Fogorvosi szemle, 2008 (101. évfolyam, 1-6. szám)
2008-02-01 / 1. szám
5 FOGORVOSI SZEMLE ■ 101. évf. 1. sz. 2008. Anyag és módszer A Fogpótlástani Klinika kalibrált orvosai 1985-1989-ben „első”, majd 2003-2004-ben „második” stomatológiai szűrővizsgálatokat végeztek a WHO kritériumoknak megfelelően. A vizsgálatokat mesterséges megvilágítás mellett megtekintéssel (tükör, szonda segítségével), végezték, illetve interjú módszerrel nyerték. A szűrőtartozó fogpótlást nem viselők maradékfogainak (N = 6915 fog) károsodottságát. A vizsgálati személyek kikérdezésével [8] nyertünk adatokat a fogpótlás viselési idejére, az azonos státusra készített fogpótlások számára és a viselési szokásokra vonatkozóan. Az adatok kezelésére és kiértékelésére SPSS for Windows 10.5 programcsomagot használtuk, a leíró statisztikákon túl, variancia analízist (ANOVA teszt) és x2 próbát 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 2 ábra. A részleges kivehető fogpótlások viselési idejének megoszlása vizsgálatok a Röntgenernyő és Fényképszűrő Állomások által szervezett tüdőszűrésekhez kapcsolódóan 9991, illetve 4606 önkéntes személyen történtek. A vizsgálati helyszínek a reprezentativitás érdekében felölelték az ország összes régióját, a fővárost, a nagyvárosok lakosságát és vonzáskörzetükben élő lakosságot egyaránt. A „második” vizsgálatban 607 személy, 765 részleges kivehető pótlásának adatai kerültek elemzésre, 380 az alsó, 385 a felső állcsontra készült. A fogpótláson vizsgáltuk; a marginális parodoncium védelmének megvalósulását, az összekötőrész kiterjesztését, az alaplemez anyagát és a megtámasztás típusát. A maradékfogazatban (N=3740 fog) meghatároztuk a) a megtámasztásban, b) az elhorgonyzásban résztvevő, c) a fogpótlással más módon, d) vagy egyáltalán nem érintkező fogak károsodottságának mértékét. A károsodottság indikátora, az összehasonlíthatóság érdekében mindkét vizsgálatban - azonos módon mérve - a fogak kóros mértékű mozgathatósága, elongációja és a tasakképződés volt [4, 11, 14). Abszolút kontrollként meghatároztuk az azonos protetikai osztályba végeztünk. A kapott eredményeket - a változások mértékének és irányának meghatározásához - az „első” vizsgálat [3] adataihoz viszonyítottunk, míg a fogak károsodását összevontan értékeltük. Eredmények és megbeszélés Az 1 a. és 1 b. ábrák a részleges foghiányok Fábián és Fejérdy osztályozás szerinti megoszlását szemléltetik. Az ábrákból leolvasható a felső és az alsó állcsontok különbözősége, amely elsősorban az 1B és 2A osztályokra jellemző. Megállapítható, hogy a hazai lakosság részleges foghiányainak gyakorisága a két vizsgálat közötti idő alatt nem változott, a részleges kivehető fogpótlással relevánsán ellátható foghiányok (2A, 2B, 3, 2A/1 osztály) százalékos aránya 41-44%. A felsorolt osztályokba tartozó állcsontok részleges foghiányait (1575 alsó és 1019 felső állcsont) mindösszesen 24,12%, illetve 37,78%-ban pótolták, részleges kivehető, illetve fix+kivehető fogpótlással. A vizsgált sze
