Fogorvosi szemle, 2007 (100. évfolyam, 1-6. szám)
2007-12-01 / 6. szám
310 FOGORVOSI SZEMLE ■ 100. évf. 6. sz. 2007. Nanorészecskék oldhatósági és duzzadási tulajdonságainak vizsgálata Vizsgáltuk a kopolimerek oldhatósági és duzzadási tulajdonságait több szerves oldószerben (toluol, kloroform, tetrahidrofurán) és monomerben (trietilénglikoldimetakrilát, trimetilolpropán-trimetakrilát, etilénglikol-Az előpolimerizátumot tartalmazó kompozitok szignifikánsan alacsonyabb hajlítási szilárdsággal rendelkeznek, mint az irreguláris formájú, vagy a szférikus töltőanyagot tartalmazó típusok [12], Az utóbbi években megjelentek a piacon az első generációs nano tömőanyagok, kompozitok. A mikrotöltésű kompozitokban 3. ábra. A) Sztirol-Trimetilolpropán-trimetakrilát kopolimer (M.,/M2 = 5/5) 1H-NMR spektrumai a) 20, b) 40, c) 60, d) 90, e) 120, f) 240 és g) 480 perces reakcióidőnél. B) Sztiroll-Etilénglikol-dimetakrilát kopolimer (M1/M2 = 5/5) 1H-NMR spektruma (5 mol% AIBN iniciátor, reakcióidő 120 perc). dimetakrilát). Az általunk szintetizált reaktív nanorészecskék mindegyike jól duzzasztható a fent említett anyagokban, illetve a kevésbé térhálós anyagok szignifikánsan oldódtak. Megbeszélés Számos irodalmi közlemény ismerteti, hogy a kompozitok tulajdonságait a három fő összetevő (mátrix, töltőanyag és kapcsoló szilán vegyület) miként módosítja. A mátrix polimerizációja során fellépő polimerizációs zsugorodás és stressz kedvezőtlenül befolyásolja a kavitás falai mentén a széli záródást, hosszú távon résképződéshez, szivárgáshoz, és szekunder káriesz kialakulásához vezethet, illetve posztoperatív fájdalmat és a foganyag berepedését, törését válthatja ki az üreg falaira gyakorolt húzóerőn keresztül [3, 5, 10, 11, 18, 21] A töltőanyag mennyisége befolyásolja a fotopolimerizáció során a még tökéletesen polimerizálható réteg vastagságát, a színstabilitást, keménységet, a nyomási szilárdságot és az anyag rigiditását, továbbá hatással van a hajlítási szilárdságra, mikrokeménységre és törési ellenállásra. A töltőanyag mennyiségének növelésével csökkenthető a víz adszorpciója és növelhető az anyag kopásállósága [16]. A töltőanyag morfológiája is befolyásolja a kompozitok hajlítási szilárdságát (rugalmassági modulusát). a porlasztott (láng pirolízissel előállított) szilikát töltőanyag nem biztosított megfelelő fizikai tulajdonságokat, a részecskék gyakran összetapadtak és laza szerkezetet alkottak. További probléma volt, hogy a töltőanyag tartalomban egy bizonyos mennyiségnél magasabb értéket nem lehetett elérni, az anyag ragadós, nehezen kezelhető. Ezeket a hibákat az előpolimerizátum őrlemény hozzáadásával lehetett enyhíteni. Úgy tűnik, az egyik lehetséges megoldás a nanotöltőanyagok előállításában rejlik. Ezek a töltőanyag-részecskék 20-75 nm nagyságúak, melyek felszínét szilán-kezelésnek vetik alá, és speciálisan szárítják, hogy megakadályozzák a részecskék agglomerációját. A finoman szinterezett nanomerek azonos méretűek. Ezek a nanorögök egyenletesen oszlanak szét; ezért a mátrix a rögök közötti teret egyenletesen kitölti. A fejlesztések következtében a nanokompozitok kezelhetősége igen kedvezőnek bizonyul, jobb a kopásállóság és kiváló optikai tulajdonságokat mutatnak. A mátrix összetétele is hatással van a fizikai paraméterekre. A Bisz-GMA alapú rendszerek magasabb törési ellenállás értéket mutatnak, mint az UDMA alapú rendszerek [13]. A szakirodalmi adatok szerint a kompozitok nanotechnológiai módosításának jelenlegi tárgya a töltőanyag méretének csökkentése. Az általunk készített modell egy új lehetséges irányba mutat, a mátrix módosíthatóságának irányába, mely a mátrixban duzzasztott reaktív polimer nanorészecskékkel történne.
