Fogorvosi szemle, 2006 (99. évfolyam, 1-6. szám)
2006-08-01 / 4. szám
FOGORVOSI SZEMLE ■ 99. évf. 4. sz. 2006. 153-159. Semmelweis Egyetem, Konzerváló Fogászati Klinika A munkahossz meghatározásának problematikája a gyökérkezelés során Összefoglaló referátum DR. GYŐRFI ADRIENNE, DR. FAZEKAS ÁRPÁD A gyökérkezelések során a gyökércsatorna tágítását, illetve tömését minden esetben megelőzi a munkahossz mérése. Munkahossznak a foramen physiologicumtól a fogkorona jól meghatározható pontjáig (referenciapont) mért távolságot nevezzük. A gyökércsatornának a foramen physiologicumnál van a legszűkebb része (apicalis szűkület), így itt van a legnagyobb esélye annak, hogy a gyökértöméssel megfelelően lezárjuk a gyökércsatornát. Emiatt a csatorna megmunkálásának, illetve a gyökértömésnek a foramen physiologicumnál kell végződnie. Komoly gondot jelent azonban az apicalis szűkület helyének pontos meghatározása. Klinikai körülmények között a munkahossz mérését a rendelkezésünkre álló módszerek pontatlansága nehezíti. Napjainkban két módszer elfogadott a gyakorlatban a munkahossz megállapítására: a radiológiai hosszmeghatározás, azaz az ún. tűs kontroll, illetve a másik módszer, az elektronikus apex-bemérőkkel történő mérés. Előnyeik mellett azonban mindkét módszernek számos hátránya is van. Kulcsszavak: munkahossz, tűs kontroll, elektronikus apex-bemérő, gyökértömés Bevezetés Endodontiai beavatkozásaink során a gyökértömés sikerének egyik elengedhetetlen feltétele a munkahossz pontos meghatározása [18, 44], Ez azért nagyon lényeges, mert ebben a hosszban kell történnie a csatorna megmunkálásának, tisztításának és tömésének. Ennek megfelelően a gyökércsatorna tágítását minden esetben megelőzi a csatorna hosszának mérése [42], Munkahossznak azt a távolságot nevezzük, amely a fog koronájának egy jól regisztrálható pontjától (referenciapont) a gyökércsatorna apicalis szűkületéig (foramen physiologicum, gyökércsúcsi cement-dentin határ) terjed [23], Referenciapont frontfogaknál az incisalis él, praemolaris, molaris fogaknál valamelyik rágófelszíni csücsök lehet. A munkahosszt gumikorong segítségével jelöljük a használatban lévő gyökércsatorna-tágító műszeren. A gyökércsatorna lege artis biokemomechanikai megmunkálásának, valamint a későbbi gyökértömésnek, tehát a gyökércsatorna legszűkebb részénél, a fiziológiás szűkületnél kell végződnie, mégpedig úgy, hogy a szűkületet érintetlenül hagyjuk [13, 35], Ennek oka, hogy a csatorna legszűkebb részénél van a legnagyobb esélye annak, hogy a gyökértöméssel megfelelően lezárjuk a gyökércsatornát [33], A munkahossz meghatározása során problémát jelent, hogy az apicalis szűkület helye nem csak klinikai körülmények között, de extrahált fogon is nehezen meghatározható [7, 44], Ennek többek között egyik fő oka, hogy a gyökércsúcsi cement-dentin határ a legtöbb esetben inkább hisztológiai, mint morfológiai képlet [23], illetve a klasszikus értelemben vett apicalis szűkület csak kevesebb, mint a fogak felében található meg [7], Klinikai körülmények között az apicalis szűkület mérését nehezíti a rendelkezésünkre álló módszerek pontatlansága, illetve a változó egyéni anatómiai variációk előfordulása is [1], Amennyiben létezik apicalis szűkület, a szűkület a foramen anatomicumtól, illetve a radiológiai csúcstól átlagosan 1 mm-re koronális irányba található [3, 12], Adott fog esetében azonban ez nem mindig valós érték. A szűkület távolsága a radiológiai csúcstól változhat anatómiai okok miatt, a gyökércsúcs, illetve a periapicalis terület állapotától és/vagy a beteg életkorától függően. Például gyakori jelenség, hogy a gyökércsúcsra az élet folyamán másodlagos cement rakódik, így a cement-dentin találkozás helye egyre távolabb kerül a röntgenen látható ún. radiológiai csúcstól [23]. A foramen physiologicum helyének pontos meghatározásában az is gondot okoz, hogy az említett anatómiai képlet előfordulhat mint a gyökércsatornának egy kónuszos vagy párhuzamos része, de jelentkezhet többszörös szűkületként is [24, 28]. A foramen physiologicum, azaz a körkörös cementdentin határvonal egyébként sem egy síkban helyezkedik el, ezért annak pontjai hol közelebb, hol távolabb találhatóak az anatómiai csúcshoz képest. A rosszul meghatározott munkahossz - akár hoszszabbnak, akár rövidebbnek becsültük azt - számos következményt von maga után, ezért nagyon lényeges a munkahossz meghatározására használt módszer kiválasztása [36]. Érkezett: 2005. december 9. Elfogadva: 2006. március 22.
