Fogorvosi szemle, 2008 (101. évfolyam, 1-6. szám)
2008-08-01 / 4. szám
131 FOGORVOSI SZEMLE ■ 101. évf. 4. sz. 2008. a gombák szaporodásának. Ferenczy és mtsai ezért felhívják a figyelmet, hogy hosszabb antibiotikum- és szteroid-kezeléseknél érdemes figyelni a sarjadzógombákra [22]. Balázs és Spirchez szintén figyelmeztet a cortizonkészítmények és a helyileg alkalmazott antibiotikumok esetleges mellékhatására [5]. A Metronidazolt 1959-ben szintetizálták, és kedvező tapasztalatokat szereztek vele a gingivitis ulcerosa kezelésében. Ferenczy, Nyárasdy és Békésy 200 különböző periodontitises esetben alkalmazta a vízzel péppé kevert Metronidazol-port, és mind a klinikai, mind a bakteriológiai eredmények kedvezőek voltak [21]. Ferenczy és Csukás a Metronidazole diffúziós képességét vizsgálták a dentincsatornákba, és kedvező tapasztalatokról számoltak be [23]. Nyárasdy és mtsai a metronidazol-tartalmú Grinazole pasztát alkalmazták a gyökércsatorna fertőtlenítésére. Nyolcéves klinikai használat után fontosnak tartották megjegyezni, hogy szemben az antibiotokumokkal, alkalmazásuk során sem rezisztencia, sem szenzibilizáció nem alakul ki [72], Herczegh vizsgálataiból képet kaphatunk a ’80-as években a Budapesti Konzerváló Fogászati Klinikán a gyökérkezelésekhez használt fertőtlenítőkről. A gyökércsatorna dezinficiálásában elkülönítik a nem fertőzött és fertőzött csatornát. Nem tekintik fertőzöttnek a csatornát, ha a diagnózis hyperaemia, pulpitis partialis serosa vagy accidentalis pulpaexponálás volt. Ilyenkor a tágítás után a csatornát 10%-os Hydrogénperoxiddal (és tömőanyagtól függően desztillált vízzel) öblítik. Fertőzöttnek tekintik a csatornát, ha a diagnózis partialis vagy totális gennyes pulpitis, totalis serosus pulpitis vagy gangraena. Ilyenkor Hydrogénperoxidot és koncentrált Neomagnolt (Tóth P. eljárása) váltakozva alkalmaznak. Amennyiben a kezelés nem egy ülésben történik, a két kezelés között a gyökércsatornában leggyakrabban alkalmazott gyógyszer a Chlumsky (karból, kámfor, alkohol) volt, ezt követte gyakoriság tekintetében a Metronidazol, de a két szer kombinációban vagy egymást váltva is alkalmazásra került. A legritkábban alkalmazott szer az N2 medical volt [40, 41], Magyarországon a klórt szerves formában tartalmazó Neomagnollal szemben, külföldön széles körben elfogadott és használt gyökércsatorna-fertőtlenítő a Natrium-hipoklorit (NaOH), különböző koncentrációban (0,5-5,25). Veszprémi és mtsai a hazánkban forgalmazott Clorox háztartási fehérítőszer tisztaságát vizsgálták, és megfelelő hígítással alkalmazható szernek találták a gyökércsatorna fertőtlenítésére [104], A gyökércsatorna mechanikus tágítása A gyökércsatornából a fogbél eltávolítására Rothman a gépi meghajtású Beutelrock-fúrót, Szabó a Donaldson-tűt használta [84, 91]. Molnár már 1939-ben felhívta a figyelmet a gyökércsatorna tágításának fontosságára, és szerinte ehhez a gyökércsatorna műszeres tágítása is hozzátartozik. A tágításra korábban alkalmazott savak hatása bizonytalan, ezért nem megfelelőek. A tágítás kivitelezéséhez jó hozzáférés szükséges, ezért a pulpakamra alapjának és a gyökércsatornák bemenetének morfológiája, valamint az egyes csatornák elérési útjának leírása fontos segítség volt a gyökérkezelést végző kollegáknak [69, 98]. A gyökércsatorna tágításának kézi módszere végigvonul a gyökérkezelések terápiáján. Molnár megfogalmazza, hogy a patkányfarok reszelők első tágításra nem jók, mert csak kaparnak, hasonlóan a Donaldsontű sem alkalmas tágításra, időnként még exstirpálásra sem. Megfogalmazza a tágítás célját, ami mind a kezelés, mind a tömés kivitelezése szempontjából tölcsérformát jelent [69]. Walter 1971-ben felhívja a figyelni eta mindennapi gyakorlatban használt Kerr-tágító, Kerr-reszelő és Hedström-reszelő forgácsszög (tágító pozitív, reszelő negatív, Hedström-reszelő pozitív) menetemelkedésében és a spirálok számában lévő különbségekre, ami meghatározza a hatásmódot, a forgácseltávozást és a használat módját [106]. Gyakran feltett kérdés a gyakorlatban, hogy milyen szerepe van a mechanikustágításnakacsíramentesség elérésében? Pataky és mtsai Kerr-reszelő, Kerr-tágító és Ni-Ti-reszelővel végzett mechanikus preparálással jelentős csíraszám-csökkenést tapasztalt, azonban teljes csíramentességet nem tudott elérni [74], Az '50-es, ’60-as években egymás után jelennek meg a különböző gépi tágító rendszerek. 1959-ben Schnur vibrációs mozgást végző könyökdarabba fogott tágítóval szerzett tapasztalatáról számol be [86], Keszthelyi 1967-ben ismerteti a Giromatic gépi gyökértágító műszert, ami jobbra-balra váltakozó negyedkör-mozgásokkal tágítja a csatornát. [51]. Fazekas a „Pro-File”, Krajczár és mtsai pedig a GT Rotary File gépi csatornatágítóval szerzett tapasztalatáról számol be. A gépi rendszerek - szemben a kézi tágítok 2%-os konicitásával - különböző (4%, 6%, 8%, 10%-os) konicitással rendelkeznek, és a tágításhoz az alkalmazott módszer is ennek megfelelően különböző [19, 53]. Dobó és mtsai a nyolcvanas évek közepén megjelent hangfrekvencián és ultrahang-frekvencián működő gépi gyökércsatorna-megmunkáló eszközöket hasonlította össze kézi meghajtású eszközökkel [10]. A mechanikus tágítást befolyásolja a gyökércsatorna görbülete, ezért Dobó és mtsai a komputergrafika módszerével matematikai leírását adta a gyökércsatorna térbeli elhelyezkedésének, és ennek alapján görbületük szerint osztályozta a csatornákat [12, 13, 14]. Szabó és mtsai a Ni-Ti K és Ni-Ti S reszelők csatornaformálását (munkahossz-vesztés, zip, aszimmetriaváltozás) vizsgálta különböző görbületű csatornák esetén. Eredményeik alapján a kifejezett csúcsi görbületű csatornákban a Ni-Ti K típusú reszelőket ajánlja [93]. A gyökércsatorna bemérése A gyökértömés készítésének már a század elején
