Fogorvosi szemle, 2006 (99. évfolyam, 1-6. szám)

2006-02-01 / 1. szám

26

FOGORVOSI SZEMLE ■ 99. évf. 1. sz. 2006.

I. táblázat

Mérési eredmények* a kísérletes és a kontroll oldalon

Kísérletes oldal

Kontroll oldal

Csontdenzitás

(%)

Graftdenzitás

(%)

TBPf (1/mm)

Csontdenzitás

(%)

Graftdenzitás

(%)

TBPf (1/mm)

41,80

13,10-0,16

51,50

7,60-0,12

32,60

11,30

1,56

36,30

8,90-0,88

24,80

17,50

0,31

27,60

6,70-1,01

16,70

21,20

0,22

33,60

10,50-1,87

23,80

10,40

0,55

24,25

8,60

1,22

36,50

8,70-0,11

34,60

11,30-0,57

29,90

11,00-0,17

31,40

7,90-0,29

27,60

9,80-1,86

16,40

6,80

0,94

25,00

19,40-1,96

44,20

7,80-1,86

19,20

12,20

1,63

18,40

10,60

2,14

47,20

10,80

0,27

50,80

5,40-3,23

50,70

8,10-2,19

46,60

6,90-2,08

40,40

10,30-1,25

42,80

7,10-1,99

26,70

12,20

1,85

24,50

8,70

1,11

45,70

11,80-1,86

49,20

5,80-2,25

43,40

11,20-1,03

40,20

8,10-1,43

18,50

23,50

2,41

17,60

9,90

3,13

Átlag:

32,38

13,09-0,11

34,70

8,15-0,53

SD:

10,85

4,49

1,43

11,86

1,69

1,74

Csontdenzitás

Graftdenzitás

TBPf

p:

0,10693659

0,00012541

0,1156

*Az adatok két biopsiás mintán párhuzamosan mért értékek átlagai

Megbeszélés

A regenerálódó szivacsos csont mennyisége és minősége igen nagy jelentőségű a műgyökér implantátumok beültetése során. A csontgraft beültetés általánosan elterjedt módszer, ezáltal növeljük a műgyökér implantátumok csontos támasztékát [5,7,15]. A graftanyag beépülése és az implantátum integrálódása komplex gyógyulási folyamat, és eredményeként direkt kapcsolatnak kell létrejönni a beültetett implantátum és a grafttal serkentett újdonképzett csont között. A sinus maxillaris aljzata ideális a különböző csontpótló anyagok beültetésére, mivel nagyon komoly regenerációs képessége van.

Teljesen fogatlan betegeknél és súlyos lokális atrophia esetében a kétlépcsős technika alkalmazható [15]. Az első lépcső a graft beültetése a sinus aljzatába. Ennek integrálódása hosszabb időt igényel, melynek során a graft ereződik, és végbemegy a csontos regeneráció. A második lépcső az implantátum behelyezése, amely hónapok múlva történik. Az implantátum egy azonnali gyógyulási folyamatot indukál a grafttal stimulált csontban, amely hasonló ahhoz a folyamathoz, amely a természetes csontban is végbemegy. Ugyanakkor ezen technika során lehetővé válik a kiemelt csontbiopsziák szövettani vizsgálata, amely segítséget nyújt abban, hogy értékeljük a csontpótló anyag integrálódását és felszívódását.

A kétoldali sinusaljzat-emelés ugyanabban a betegben, azonos körülmények között, kitűnő módszer arra, hogy összehasonlítsuk különböző csontpótló anyagok csontregenerációs hatását [7, 18, 23]. Mivel az autológ csontot tekintjük arany standardnak, ezen graft beültetését érdemes alkalmazni kontroll módszerként [4,12,25].

Klinikai és radiológiai értékelést egyaránt alkalmazhatunk a csontregeneráció eredményeinek felmérésére. A szivacsos csontképződés mennyiségileg és minőségileg csak szövettani és hisztomorfometriai módszerekkel értékelhető pontosan.

A szövettani és hisztomorfometriai vizsgálat a 17 esetből származó 68 csontbiopszián azt bizonyította, hogy a csontregeneráció mértéke csaknem azonos volt mindkét oldalon. A csontdenzitás a grafttal vastagított sinus aljzatban hasonló volt, függetlenül attól, hogy autológ csontot vagy Cerasorb-szemcséket ültettünk be.

Az új csont képződése elsősorban a Cerasorb-granulumok felszínére és a pórusrendszerre koncentrálódott