Fogorvosi szemle, 2006 (99. évfolyam, 1-6. szám)
2006-10-01 / 5. szám
FOGORVOSI SZEMLE ■ 99. évf. 5. sz. 2006. 207 I. táblázat Leggyakoribb, aspirációt okozó betegségek • Neurológiai betegségek: (cerebro-vascularis kórképek, agydaganatok, neuro-degeneratív betegségek, Parkinson-kór, dementia, csökkent tudatállapot) • Gyomor- és oesophagealis betegségek (oesophagealis diverticulum, kóros oesophagealis mozgás, malignus tumor, gastro-oesophagealis reflux, gastrectomia utáni állapot) • Szájüregi elváltozások (rossz artikuláció, szájszárazság, tumor) II. táblázat Bakteriális pneumonia szempontjából szerepet játszó rizikófaktorok • krónikus tüdőbetegség (pl. COPD: chronic obstructive pulmonary disease) • kezeletlen kongesztív szívelégtelenség • kezeletlen diabetes • > 70 év • mechanikai lélegeztetés vagy intubáit állapot • dohányzás • korábbi AB terápia • immunszupresszív állapot • elhúzódó sebészi beavatkozás • immobilizáció, ágyhoz kötöttség • iatrogén faktorok (szedáció, hipnózis, szájszárazságot okozó gyógyszerek) Ili. táblázat Fertőzött tüdőparenchymábói kitenyészett szájüregi plakkból származó baktériumok • Porphyromonas gingivalis • Bacteroides gracilus • Bacteroides oralis, buccae • Eikenella corrodens • Fusobacterium nucleatum, necrophorum • Actinobacillus actinomycetem comitans • Peptostreptococcus • Clostridium • Actinomyces a szemcsés debrisz (apró idegentestek, nyálkahártya fragmentumok, elhalt hám- és vérsejtek, besűrűsödött és kiszáradt mucindarabok, nyálkahártya-sérülések pörkösödési termékei, elhalt és összecsapzódott baktériumok, stb.) eltávolítása. A mikroorganizmusok négyféle úton juthatnak be az alsó légutakba: az oropharyngealis tartalom aspirációja révén [33], a fertőzött levegő inhalációjával [51], a szomszédos fertőzött területekről való átterjedés révén [27] és végül hematogén szóródással (pl. a gasztrointesztinális traktusból) [11], Mindezen lehetőségek közül leginkább aspiráció révén jutnak be a kórokozók a légutakba, ilyen módon a bakteriális pneumóniának is ez a leggyakoribb kialakulási formája. A szájüregi baktériumflóra kiemelt szerepet játszik az aspirációs pneumónia előidézésében, így mindazok a betegségek, melyek az oropharyngealis tartalom (elsősorban a nyál) légutakba történő lejutását okozhatják, elősegítik a bakteriális pneumónia kialakulását (/. táblázat) [50]. Az aspirált kórokozók tüdőparenchymában való megtelepedését és elszaporodását számos, pneumónia létrejötte szempontjából rizikófaktorként értékelhető körülmény könnyíti meg (II. táblázat) [50], Az aspirációs pneumónia kialakulásának mechanizmusai 1. A szájüregi patogén kórokozók aspirációja a tüdőbe A szupra- és szubgingivális plakkban lévő baktériumok (parodontális betegségekkel összefüggésbe hozhatók vagy légúti patogének) a nyállal az alsó légutakba jutva pneumóniát okozhatnak [8, 12, 28, 44], Több munkacsoportnak sikerült szájüregben előforduló anaerob és fakultatív baktériumot izolálni a gyulladt tüdőváladékból (III. táblázat) [4, 5, 18, 21,30, 31,46, 56, 58], Ismertek azok a vizsgálati eredmények, amelyek szerint a kórházakban fekvő betegeknek rosszabb a szájhigiéniája, mint az ambuláns ellátásban részesülő, közösségben élő betegeké [1, 14, 22, 23, 40, 43]. A szájhigiénia romlása a dentális plakk mennyiségének növekedéséhez és összetételének megváltozásához vezet. Ezáltal megváltozik a normál szájflóra összetétele, amelyet interbakteriális kapcsolatok kialakulása követ a plakk mikroorganizmusai és ismert légúti kórokozók, úgymint P. aeruginosa és enterális baktériumok között [26]. A dentális plakk ezáltal rezervoárt biztosít olyan kórokozók számára, amelyek a légutakba kerülve képesek a bronchialis nyálkahártyán kolonizálódni, és annak gyulladását előidézni. 2. A nyálban található enzimek szerepe a légúti kórokozók megtagadásában és kolonizációjában a nyálkahártya felszínének megváltoztatása révén A nyál számos hidrolitikus enzim-összetevőt tartalmaz, melyeket egyrészt a baktériumok, másrészt a sulcus váladékból származó polimorfonukleáris leukocyták termelnek [15, 29, 35, 54, 57], Ezen enzimek (PDAE: periodontal disease-associated enzymes) aktivitásának mértéke a parodontális és szájhigiénés státusszal szoros összefüggést mutat [16, 35, 57],
