Fogorvosi szemle, 2007 (100. évfolyam, 1-6. szám)

2007-08-01 / 4. szám

FOGORVOSI SZEMLE 100. évf. 4. sz. 2007. 145 a szájban dolgozunk, a másikkal a steril anyagokat érintjük (pl. vattagombóc készítés, papírcsúcs, gut­­taperchacsúcs kivétele stb.). • A fúrókat is steril csipesszel kell kivenni a fúrótartóból. • A turbinafúrók cseréjét biztosító eszközt is sterilizál­ni kell. • A gyökércsatorna átöblítésére egyszer használatos fecskendőt és tűt használjunk. • A gyökértömő-anyagot, a sealert steril üveglapon, steril spatulával kell összekeverni. • A „Kerr-tálca” alkalmatlan a gyökérkezelőtűk aszep­tikus tárolásra. • Véres beavatkozást, mint pl. az extrakciót ajánlatos külön helyiségben végezni • A röntgenfelvételt gumikesztyűben kell elkészíteni [27], • A beavatkozáshoz használatos műszereket sterilizál­ni kell. A műszerek sterilizálása A fogászati kezelés során minden műszer, eszköz ví­rus- illetve baktérium-átvivőként szerepelhet, ha azo­kat nem az előírásoknak megfelelően sterilizálták. Az aszeptikus betegellátás legfontosabb alapelve, hogy ne vigyünk be kívülről fertőző csírákat, ami a gyakor­latban azt jelenti, hogy minden műszernek, anyagnak sterilnek kell lennie, amely az emberi szervezet test­nyílásaival, nyálkahártyájával érintkezik [24]. A fogászati rendelőkben a fertőzések megakadályo­zására kémiai dezinficiáló (fertőtlenítés) [21] és sterili­zálási technikákat alkalmazunk [20]. A kémiai fertőtlenítés során kémiai módszerrel gátol­juk a patogén törzsek növekedését, illetve elpusztítjuk azokat [34], Olyan esetekben ajánlott, amikor a sterili­zálás nem alkalmazható, vagy nem szükséges (fog­­technikai munkák, berendezési tárgyak, száj-, kéz-vé­dő, szemüveg fertőtlenítése stb.). Miután a fertőtlenítő eljárásokkal szemben a különböző kórokozók ellenál­lása eltérő, a fertőtlenítés módját a kórokozók ellenál­lása, valamint a szennyeződés mértéke határozza meg [37], A kémiai fertőtlenítőszereket a különböző felhasz­nálási területük alapján eltérő színekkel jelölik. Ennek megfelelően az eszközfertőtlenítőket kék, a felületfer­tőtlenítőket zöld, a fogtechnikai munkák és az elszívó berendezés fertőtlenítésére szolgáló anyagokat sárga, a kézfertőtlenítőket piros színnel különböztetik meg. Dezinfekcióra számos anyag használatos. A leginkább ajánlott szer a glutáraldehid( ami elpusztítja a spórá­kat, és közvetett adatok alapján a hepatitis vírusa el­len is hatásos. Glutáraldehid-allergia esetén benzalko­­niumot használhatunk, de tudnunk kell, hogy ez nem hatékony a spórák és a vírusok ellen. A fertőzés-megelőzés általános szabálya: ne fertőt­lenítsünk semmit, amit sterilizálhatunk! Sterilizálás Azért, hogy megakadályozzuk a fertőzések átvitelét egyik betegről a másikra, a beavatkozások között ste­rilizálni kell az eszközöket. A sterilizálás célja a meg­tisztított, megszárított és becsomagolt műszerek, anya­gok csíramentesítése, azaz minden biológiailag aktív anyag elpusztítása, beleértve a spórákat, prionokat is. A sterilizáció folyamatának szigorúan előírt protokollja és feltételei vannak. A különböző eljárásokkal kapcso­latos követelményeket jogszabályok rögzítik [42], A sterilizálás egy több lépésből álló folyamat, amely­nek bármelyik szakaszában elkövetett hiba az anyag sterilitását veszélyezteti. A sterilizálás lépései [24]: • Előkészítés: a műszerek gyűjtése öblítése, előázta­tása E műveletek során a műszereket fertőzöttnek kell te­kinteni [16]. Ezért fokozottan ügyelni kell arra, hogy az éles, hegyes eszközök a sterilizálást végző személy­zetnél ne okozzanak sérülést. Emiatt ezeket külön edényben kell áztatni, és csipesszel kell kiszedni. Több­szöri felhasználásra alkalmas injekciós tűt a fecskendő­ről csak a fertőtlenítés után vegyük le! Kétféle módon gyűjthetjük az eszközöket: száraz és nedves módszer­rel. A száraz gyűjtés hátránya, hogy a műszerekre rá­száradt vér, váladék nehezen távolítható el, valamint az eszközökre száradt fertőzött anyagok rontják a ste­rilizálás hatékonyságát [24, 35], Nedves gyűjtésnél használat után a műszereket en­zim tartalmú műszertisztító (nem fertőtlenítő) oldatba kell helyezni, ebben megindul a szerves szennyeződé­sek fellazítása, ami növeli a későbbi tisztítás hatékony­ságát. A szétszerelhető műszereket szétszerelt állapot­ban kell áztatni. Áztatás után a műszereket langyos csapvízzel alaposan le kell öblíteni. Mind a műszerek­ről leöntött oldat, mind az öblítővíz potenciálisan fertő­zöttnek minősül, ezért a műveletet csak védőruhában, vastag gumikesztyűben szabad végezni. A munkavég­zés helyét, valamint a munkaeszközöket fertőtleníteni kell. • Fertőtlenítés Elsődleges célja a műszerek tisztítását végző személy­zet védelme, ugyanis a fertőtlenítés csökkenti a mikro­organizmusok számát is. Ez utóbbi azért is lényeges, mert a sterilizálás hatékonysága annál nagyobb, minél kisebb a kiinduló csíraszám. Az eszközök fertőtleníté­sére széles antimikrobiális hatásspektrumú virucid, bactericid és fungicid hatással is rendelkező fertőtlení­tőszert alkalmazunk. A műszerek elmerülésének érde­kében müszerkosaras, lefedett tartályt használjunk! A műszerek fertőtlenítése egy- vagy kétfázisos fer­tőtlenítéssel történhet. Az egyfázisos fertőtlenítés so­rán a műszereket olyan frissen elkészített fertőtlenítő oldatba helyezzük, amely vér- és fehérjeoldó hatással is rendelkezik (pl. Haemosol 5%-os vizes oldata). Eb­ben az esetben a fertőtlenítőszer felületaktív anyagot (detergenst) tartalmaz, vagy önmagában felületaktív hatású. A kétfázisos fertőtlenítéskor a műszereket elő­ször frissen elkészített fertőtlenítő oldatba, majd mű­szertisztító oldatba helyezzük. Fontos, hogy az olda­tokat mindig frissen kell készíteni, valamint megfelelő koncentrációt és expozíciós időt kell alkalmazni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom