Fogorvosi szemle, 2007 (100. évfolyam, 1-6. szám)
2007-08-01 / 4. szám
146 FOGORVOSI SZEMLE ■ 100. évf. 4. sz. 2007. • Tisztítás A mikroorganizmusok ellenálló képességét a vért, fehérjét stb. tartalmazó közeg nagymértékben befolyásolja, emiatt a sterilizálandó eszközök sterilizálás előtti tisztítása nagy fontossággal bír. E munkafolyamat során a műszereket vértelenítő, tisztító oldatban áztatjuk, majd mechanikus úton tisztítjuk. Ehhez vastag, hosszú szárú gumikesztyű, maszk, védőszemüveg, vízhatlan kötény használata kötelező. A maszk viselésével elkerülhető a kefékkel történő tisztításkor a levegőbe kerülő apró folyadékrészek belélegzése. Fontos, hogy az eszközöket folyadék alatt súroljuk, és kerüljük a fröccsenést. A fúrókon maradt törmeléket drótkefével távolítsuk el. A sérült, hibás műszereket ki kell cserélni. A megfelelő sterilizáló hatás érdekében a nyitható műszereket nyitott állapotban kell tisztítani és sterilizálni. A kézi tisztítás helyett hatékonyabb tisztítást tudunk végezni ultrahangos készülékkel, ugyanis ennek hatására a műszerekről olyan helyeken is leválnak a szenynyeződések, melyek kézi erővel nem érhetőek el. Fogászati kézi darabok, fogászati tükrök nem tisztíthatok ultrahangos úton, mert károsodhatnak. Az eszközök biztonságos és tökéletes tisztítását segíti a gépi tisztítás. A műszer-mosogatógép nem csak fertőtleníti, tisztítja, de szárítja is az eszközöket. Ez utóbbi azért lényeges, mert csak száraz eszközöket sterilizálhatunk. A tisztítás befejezésekor a munkavégzés helyét, valamint a tisztításhoz használt eszközöket fertőtleníteni kell. A tisztítás után a műszereket folyó meleg csapvízzel, majd ezt követően desztillált vízzel kell leöblíteni. Ezután a műszereket meg kell szárítani. Nagyon fontos, hogy a műszerek fertőtlenítése, tisztítása, illetve sterilizálása külön helyiségben történjék. • Csomagolás Sterilizálás előtt a fertőtlenített és megszárított eszközöket csomagolni kell. A csomagolásra azért van szükség, hogy a már steril műszereket steril körülmények között tudjuk tárolni. Csak abban az esetben tekinthetünk el a műszerek csomagolásától, ha a műszereket rögtön felhasználjuk, és a sterilezés és a felhasználás ugyanabban a helyiségben történik. Igénytől függően a műszereket csomagolhatjuk egyenként, garnitúrában vagy alapcsomagban, az egyes kezeléstípusoknak megfelelően. A csomagolóanyag minősége a sterilizálás módjától függ. Hőlégsterilizálás esetén a csomagolásra fémdobozt, poliamid fóliatömlőt, kétrétegű aluminiumfóliát használhatunk. Autoklávban történő sterilizáláskor csak olyan famentes anyag alkalmazható, amelyen a gőz akadálytalanul áthatol, és a tárolás során megakadályozza a steril anyag fertőződését (pl. speciális sterilizálási csomagolópapír (Medical, Wipac), papírműanyag fólia kombinációjú csomagolóanyagok stb.). Sterilizációs kazettában, tálcán összekészíthető a teljes műszergarnitúra. A csomagoláson fel kell tüntetni a „STERIL” feliratot, a sterilizálás időpontját, a sterilitás lejártát, a sterilizálásért felelős személy azonosítóját. A csomagolás esetleges szennyeződése miatt célszerű a sterilizált csomagok védőcsomagolása ún. dupla csomagolás. A dupla csomagolás előnye még a hosszabb tárolási idő. Sterilizálás előtt a csomagolás sértetlenségét ellenőrizni kell. A sterilizálási módszerekkel szemben alapkövetelménynek számít, hogy a sterilizálandó anyag ne károsodjon. A sterilizálás történhet: • Forró levegővel (hőlég-sterilizálás) • Túlnyomásos, telített vízgőzzel (autoklávozás) • Gázzal (gázsterilizálás: etilénoxid-gázzal, formaldehides gázzal) • Hidrogén-peroxid plazmában (plazmasterilizálás) • Antimikrobiális oldatokban (kémiai, ún. hideg sterilizálás) Sterilizálás hőlég-sterilizátorban A hőlég-sterilizátorban történő sterilizálás az ún. hőlégezés a fogászatban a legelterjedtebb sterilezési mód. Jó hővezető anyagok, mint pl. tömör fémek sterilizálására alkalmas. Azok az anyagok, amelyek károsodhatnak hő hatására (textília, gumi, papír, műanyag, tűz- és robbanásveszélyes anyagok, foncsorozott fogászati tükrök stb.) nem sterilizálhatóak hőlég-sterilizátorban. A hőlég-sterilizátorok két nagy csoportra oszthatóak: gravitációs (állólevegős, nincs benne ventillátor) és cirkulációs (mozgólevegős, ventillátoros) készülékekre, ma már csak az utóbbi engedélyezett. A cirkulációs hőlég-sterilizátor munkaterében elektromos úton felforrósított levegő - amelyet ventiliátor mozgat - adja át a hőenergiáját a sterilizálandó anyagoknak. A műszereket úgy kell elhelyezni a munkatérben, hogy a forró levegő szabadon áramolhasson, ezért csak a munkatér kétharmadába tegyünk műszereket. A cirkulációs hőlég-sterilizátorok esetén a sterilizálási idő (amelyben nincs benne a felfűtési és lehűlési idő) az egyes hőmérsékleti értékeken a következő: 160 °C-on 45 perc, 180 °C-on 25 perc, 200 °C-on 10 perc. A módszer előnye, hogy viszonylag olcsó, hátránya viszont a hosszú sterilizálási idő, ami egyben magas üzemeltetési költséget jelent. Emellett a magas hőmérséklet károsíthatja a műszereket. Sterilizálás autoklávban A fent említett problémákat küszöböli ki az autoklávban történő sterilizálás. Autokláv használatakor a légtelenített munkatérben, túlnyomásos, telített vízgőzzel történik a sterilizálás (121 °C-on 20 perc, 134 °C-on 10 perc). Ennél a módszernél sem szabad túlzsúfolni a készüléket, kb. a munkatér 2/3 részét szabad megtölteni. Különböző típusú autoklávok léteznek. A légtelenítés módja szerint: gravitációs vagy elővákuumos, gőzellátás szempontjából: saját ellátású vagy gőzhálózati, működésük szerint: kézi vezérlésű, részben automatikus vagy automatikus autoklávok. Az N-típusú autoklávok (áramlásos, pl. Basic Plusz/Mocom) csak csomagolatlan tömör fém műszerek sterilizálására al
