Fogorvosi szemle, 2006 (99. évfolyam, 1-6. szám)
2006-02-01 / 1. szám
FOGORVOSI SZEMLE ■ 99. évf. 1. sz. 2006. 3-8. Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi és Egészségtudományi Centrum Általános Orvostudományi Kar Fogászati és Szájsebészeti Klinikája, Pécs Minőségi követelményrendszer alkalmazása kerámia-restaurációk ellenőrző vizsgálatában DR. LEMPEL EDINA, DR. TÓTH VILMOS, DR. SZALMA JÓZSEF, DR. SZABÓ GYULA Szerzők arra a kérdésre keresték választ, hogy kerámia-restaurációk esetén egy általánosan elfogadott minőségi kritériumrendszer mennyiben használható a gyakorlatban, és vajon a fémmentes kerámia inlay-k, onlay-k mekkora hibaszázalékon belül alkalmazhatók a klinikumban. 28 páciensnek összesen 41 prés- (29) és égetett (12) kerámia inlay-t, onlay-t készítettek. A restaurációk beragasztásától számított 2 év elteltével a United States Public Health Services által kiadott kritériumok segítségével ellenőrizték a munkákat. Vizsgálták a restauráció anatómiai formáját, a széli zárását, a széli elszíneződését, színeltérését, felszíni simaságát, szekunder káriesz jelenlétét. Rögzítették a vitális és gyökérkezelt fogak megoszlását a kezelés előtt és a vizsgálati időszak végén, a posztoperatív érzékenységet és a páciensek elégedettségét is. Egy prés- és 3 égetett kerámia esetén találták a csücsköket, barázdákat kevésbé kifejezettnek („A” kód), 1 égetett kerámia inlay pedig túlkontúrozott volt („A” kód). A restaurációk széli zárását vizsgálva 4 esetben találtak hibát, ebből egy esetben volt a pótlás elfogadhatatlan (1 „C” kód, 3 „B” kód). Szekunder káriesz 1 égetett kerámia onlay mellett alakult ki („B” kód). A 41 inlay/onlay közül 6-nál ( 2 prés-, 4 égetett kerámia) találtak enyhe színbeli eltérést („B” kód), 1 égetett kerámiapótlásnál színeződött el a fog a restauráció széle mentén („B” kód). A pótlások simaságában kivetnivalót nem találtak („A” kód). A minőségi kritériumok alkalmazásával a restaurációk objektiven vizsgálhatók, így lehetővé válik az állandó, magas szintű minőség biztosítása. Kulcsszavak: kerámia inlay/onlay, USPHS minőségi kritériumok, retrospektív vizsgálat Bevezetés A hatékony prevenciós módszerek széles körű terjedése, a szájhigiénés szokások javulása, a betegek együttműködési készségének szembetűnő erősödése jelentős mértékben csökkentheti a fogszuvasodás gyakoriságát, és ezáltal a szükséges beavatkozások számát is [2,11], A rohamosan fejlődő adhezív technológia és az esztétikus igények kényszerítő erővel hatottak arra, hogy a premoláris és moláris régióban a leggyakoribb restaurációs módszerré a direkt kompozit tömés váljon [21], Ez az egyszerű, költséghatékony megoldás az előírt technológia és indikáció szigorú betartásával az esetek jelentős részében megfelelő funkcionális és esztétikai eredményeket ad [3,13]. Ugyanakkor gyakorlati tapasztalatunk az, hogy a szekunder káriesz és a konvencionális üregalakítási szemlélet miatt a fogszövet-veszteség kiterjedése rendkívül nagy. Ha ezekben az esetekben kompozit tömést alkalmazunk, hosszú távon jelentős komplikációkkal kell számolnunk (pl.: csücsöktörés, széli résképződés) [15,18]. Éppen ezért olyan megoldást kell alkalmaznunk, amely eleget tesz mind a funkcionális, mind pedig az esztétikai elvárásoknak. A teljes kerámia inlay/ onlay megfelelő terápiás lehetőségnek kínálkozik. A fémmentes anyagok különleges tulajdonságai miatt azonban szigorúan be kell tartani az indikációs követelményeket [7, 8]. Ha a szuvas szövetek eltávolítása után az I. vagy II. osztályú kavitás oro-vesztibuláris átmérője a csücsöktávolság fele és harmada között van, akkor betét készíthető. Ha ennél nagyobb mértékű a fogszövet-vesztés, vagy az üreg fala túlzottan elvékonyodik, esetleg részben hiányzik, rágófelszíni védelmet kell alkalmazni a törés elkerülése érdekében. Gyökérkezelt fogak esetén a törésveszély miatt a restaurációt célszerű a rágófelszín egészére kiterjeszteni [1], Kevés ép fogszövet, túl alacsony klinikai korona (<5 mm) azonban kontraindikációt jelenthet [9], Adhezív alapon csak akkor rögzülhet biztonságosan a kerámia-restauráció, ha megfelelő zománcfelszín van a kavitás szélén (>0.5 mm) [3]. Egyes kerámiák hagyományos cementekkel is rögzíthetők, bár Érkezett: 2004. április 26. Elfogadva: 2005. november 2.