Fogorvosi szemle, 2005 (98. évfolyam, 1-6. szám)
2005-04-01 / 2. szám
60 FOGORVOSI SZEMLE ■ 98. évf. 2. sz. 2005. Az egyes fogak eltávolítása, illetve megmentése melletti döntés függ a tumor típusától, a besugárzás módjától, a sugárdózistól és a besugárzandó területtől. A mandibula interforaminális része általában sokkal kevesebb sugárdózist kap, mint a moláris régió. A sugárkezelés megkezdése előtt szükségesnek tartjuk mindazon fogak extrakcióját, amelyek a besugárzás ideje alatt vagy azt követően lokális fertőzési forrást jelenthetnek. A fentieket figyelembe véve, extrakció mellett döntünk a következő esetekben:- előrehaladott caries esetén, ha pulpabetegség is kíséri a tüneteket;- előrehaladott parodontális folyamat, nagymértékű csontpusztulás, fokozott mobilitás vagy furkáció érintettség esetén;- radix relicta esetén, ha az a felette nyitott nyálkahártyán át kommunikál a szájüreggel;- impactált fogak esetén, ha azok a szájüreggel kommunikálnak. Nem igényel kezelést a nyálkahártyával fedett, hosszú ideje tünetmentes gyökér, illetve impactált fog. Az egyes fogak kezelési módját az is befolyásolhatja, hogy a sebészi tumor-kiirtás után az adott fog milyen szerepet játszik majd a rehabilitációs készülék tartásában, ugyanis a statikailag fontos fogak konzervatív kezeléssel történő megtartása a beteg későbbi életminőségének egyik meghatározója lehet. Elvégzendő az éles tömések és pótlások korrigálása, a mozgó, esetleg decubitust is okozó pótlások alábélelése, esetleg kicserélése. Azoknak a betegeknek, akik nagy mennyiségű, fémtartalmú tömést (fém inlay, amalgám), vagy fémből készült pótlást viselnek, akrilátból készült fogvédőt készítünk, ami a besugárzás közben eltartja a szájban lévő fémtől a nyálkahártyát, csökkentve ezzel annak sérülését. A sugárkezelés előtt - még diagnosztizálható parodontitis nélkül is - alapos professzionális tasaktisztítást, depurálást és gyökérsimítást végzünk, továbbá ellátjuk a beteget az otthon kivitelezhető szájhigiénével kapcsolatos instrukciókkal. A puha kefével, napjában többször történő fog- és ínytisztítás, óvatos, de effektiv fogselyemhasználat, fluorid-tartalmú szájvíz, fogpaszta alkalmazása: ezek mind részei az instrukciónak [22]. A sugárkezelés megkezdése előtt és a kezelés alatt végig javallott fluorid-protektor alkalmazása. Ennek hatását növelhetjük, ha a fluoridos szájvíz és fogpaszta használata mellett, éjszakára mélyhúzott harapási sínbe helyezett fluorid-készítményt alkalmazunk. Tapasztalat szerint a nátrium-fluoridot, kellemesebb ízének tulajdoníthatóan, a betegek más, azonos hatású anyagoknál jobban tolerálják [5, 12], Meg kell jegyeznünk, hogy a harapási sín éjszakai viselésétől a műtéten és irradiáción átesett betegek többsége idegenkedik. A sugárkezelés alatti ellenőrzéseket hetente kell elvégeznünk. Ezek az ellenőrzések alkalmasak a kezelés közben felmerült új fogazati és nyálkahártya-panaszok megoldására, de lehetőséget adnak arra is, hogy a beteg időközben lanyhuló orál-higiénére és fluorid-prevencióra vonatkozó motivációját erősítsük. A legkifejezettebb panaszt a kialakult mucositis okozza, ami különösen a sugárirányba eső nyálkahártya-elvékonyodását atrófiáját okozza, amely eleinte csak kisebb területeken, a nyelv éli részén, később azonban a nyálkahártya egészére terjedően, diffúzán jelentkezik, s egyre nagyobb fájdalmat, étkezési, nyelési nehézséget okoz. Ez különösen súlyos formát ölthet azoknál a betegeknél, akiknek nyálkahártyája hosszú ideje károsító tényezőknek van kitéve (dohányzás, alkohol, diabetes), illetve, ha a radioterápia kemoterápiával egészül ki. Ha mindez a beteg rossz szájhigiénéjével vagy a szájban egyéb okból jelenlévő mechanikus irritációval társul, súlyosabb képet kapunk. A szájüreg mikroflórájának változása is megfigyelhető, ami a csökkent nyáltermelés következtében létrejövő orális ökoszisztéma-egyensúly megbomlásnak tulajdonítható. Ez a hatás annál erősebb, minél nagyobb nyálmirigyterületeket ért a besugárzás. A szájüreg mikroflórájának quantitativ változása nem jellemző, a minőségi eltolódás azonban uralja a képet. Az aerobok közül megnövekszik a Streptococcus mutans és a Lactobacillus-, csökken a Neisseria- és a Fusobactérium-szám. Az anaerobok között-saját vizsgálatainkban -jelentős Actinomyces populáció-növekedést észleltünk [16]. Egyes szerzők a gombák szájüregbeni 100- szoros növekedéséről számolnak be [6], mely a caries kialakításában nem, de a beteg posztirradiációs morbiditásában jelentős szerepet foglal el. Spijkervet igen jó eredményeket ért el a mucositis csökkentésében azáltal, hogy különböző antiszeptikumokkal a szájüreg Gram-negatív baktériumait és a gombákat visszaszorította [24], Megjegyzendő, hogy a kísérleteiben alkalmazott Chlorhexidin patikai forgalomban kapható alkoholos formája a tüneteket fokozza, tehát csak az alkoholmentes forma alkalmazása javasolt. Ritkán a lágyrészek olyan súlyos, erozív gyulladása is előfordulhat, amit egy esetleges daganat-kiújulástól megkülönböztetni csak ismételt biopsziás vizsgálat segíthet. Kezelése jobbára tüneti, ami lényegileg a fájdalom enyhítéséből (helyi és általános fájdalomcsillapításból), a szájhigiéné lehető legtökéletesebb fenntartásából (felülfertőződés elkerülése) és gyakori szódabikarbónás vizes öblítésből áll. Utóbbi a nyál csökkent pufferkapacitását hivatott visszaállítani, ezzel is csökkentve a szájüreg cariogen aktivitását, és valamelyest mechanikusan is tisztít. Ha a képhez Candida-infekció társul, lokális, esetleg szisztémás gombaölő szerek jönnek szóba [8]. Hosszú hónapokkal, sőt évekkel az irradiáció befejezése után, besugárzott betegeink nagy részének még mindig a szájszárazság a legfeltűnőbb panasza [13].
