Fogorvosi szemle, 2008 (101. évfolyam, 1-6. szám)
2008-08-01 / 4. szám
134 FOGORVOSI SZEMLE 101. évf. 4. sz. 2008. nák csupán az egyik faktor a sikertelenség okai között, és sokkal több figyelmet kellene fordítani a gyakorlati kivitelezésre, a gondos orvosi munkára [53]. A gyökértömésre használt anyagok fizikai paraméterei különbözőek. Esztári és mtsai gyökértömő anyagok záróképességét vizsgálták festékpenetrációs és izotópos módszerrel. Az AH-26, Diákét és N2 esetében 10 nap után 1%-os, a kompressziós gyökértömés készítésére használt chloroformban oldott guttapercha esetében viszont 24-73%-os áteresztést találtak. A gyökértömőanyag-választás fontossága mellett felhívják a figyelmet az alkalmazott technika fontosságára is [16]. Tőkés és mtsai longitudinális vizsgálatokban folyadékáramlásos módszerrel vizsgálták a mikrorés nagyságát Calcium-hydroxid, illetve cinkoxyd-eugenol tartalmú gyökértömő paszták esetében. Cinkoxyd-eugenolt tartalmazó anyagnál jobb eredményeket kaptak, mint a calcium-hydroxydot tartalmazó Sealapexnél. Véleményük szerint, az első három hónapban inkább a csatornaforma van hatással a mikrorésre, és csak később jelentkeznek a gyökértömő anyagra jellemző széli záródásváltozások [101], Dobó és mtsai in vitro vizsgálatokban festékpenetrációs módszerrel mérték a hagyományos technikával, illetve a smear-layer eltávolítása után, alacsony viszkozitású gyantával (Gluma Dentin Bond) előkezelt gyökércsatornába készült gyökértömések széli záródását. Az előkezelt csatornákban a festékpenetrációt alacsonyabbnak találták. Úgy vélik, hogy a módszer finomítás után alternatívája lehet a smearlayert nem megtartó technikának [11], A gyökértömések mentén kialakuló mikrorés az endodoncia fontos kérdése napjainkban. Juhász és mtsai festékpenetrációs módszerrel vizsgálták egyenes és görbe csatornák esetén a mikroszivárgást, és a legnagyobb penetrációt a görbe csatornáknál, a görbület belső felszínén találták [46]. Ahhoz azonban, hogy a különböző vizsgálatokból származó eredményeket össze lehessen hasonlítani, szükség lenne a módszerek standardizálására, a többdimenziós kiértékelésre [47]. A gyökércsatornából a periapicalis térbe jutó fertőzés következtében kialakuló betegségek kimenetelében fontos tényező a fertőzés eliminálása, a terápia szempontjából pedig a diagnózis (cysta vagy granuloma) [78, 62, 63]. Márton az apicalis periodontitis kialakulásának a szervezetre gyakorolt hatásával foglalkozik, elemzi a szervezet helyi és általános védekező képessége és a bakteriális antigének és toxinok közti kapcsolatot [64], Irodalom 1. Adler P: Mit várhatunk az egyenárammal végzett gyökérkezelésektől. Fogorv Szle 1938; 31: 24-29. (Külföldi cikk referálta Varga István) 2. Adler P: Villamos gyógyeljárások a stomatológiában kísérletes vizsgálatok alapján. Az egyenáram alkalmazása pulpa és gyökérkezelésre. Fogorv Szle 1941; 34: 134-139. 3. Boros S: Fogbélelváltozás klinikai és kórszövettani vizsgálatának eredménye. Fogorv Szle 1949; 42: 45-48. 4. Bak M: N2 gyökértömések a 4+2-es felnőtt-iskolafogászati alapellátásban. Fogorv Szle 1982; 75: 17-19. 5. Balázs B, Spirchez N: Fogbélgyulladások kezelése egy ülésben. Fogorv Szle 1966; 59: 49-51. 6. Bauer A: Theoria és praxis a gyökérkezelések terén. Fogorv Szle 1932;25:405-430. 7. Bóna K: Tetránnal végzett rutinszerű gangraena kezelés értékelése. Fogorv Szle 1971 ; 64: 404-406. 8. Csernyei Gy: Gyökérkezelés és periodontium. Fogorv Szle 1931; 24: 1022-1029 9. Dobó Nagy Cs, Keszthely G: A gyökértömések minősége radiológiai kritériumok alapján. Fogorv Szle 1991 ; 84: 33-37. 10. Dobó Nagy Cs, Bartha K, Bernáth M, Szabó J: A gyökércsatorna tágító műszerek összehasonlító értékelése kihúzott emberi fogakon. 11. rész. A hangfrekvenciás és az ultrahangfrekvenciás műszerek vizsgálata. Fogorv Szle 1996; 89: 76-84. 11. Dobó Nagy Cs, Imre Á, Szabó J: Gyökértömések szélizárás-vizsgálata Gluma Dentin Bonddal előkezelt csatornákban. Fogorv Szle 1998; 91: 79-85. 12. Dobó Nagy Cs, Ledeczkymg, Sulyok P, Szabó J: Az emberi fogak gyökércsatorna-qörbületének matematikai leírása. Foqorv Szle 2001: 94: 235-238. 13. Dobó Nagy Cs, Ledeczky G, Sulyok P, Szabó J: Az emberi fogak gyökércsatorna-görbületének matematikai osztályozása. Fogorv Szle 2002; 95: 55-58. 14. Dobó Nagy Cs, Keszthelyi G, Sulyok P, Ledeczky G, Szabó J: Az emberi fog gyökércsatorna térbeli tengelyének matematikai leírása. Fogorv Szle 2002; 95: 155-157. 15. Esztári I, Szikla K: In vitro gyógyszerbejutás a pulpába diffúzió útján. Fogorv Szle 1978; 71: 247-249. 16. Esztári I, Holló J, Szikla K: Gyökértömő anyagok záróképességének in vitro vizsgálata Fogorv Szle 1984; 77: 46-49. 17. Esztári I, Koszta E: N2-vel gyökértömött pulpitises fogak ellenőrző vizsgálata. Fogorv Szle 1984; 77: 341-345. 18. Fazekas Á, Ackermann G: A gyökércstornahossz-meghatározás korrekciója a röntgeneltérés becslésével. Fogorv Szle 1996; 89: 375-84. 19. Fazekas Á: Gyökércsatorna előkészítése töméshez nikkel-titánium Pro-File gépi tágítok segítségével. Fogorv Szle 1998; 91: 241-245. 20. Farkasfalvy M: Molaris fogak gyökértöméseivel kapcsolatban egy évfolyamán szerzett tapasztalatok. Fogorv Szle 1962; 55: 389-392. 21. Ferenczy I Nyárasdy I Békésy Zs: A gyökérkezelések során alkalmazott Metronidazol (Kiion) hatásának klinikai éd bakteriológiai vizsgálata. Fogorv Szle 1975; 68: 201-205. 22. Ferenczy I, Szabó K, Felkay Gy: Sarjadzógombák előfordulása a gangraenás gyökércsatornában. Fogorv Szle 1979; 72: 272-279. 23. Ferenczy I, Csukás Zs: A metronidazol (Kiion) diffúziójának in vitro vizsgálata extrahált fogakon. Fogorv Szle 1986; 79: 327-331. 24. Ferenczy K: Pillanatfelvételek gyökérkezelés közben. Fogorv Szle 1942; 35: 239-244. 25. Ferenczy K: Röntgenvizsgálatok diatermiás gyökérkezelésekkel kapcsolatban. Fogorv Szle 1949; 42: 51-55. 26. Fischer A: A Dosarsenről. Fogorv Szle 1927; 20: 888-892. 27. Fischer I: Az úgynevezett gyökérkezelési eljárások az utolsó évtizedben. Fogorv Szle 1935; 28: 357-376. 28. Fischer I: Az úgynevezett gyökérkezelési eljárások az utolsó évtizedben. Fogorv Szle 1935; 28: 424-446. 29. Fischer I: Az úgynevezett gyökérkezelési eljárások az utolsó évtizedben. Fogorv Szle 1935; 28: 494-505. 30. Gergely L: Tapasztalatok a pulpa-gangraena oxinos kezelésvel. Fogorv Szle 1967; 60: 76-79. 31. Gerinczy A: A diathermiás gyökérkezelésről. 1947; 40: 343-346. 32. Gorzó I: A fogeredetű góc. Fogorv Szle 2003; 96: 3-8. 33. Göllner L: A gyökértömésről. Fogorv Szle 1931; 24: 275-279. 34. Grigár Á, Iványi I, Balogh Ae, Rosivall L Nyárasdy I: Kalciumhydroxyd-tartalmú pulpasapkázó anyag akut hatása patkányfogak pulpalis keringésére. Fogorv Szle 2001 ; 94: 107-109. 35. Györfi A, Fazekas Á: A munkahossz meghatározásának problematikája a gyökérkezelés során Összefoglaló referátum. Fogorv Szle 2006; 99: 153-159. 36. Györfi A, Süveges I, Iványi I, Fazekas Á: A munkahossz meghatározásának gyakorlata a mindennapi endodonciában. Fogorv Szle 2007; 100: 33-39.
