Fogorvosi szemle, 2007 (100. évfolyam, 1-6. szám)
2007-08-01 / 4. szám
144 FOGORVOSI SZEMLE ■ 100. évf. 4. sz. 2007. környezetbe, ahol a külső behatásokkal szemben igen ellenállók. Hűvös, nedves helyen akár hónapokig is fertőzőképesek maradnak, a hőt is jól bírják. A betegség terjedését bizonyos tényezők, így pl. az alkoholizmus, a kábítószer-fogyasztás, a HIV-fertőzés elősegítik. A leromlott fizikai állapot, a helytelen táplálkozás, valamint a stressz is csökkenti a szervezet általános ellenálló képességét, vagyis szintén fogékonnyá tesz a betegségre. A fogászati ellátás során a fertőzés terjedhet az elégtelen műszer- és lenyomat-fertőtlenítés vagy sterilizálás következtében, de az aeroszol-képződés is szerepet játszhat benne [27, 29], Az egészségügyi személyzet cseppfertőzés elleni védelmét szolgálja az arcvédő maszk és a védőruházat használata. Higiénés zónák A rendelő különböző részein a fertőzési kockázat eltérő, ennek megfelelően a fertőzést megelőző stratégia sem ugyanaz. A fertőzés kockázata, illetve az ez által meghatározott higiéné szintje szerint 3 területet különböztetünk meg. Kezelési zóna A kórokozók terjedésének kockázata legnagyobb a kezelési zónában, ezért ezen a területen kell a leghatékonyabb fertőzés-megelőzést megvalósítani. Kezelési zóna alatt a fogászati egységkészülék fejtámlájától számított 1-1,5 m-es körzetet értjük. A kezelési zónában csökkenthetjük a fertőzések terjedését, ha csak az éppen aktuális pácienshez szükséges műszereket és anyagokat tartjuk ezen a területen. A műszerek, eszközök egyirányú mozgatásával ugyancsak csökkenthető a kontamináció. A páciens távozása után az aszszisztensnek meg kell teremtenie a következő kezelés higiénés feltételeit. így pl. miután az aeroszol képződés miatt a kezelési zóna minden felszínét szennyezettnek kell tekinteni, minden beteg után fertőtleníteni kell a következőket: depurátor, víz-levegőpisztoly, kézi darabok, anyagokat, eszközöket tárolóasztal. A felületek fertőtlenítését virucid és tuberkulocid, gombaölő kémiai fertőtlenítővel átitatott kendővel vagy spray-vel történő lefújással végezhetjük. A felületekre rávitt fertőtlenítő oldatot a felületekről nem szabad lemosni, hagyni kell rászáradni. Léteznek olyan felületi fertőtlenítők, amelyek megakadályozzák az aeroszolban lévő mikroorganizmusok fertőtlenítés utáni visszatelepülését (Green & Clean SD/Metasys, Green & Clean WD/MT/Metasys). A kontaminálódó felszíneket fóliával is fedhetjük, természetesen a fóliákat a betegek után cserélni kell. Az infekciókontroll érdekében a szék beállítását lábkapcsolóval végezzük. Az érvényben lévő epidemiológiai szabályok szerint a kézi darabokat nem fertőtleníteni, hanem sterilizálni kell [5, 24], Kezelési zónát övező terület A kezelési zónát övező terület tartalmazza azokat a leggyakrabban használatos anyagokat, eszközöket, melyeket az éppen aktuális kezeléshez nem használunk. Az anyagokat, eszközöket fedett helyen vagy letakarva kell tárolni, a védőtakarást minden páciens után cserélni kell, illetve a rendelés végén fertőtlenítést kell végezni. Ide tartozik a fejtámla, kartámasz, operációs lámpa, röntgenkészülék, köpőcsésze, a kézi darabok foglalata, kézi kapcsolók, a nyálszívó csöve, a vízadagoló kifolyója, mosdókagyló és a kézmosó csapok stb. A kezelő egyéb részei A rendelő többi részét, azaz az adminisztrációs területet, a falakat, a padlót, a szekrényeket, ajtókat, telefont stb., miután nem érintkeznek közvetlenül a betegből származó anyagokkal, nem kritikus felületeknek minősítjük, éppen ezért ezeket elég alacsonyabb szinten fertőtleníteni. A rendelés végén minden olyan berendezési tárgyat le kell takarítani, fertőtleníteni, amelyet a páciens megfogott, és várhatóan a következő páciens is megfog, pl. az ajtókilincset is. A fertőtlenítő takarításnak ki kell terjednie a bútorzatok felületére is. A rendelőben lévő felületeknek könnyen lemoshatónak kell lenniük. Veszélyes hulladék kezelése A fogászati kezeléssel kapcsolatban keletkező, a páciens testnedveivel érintkező rendelői hulladék veszélyes hulladéknak minősül, éppen ezért nem kerülhet a kommunális hulladék közé. A veszélyes hulladék kezelésének gyakorlatát rendelet szabályozza, amelynek előírásait az egészségügyi személyzetnek kötelező betartani. A vérrel, váladékkal szennyezett anyagokat sárga műanyag zsákokban kell gyűjteni, és csomagolásához vastag gumikesztyűt kell viselni. A sárga szín a fertőzésveszélyre utal. A veszélyes hulladékot tartalmazó zsákokat a tartalmukra utaló címkével kell ellátni. A fertőző hulladék hűtés nélkül legfeljebb 48 óráig, az erre a célra szolgáló hűtőkészülékekben, 0-5 eC-on pedig legfeljebb 30 napig tárolható, és a tároláshoz külön tároló szükséges. A rendelőben dolgozó személyzet felelős azért, hogy az elhasznált éles és hegyes eszközöket jól megkülönböztetett szúrásálló, szilárd falú, címkével ellátott tárolókba helyezze, és megfelelő szemétszállító szolgálattal elvitesse [24], A hulladékgyűjtő eszközök orvostechnikai eszközöknek minősülnek. Az amalgám törmeléket külön kell gyűjteni, és az átvételére jogosult céggel kell elszállíttatni. A fertőzések terjedésének megelőzése beteg «» beteg között • Egyszer használatos eszközök alkalmazásával csökkenthetjük a fertőzések terjedését. • Kezelés közben két csipeszt kell használni, egyikkel
