Fogorvosi szemle, 2007 (100. évfolyam, 1-6. szám)
2007-08-01 / 4. szám
148 FOGORVOSI SZEMLE 100. évf. 4. sz. 2007. rilitását a felhasználásig fenn kell tartani. A módszerből adódó aszeptikus tárolási nehézségek miatt ez az eljárás átmenetet képez a dezinfekció és a sterilizálás között. A keresztfertőzések terjedésének megelőzése beteg «» személyzet között Keresztfertőzés alatt klinikai környezetben a beteg és a személyzet közötti fertőző mikroorganizmusok átvitelét értjük. A fertőzés átvihető a fertőzött páciensről az egészségügyi személyzetre, de a fertőzött egészségügyi dolgozó is megfertőzheti az általa ellátott beteget. Az átvitel vérrel és egyéb testváladékokkal történő kontamináció következtében, főként sérülés során jöhet létre. A fertőzésmentes betegellátásnak a következő feltételei vannak: Az anamnézis gondos felvétele A páciens általános egészségi állapotáról főként a beteg elmondása alapján, az általános anamnézisből nyerünk információt. Előfordulhat azonban, hogy a páciens sem tud a betegségéről, illetve az is előfordulhat, hogy szándékosan nem számol be arról. Emiatt a fogászati ellátás során nem tudhatjuk biztosan, hogy melyik páciensünk beteg, és melyik nem (a tünetmentes hordozót nem lehet felismerni), ezért valamennyi pácienst potenciálisan fertőzőnek kell tekinteni, és emiatt minden betegnél a legszigorúbb keresztfertőzés profilaxist kell alkalmaznunk! Az anamnézis felvétel során kiszűrhetjük a rizikópácienseket, illetve a magas rizikójú pácienseket is. Rizikópáciensnek nevezzük azt a beteget, aki fertőző betegség kórokozóját üríti, emiatt ellátása során a fertőzés kialakulásának a veszélye nagyobb, illetve azokat a betegeket, akik egészségi állapotuk, alapbetegségeik (immunállapota) miatt különösen fogékonyak a fertőzések iránt. Magas rizikójú páciensek a kábítószer-élvezők, prostituáltak, homo- és biszexuális férfiak és nők, vérzékenyek, dializáltak és az egészségügyi dolgozók. A páciens alapos vizsgálata A fogorvosnak képesnek kell lennie, hogy felismerje a páciens esetleges fertőző betegségeinek a jeleit és tüneteit. A szájüregi mucosa és a parodontium gondos vizsgálata segít a kezdeti tünetek korai felismerésében. Nem csak a terápiás beavatkozások időben való megkezdése, de a fertőzési kockázat csökkentése miatt is nagy jelentősége van a korai diagnózis felállításának. AIDS betegeknél néhány klinikai jel és tünet jellegzetes lehet. Ilyen pl. a súlyos fokú gombás eredetű candidiasis, cheilitis angularis, a bakteriális eredetű nekrotizáló ulcerativ gingivitis, vírusfertőzések, mint pl. gingivostomatitis herpetica chronica, neoplazmák, pl. Kaposi-sarcoma stb. Az atípusos elhelyezkedésű elváltozás, a folyamat szokatlan lefolyása, progressziója és rezisztenciája a terápiás kezeléssel szemben HIV; infekcióra terelheti a gyanút. Egyértelmű összefüggést fedeztek fel a szájüregi lichen planus és a HCV előfordulása között. A HCV lehetséges szerepe a Sjögren-syndroma, a Bechetsyndroma és az erythema multiforme kialakulásában is felvetődik [28, 36]. A személyzetre vonatkozó általános szabályok betartása Vannak bizonyos, a személyzetre vonatkozó általános szabályok, amelyek betartásával megelőzhető a fertőzések terjedése [24], Az egyik ilyen szabály, hogy az egészségügyi személyzetnek követnie kell a kockázat csökkentés szempontjából fontos helyes magatartási formákat, mint pl. az étkezés, italfogyasztás, dohányzás tilalmát a kezelőhelyiségben. • Kötelező egészségügyi alkalmassági vizsgálat Az egészségügyi dolgozóknak meghatározott időnként egészségügyi alkalmassági vizsgálaton kell részt venniük. Nem szabad elfelejteni, hogy az egészségügyi dolgozó a fertőzés szempontjából nem csak veszélyeztetett, de veszélyeztető is lehet. • Kézmosási protokoll (higiénés kézfertőtlenítés) Miután az elégtelenül fertőtlenített kéz terjesztheti leginkább a fertőzéseket, a fogászati beavatkozásoknál különösen nagy figyelmet kell szentelni a kezelőszemélyzet kezének „tisztaságára”, csíraszegény állapotára. Az elégtelenül fertőtlenített kéz nem csak a páciensekre veszélyes, hanem a fogorvosok fertőzési kockázatát is növeli, a kézen esetlegesen jelenlévő bőrsérülések miatt [17], A kéz közvetítésével történő fertőzés átvitelét kézfertőtlenítéssel kell megakadályozni. Rutin fogászati kezeléseknél higiénés kézfertőtlenítést végzünk, ami a bőr tranziens (átmeneti) flóráját pusztítja el. Kézfertőtlenítést kell végezni a kezelés megkezdése előtt, a kesztyű levételét követően, valamint a munkahely elhagyása előtt. A kézfertőtlenítés előtt minden olyan tárgyat (óra, ékszerek) el kell távolítanunk az ujjainkról és az alkarunkról, amelyen megtapadhatnak a mikrobák, illetve amelyek megnehezítik a fertőtlenítést. A körmök rövidek, tiszták és lakkozatlanok legyenek [27], A kézmosáshoz elektronikus, könyökkel vagy lábpedállal működtetett csapokat használjunk, illetve kerüljük a szilárd szappan alkalmazását, mert növeli a fertőzésveszély kockázatát. A körömkefe használata fröccsenést okozhat, ezért nem ajánlatos az alkalmazása. A kesztyű felvétele előtt teljesen meg kell szárítani a kezünket, ehhez egyszer használatos törülközőt vagy kézszárítót használjunk. Erősen kontaminálódott kesztyű esetén először fertőtlenítsük a gumikesztyűt, majd mossunk kezet kesztyűs kézzel, és csak utána vegyük le és dobjuk el a kesztyűt. A kezelés, azaz a
