Fogorvosi szemle, 2005 (98. évfolyam, 1-6. szám)

2005-08-01 / 4. szám

FOGORVOSI SZEMLE ■ 98. évf. 4. sz. 2004. 165-169.

Semmelweis Egyetem Budapest, Fogpótlástani Klinika* Marosvásárhelyi Egyetem, Fogpótlástani Klinika ** és Szájsebészeti Klinika*** Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet, Budapest **** Semmelweis Egyetem Budapest, Gyermekfogászati és Fogszabályozási Klinika*****

Adatok a határon túli magyarság fogászati félelem értékeiről 12-19 éves korcsoportban

DR.MARKOVICS EMESE,** DR.MARKOVICS PÉTER,*** DR. FÁBIÁN GÁBOR,***** DR.VÉRTES GABRIELLA,**** DR.FÁBIÁN TIBOR KÁROLY* ÉS DR.FEJÉRDY PÁL*

Publikációjukban a szerzők 549 erdélyi (partiumi) magyar anyanyelvű általános iskolai felső tagozatos és gimnáziumi tanulót vizsgáltak (342 lány, 207 fiú, kor:12—19 év). A vizsgált alanyok mért értékei: DAS: 12.6 ±3.3, DFS: 50.6 ±25.1; STAI-S: 39.7 ±17.1, STAI-T: 43.8 ±9.9; DBS (n=203): 44.9 ±10.2. A lányok értékei minden skálán szignifikánsan (p<0.01) magasabbak voltak a fiúk értékeinél. Mind a szorongás, mind a fogászati félelem értékek emelkedő tendenciát mutattak 12 éves kortól 16 éves korig, utána az értékek nem növekedtek. A DFS skála részkérdések értékmegoszlása lényegében azonos az anyaországban mérttel. A fogászati félelem skálák és a szorongás skálák minden esetben a magyarországi adatokhoz hasonló szignifikáns (p<0.01) Pearson-korrelációt mutattak: DAS/DFS: r= 0.70; STAI-S/STAI-T: r= 0.56; DAS/STAI-S: r= 0.35; DAS/STAI-T: r= 0.37; DFS/STAI-S: r= 0.28; DFS/STAI-T: 0.35.

Szerzők eredményeit összegezve elmondható, hogy a vizsgált erdélyi (partiumi) magyar kisebbséghez tartozó gyermekek fogászati félelem értékei lényegesen magasabbak az anyaországban élő gyermekek adatainál, ugyanakkor a fogászatai kapcsolatos félelmük egyéb jellemzői tekintetében az anyaországi gyermekekhez hasonlók. Az emelkedett szorongás értékek a szociális és társadalmi nyomás szerepét vetik fel a fogászati félelem növekedésének hátterében, a DBS kérdőívvel kapcsolatos adatok pedig a fogászati ellátó hálózat esetleges különbségeire irányítják a figyelmet.

Kulcsszavak: erdélyi magyar kisebbség, 12-19 éves korosztály, Fogászati szorongás skála, Fogászati félelem kérdőív, Fogászati vélemény kérdőív, szorongás

Bevezetés

A nemzetközi irodalomban Corah 1969-ben publikált vizsgálatával [2] kezdődött a fogászati kezeléstől való félelem tudományos vizsgálata. Azóta a szakterület gyakorlati jelentősége egyre nő, és ennek megfelelően a kérdéskör szakirodalma is lényegesen kibővült. Ennek ellenére a gyermekpopulációra vonatkozó epidemiológiai adatok mindmáig ellentmondásosak. A nemi eltérések vonatkozásában egyes szerzők a lányok értékeit magasabbnak találták [20], más szerzők ezt csak bizonyos korcsoportokban tudták kimutatni [17], míg olyan szerzők is vannak, akik nem találtak különbséget a nemek között [15]. Az életkor szerepét tekintve több szerző úgy találta, hogy az életkor növekedésével a fogászati kezeléstől való félelem gyermekeknél csökken [3,15]. A szorongás [15] és a rossz szociális helyzet [20] fogászati félelmet növelő hatását, illetve az anya fogászati félelem szintjének erős befolyását a gyermek fogászati félelem értékeire [15] szintén kimutatta az irodalom.

A magyar vonatkozású gyermekpopulációt érintő vizsgálatok is elkezdődtek az elmúlt években, és az eredmények minden esetben azt mutatták, hogy a Magyarországon élő gyermekek fogászati félelem szintje nemzetközi összehasonlításban magas [1, 4, 8]. A nemi különbségek vonatkozásában az eredmények nem egyértelműek, a lányok értékeit valamivel magasabbnak találtuk, de a különbség matematikai értelemben nem volt szignifikáns [4], Az életkor szerepe szintén nem volt egyértelműen megítélhető a magyar vizsgálatokban [4], ugyanakkor sikerült igazolni a szorongásszint [4] és a környezeti szociális tényezők szerepét [1,4], illetve a fájdalmas fogászati kezelések fogászati félelmet fokozó hatását [1,4, 9],

A fenti adatokból látható, hogy a sok ellentmondó adat ellenére számos kérdést sikerült már tisztázni a gyermekek fogászati félelmével kapcsolatban. Ugyanakkor nincs ismeretünk arról, hogy milyen a határon túl élő magyar nemzetiségű gyermekek helyzete a fogászati félelem értékek tekintetében az anyaországi szituáció-Érkezett: 2004. szeptember 6. Elfogadva: 2004. október 1.