Fogorvosi szemle, 2006 (99. évfolyam, 1-6. szám)
2006-08-01 / 4. szám
154 FOGORVOSI SZEMLE ■ 99. évf. 4. sz. 2006. A munkahossz túlbecslésének következményei A szűkületen túl történő csatorna-megmunkálás során baktériumokat transzportálhatunk a periapicalis térbe, ami periapicalis szöveti irritációt, illetve ennek következtében periapicalis elváltozást okozhat. Az apicalis szűkületen túl történő tágítás nem csak bakteriális, de mechanikai irritatív tényezőként is szerepel. A fiziológiás szűkület feltágítása a gyökértömés tömöríthetőségének elvesztését és a csatorna túltömését okozza. A periapicalis térbe jutó gyökértömőanyag ugyancsak a periapicalis tér irritációját hozhatja létre. Gyakorlati tapasztalatok, illetve vizsgálatok alapján ez nagyobb hibának számít, mint a rövid gyökértömés [44]. “ Felső praemolaris, molaris fogak esetében - az arcüreg közelsége miatt - túltágításnál a sinus perforáció veszélyével is számolhatunk. Flasonlóképpen extrém esetben előfordulhat a canalis mandibulae képleteinek megsértése is az alsó fogak esetében. A tényleges munkahossz alábecslésének következményei Ha a munkahossz mérése során tévedünk, kisebb hibának számít, ha a hosszt némiképpen alábecsüljük [34], Ugyanakkor tény, hogy a hibás meghatározásból adódóan a gyökércsatornában maradt elhalt pulpaszövetből származó baktériumok a periapicalis tér kóros elváltozásait okozhatják [36]. Emellett a gyökértömés hossza sem lesz megfelelő. A munkahossz mérésére szolgáló módszerek Bár a gyakorlatban több eljárás is használatos a gyökércsatorna hosszának meghatározására, napjainkban két módszer elfogadott: a radiológiai hosszmeghatározás, azaz az ún. tűs kontroll, illetve az elektronikus apex lokátorokkal történő mérés. Radiológiai munkahossz-meghatározás A radiológiai hosszmeghatározás annak ellenére régóta alkalmazott, elterjedt módszer, hogy a röntgentechnika adta lehetőségek, valamint a fogak anatómiai sajátosságai behatárolják e módszer pontosságát. Radiológiai módszerként az ún. „tűs kontroli’ felvételt használjuk. Ezen, a gyökérkezelés során a munkahossz mérésére a gyökércsatornába ismert mélységben behelyezett gyökércsatorna-tágító műszerrel készített röntgenfelvételt értjük. A foramen physiologicum valóságos helyzete a röntgenológiai csúcshoz képest koronálisan 0,2-2,0 mm között változhat [14]. Miután az adott fog esetében a foramen physiologicum helyét a röntgenfelvételen nem látjuk, ezért nagyszámú vizsgálati eredményből számított statisztikai átlagértékek alapján annak átlagos távolságát koronális irányba kb. 1 mm-re becsüljük a radiológiai apextől [27]. Ennek megfelelően a tűs kontrollt akkor tartjuk elfogadhatónak, ha a tű vége a radiológiai csúcstól koronálisan 1 mm-re helyezkedik el. Mint már említettük, a gyökércsúcsi cement-dentin határ távolsága a radiológiai apextől a periapicalis terület állapotától függően is változik. Ha periapicalis elváltozás látható a röntgenfelvételen, akkor a munkahossz apicalis pontját a gyökércsúcstól koronálisabban kell meghatározni, kb. 1,5 mm-re a radiológiai apextől. Amennyiben nemcsak a csontállomány, hanem a gyökércsúcs is resorbeálódott, akkor még koronálisabban, a radiológiai csúcstól kb. 2 mm-re mérjük a munkahossz apicalis végét [41,43]. Az apicalis szűkület túltágítása, illetve a fertőzés periapicalis térbe való passzálásának elkerülése miatt fontos, hogy a gyökércsatorna-tágító műszert ne toljuk túl a foramen physiologicumon [34], Ügyelni kell erre már a tűs kontroll felvétel készítésekor is, azaz a bemérő tű behelyezésének mértékét helyesen kell megbecsülni. Ezt segíti elő az előzetes röntgenfelvétel, melyet lehetőség szerint az ún. párhuzamos technikával kell készíteni. Az ily módon kivitelezett alapröntgen felvételen látható kép közel mérethű. Az alapröntgen felvétel analízise segítségével a kezelőorvos természetesen nemcsak a munkahosszt képes megbecsülni [40], hanem tájékozódhat a gyökerek helyzetéről, alakjáról, az egyes gyökerekben található gyökércsatornák elhelyezkedéséről, számáról, tágasságáról, az esetleges periapicalis elváltozásról stb. Az alapröntgen felvételen látható radiológiai csúcstól a koronái referencia pontig mm-ben mért távolságot használjuk a munkahossz becsléséhez. Miután ép gyökércsúcs esetén az apicalis szűkület a radiológiai csúcstól átlagosan kb. 1 mm-re fekszik koronálisan, az előzetes röntgenfelvételen a radiológiai csúcstól a referenciapontig mért hosszból 1 mm-t le kell vonni. Emellett a párhuzamos technikával készült felvétel esetén is előforduló a valóságoshoz képest nagyobb képábrázolás miatt [40] további 2 mm-rel is csökkenteni kell az előzetes röntgenfelvétel alapján mért hosszt. Tehát az előzetes röntgenfelvételen mért hosszból összesen 3 mm-t vonunk le, és az így kapott hosszt mérjük arra a tűre, amellyel a tűs kontrollt kívánjuk elkészíteni. A tűt a bejelölt hosszban, az ún. becsült munkahosszban kell bevezetni a gyökércsatornába [41]Ha a tűs kontroll felvételen a tű vége a radiológiai csúcstól koronálisan kb. 1 mm-re helyezkedik el, akkor a becsült munkahossz megegyezik a végleges munkahosszal. Ha a tű csúcsának távolsága a radiológiai csúcstól nagyobb, mint 1 mm, de nem haladja meg a 3 mm-t,
