Fogorvosi szemle, 2006 (99. évfolyam, 1-6. szám)

2006-02-01 / 1. szám

26 FOGORVOSI SZEMLE ■ 99. évf. 1. sz. 2006. I. táblázat Mérési eredmények* a kísérletes és a kontroll oldalon Kísérletes oldal Kontroll oldal Csontdenzitás (%) Graftdenzitás (%) TBPf (1/mm) Csontdenzitás (%) Graftdenzitás (%) TBPf (1/mm) 41,80 13,10-0,16 51,50 7,60-0,12 32,60 11,30 1,56 36,30 8,90-0,88 24,80 17,50 0,31 27,60 6,70-1,01 16,70 21,20 0,22 33,60 10,50-1,87 23,80 10,40 0,55 24,25 8,60 1,22 36,50 8,70-0,11 34,60 11,30-0,57 29,90 11,00-0,17 31,40 7,90-0,29 27,60 9,80-1,86 16,40 6,80 0,94 25,00 19,40-1,96 44,20 7,80-1,86 19,20 12,20 1,63 18,40 10,60 2,14 47,20 10,80 0,27 50,80 5,40-3,23 50,70 8,10-2,19 46,60 6,90-2,08 40,40 10,30-1,25 42,80 7,10-1,99 26,70 12,20 1,85 24,50 8,70 1,11 45,70 11,80-1,86 49,20 5,80-2,25 43,40 11,20-1,03 40,20 8,10-1,43 18,50 23,50 2,41 17,60 9,90 3,13 Átlag: 32,38 13,09-0,11 34,70 8,15-0,53 SD: 10,85 4,49 1,43 11,86 1,69 1,74 Csontdenzitás Graftdenzitás TBPf p: 0,10693659 0,00012541 0,1156 *Az adatok két biopsiás mintán párhuzamosan mért értékek átlagai Megbeszélés A regenerálódó szivacsos csont mennyisége és minő­sége igen nagy jelentőségű a műgyökér implantátu­­mok beültetése során. A csontgraft beültetés általáno­san elterjedt módszer, ezáltal növeljük a műgyökér imp­­lantátumok csontos támasztékát [5,7,15]. A graftanyag beépülése és az implantátum integrálódása komplex gyógyulási folyamat, és eredményeként direkt kapcso­latnak kell létrejönni a beültetett implantátum és a grafttal serkentett újdonképzett csont között. A sinus maxillaris aljzata ideális a különböző csontpótló anyagok beülteté­sére, mivel nagyon komoly regenerációs képessége van. Teljesen fogatlan betegeknél és súlyos lokális atrophia esetében a kétlépcsős technika alkalmazható [15]. Az első lépcső a graft beültetése a sinus aljzatába. Ennek integrálódása hosszabb időt igényel, melynek során a graft ereződik, és végbemegy a csontos regeneráció. A második lépcső az implantátum behelyezése, amely hónapok múlva történik. Az implantátum egy azonnali gyógyulási folyamatot indukál a grafttal stimulált csont­ban, amely hasonló ahhoz a folyamathoz, amely a termé­szetes csontban is végbemegy. Ugyanakkor ezen tech­nika során lehetővé válik a kiemelt csontbiopsziák szö­vettani vizsgálata, amely segítséget nyújt abban, hogy értékeljük a csontpótló anyag integrálódását és felszí­vódását. A kétoldali sinusaljzat-emelés ugyanabban a beteg­ben, azonos körülmények között, kitűnő módszer arra, hogy összehasonlítsuk különböző csontpótló anyagok csontregenerációs hatását [7, 18, 23]. Mivel az autológ csontot tekintjük arany standardnak, ezen graft beülteté­sét érdemes alkalmazni kontroll módszerként [4,12,25]. Klinikai és radiológiai értékelést egyaránt alkalmaz­hatunk a csontregeneráció eredményeinek felmérésé­re. A szivacsos csontképződés mennyiségileg és minő­ségileg csak szövettani és hisztomorfometriai módsze­rekkel értékelhető pontosan. A szövettani és hisztomorfometriai vizsgálat a 17 eset­ből származó 68 csontbiopszián azt bizonyította, hogy a csontregeneráció mértéke csaknem azonos volt mind­két oldalon. A csontdenzitás a grafttal vastagított sinus aljzatban hasonló volt, függetlenül attól, hogy autológ csontot vagy Cerasorb-szemcséket ültettünk be. Az új csont képződése elsősorban a Cerasorb-granu­­lumok felszínére és a pórusrendszerre koncentrálódott

Next

/
Oldalképek
Tartalom