Fogorvosi szemle, 2008 (101. évfolyam, 1-6. szám)
2008-08-01 / 4. szám
130 FOGORVOSI SZEMLE ■ 101. évf. 4. sz. 2008. valamint az elágazásokban lévő részeket folyékony, erősen diffundáló kovasav-gyantaoldat és báriumszulfát keverékéből előállított esterlack-kal „radisan”-nal árasztja el, amikor is a csatorna falát baktériumoknak ellenálló réteg vonja be, és a gyökércsúcs ramifikációs tájékát a többi csatornától hermetikusan elzárja [87], A gyökérkezelés során a működési terület nemcsak a gyökércsatorna, hanem a periodontium is, aminek a megbetegedése kihat az egész szervezetre. Csak az 1930-as évek felismerése, hogy a parodontalis szövetek épségben tartása és gyógyítása legyen beavatkozásunk alapelve [8, 99, 32]. Korábban a megbetegedett fog ellátásra került, tünetmentessé vált, és a terápia befejezettnek volt tekinthető. Kizárólag a tünet hiánya volt az eljárás sikerességének fokmérője. A röntgen tette lehetővé, hogy a gyökércsúcson túl a periodontiumban lezajló folyamatokról tudomást szerezzünk. így a terápiás eljárások revíziója következett be. Az eddigi vizsgálatok jó része arra irányult, hogy a gyökércsatorna gyógyszeres sterilizálása elérhető-e, és csak másodrangú kérdés volt, hogy az alkalmazott gyógyszerek milyen hatással voltak a periodontiumra. Az antiszeptikus érát az aseptikus irányzat követte. A cél továbbra is a gyökércsatorna fertőtlenítésére volt, azonban olyan gyógyszerek segítségével, amelyek az élő szervezetre (periodontiumra) nem károsak. A fájós fogakat már évszázadokkal a fertőzés lényegének felismerése előtt illóolajokkal kezelték. A szegfűolajat, a fahéjolajat, a kámfort már 1730 óta alkalmazták fájdalomcsillapításra. Tolnai az oleum eucalypti és oleum caryophyllorum keverékét jó eredménnyel alkalmazta pulpitises és gangraenás fogakban, és fehérjekoagulációt és periodontiumot károsító hatást nem észlelt [99]. Ekkor került be a csírátlanítási eljárások közé a diathermia. A nagyfrekvenciás váltóárammal előállított hőt 1934-ben Kaufman a baktériumok elpusztítására alkalmazta. A hő antibakteriális hatását fokozták a csatornába bevitt klórvegyületek és az abból felszabaduló klórgőzök [49]. A diatermia, bár voltak, akik hatását vitatták [52], hosszú évekre bevonult a fertőzött gyökércsatornájú fogak fertőtlenítésére alkalmazott módszerek közé [31, 49, 68]. Gerinczy az egységes alkalmazásra útmutatást dolgozott ki, Ferenczy pedig 1949-ben megfogalmazta a diatermiás kezelés röntgen protokollját [31,25]. Ferenczy már akkor fontosnak tartja a kezelés előtt, a kezelés közben és a kezelés után készült röntgenfelvételt. A kezelés előtti kép alapján dönthető el, hogy a fog alkalmas-e gyökérkezelésre és diatermiás kezelésre. Görbe, átjárhatatlan csatornájú fogakon diatermiás kezelés nem végezhető. Fontosnak tartja továbbá a periapicalis folyamatok elbírálását. Cysta esetén például a diatermiát kontraindikáltnak tartotta. Kezelés közben a csatornába vezetett elektródával pillanatfelvétel készítését javasolta. A kezelés befejezése után 6-12 hónap múlva kontrollfelvételt tart indokoltnak [25]. Sömjén a diatermiás kezelés veszélyére hívja fel a figyelmet, akkor, ha a fogból nem kerül minden jól vezető anyag eltávolításra. A koronán keresztül történő kezelésnél az urológiában használatos katétercsővel javasolja bevonni a csatornába vezetett tű csatornából kiálló részét [90]. A nagyfrekvenciás váltóáram mellett az egyenáram is alkalmazásra került a csatorna csírátlanításában. 1937-ben Adler Innsbruckban beszámol az egyenáram 3-féle alkalmazási lehetőségéről a gyökérkezelésben. Attól függően, hogy melyik elektróda kerül a fogba, megkülönböztet anódos, katódos és bipoláris alkalmazhatóságot. A leginkább megfelelőnek a katódos megoldást tartja. A katód mint differens elektróda a fogbélüregbe vitt jódos jódkáli oldatot elektroforézis (iontoforézis) útján viszi a gyökérhártya felé. Előnye, hogy lehetővé teszi át nem járható gyökércsatorna-részek csírátlanítását is [1, 2], A gyökércsatorna fertőtlenítésére Hattyasi és Bánhegyi a szerves fertőtlenítők közül a Richter által gyártott Chlorozon 1%-os oldatát vizsgálta. A többlépcsős kémiai reakció során szabaddá váló oxigén és klór hatása tompítottan jut érvényre, így a szövetekre kifejtett izgató hatásuk kisebb, mint a tiszta hypokloridé [37], A diatermiás kezelésnek ellenálló gangraenás fogak csatornájának fertőtlenítésére Réder az Ultraseptyl- Ureát alkalmazta. A sulfanilamidok baktericid hatása a környezettől függ. Testnedvekben jó hatásúak, gennyben viszont nem. A hatást a sulfanilamid és a paraaminobenzoesav koncentrációja befolyásolja [80, 94], Az antibiotikumok alkalmazása a gyökércsatornában a nemzetközi alkalmazással közel egy időben, 1946-ban kezdődött a Budapesti Stomatológiai Klinikán. Tekintettel arra, hogy a penicillin az anaerobokra hatástalan, ezért a penicillin mellett a diathermiás fertőtlenítést továbbra is alkalmazták [39, 54], Béna több mint tízéves, Tetránnal rutinszerűen kezelt gangraenás fogak kezelésével nyert kedvező tapasztalatairól számol be [7]. Stróbl és Thiel TAO-val (Triacetyl-Oleandromycyn) kezelt egy- és többgyökerű fogakat, és az ötéves kontrollvizsgálat 92,8%-os sikert hozott [89]. 1957-re az erős antiszeptikumok alkalmazása fehérjekoaguláló hatásuk miatt kikerült a gyakorlatból. Helyettük enyhe antiszeptikumok, H202 3%, chloramin, antibiotikum, 1%-os oxin kerültek alkalmazásra [30, 60], A hatvanas évek közepétől a gyökércsatorna fertőtlenítése vonatkozásában is megjelenik az a nézet, hogy nem elég a chemotherápeutikumokkal és antibiotikumokkal harcolni a fertőzés ellen, hanem a gyulladást, az esudaciót és oedema-képződést kell a minimumra csökkenteni. E célra előnyösnek látszott, különösen az acut periapicalis gyulladások terápiájában a corticosteroidok alkalmazása. Hetessyné a Pyrazolidiummal, Vígh a Terracortillal (cortison+antibiotikum kombináció) ért el jó eredményt [43, 105], Heveny periapicalis gyulladás esetén Vígh a fogat már az első ülés után ideiglenes töméssel tudta ellátni, és ezzel lényegesen megrövidítette a kezelési időt [105]. Az antibiotikumok és szteroidok alkalmazása kedvez
