Fogorvosi szemle, 2005 (98. évfolyam, 1-6. szám)
2005-08-01 / 4. szám
146 FOGORVOSI SZEMLE ■ 98. évf. 4. sz. 2005. jelent újabb munkák a korábbi ismereteinket kiegészítik (Mc Horris [24]), és bemutatják a dysfunctios mechanizmusokat különféle állkapocshelyzetben (Klett [16]). Ewers [8] megjegyzi, hogy függetlenül a nem egyértelműen tisztázott okoktól és az intracapsularis dysfunctiótól, rendszerezni kell az ízületi struktúrák helyzetváltozási definícióját, nómenklatúráját. Szerinte az intracapsularis zavarok helyzetváltozással, formaváltozással vagy a nélkül, két csoportra oszthatók: 1. a condylus és 2. a discus funkciózavarai. Vizsgálati anyag és módszer Szakrendelésünkön 1996 óta foglalkozunk szervezetten és szisztematikusan a temporomandibularis ízület (TMI) megbetegedéseivel, gnathologiai kérdésekkel. Az eltelt 8 évben 905 beteget kezeltünk. Az anamnézis felvétele után klinikai vizsgálattal [1,11], funkcióanalízissel [19], occlusiós analízissel [6, 22], képalkotó eljárásokkal (RTG., CT, MR) állapítottuk meg a dysfunctio tényét és jellegét. Azokban az esetekben, amikor a statikus és dinamikus occlusiós zavarokat nem tudtuk pontosan megítélni, artikulátoros analízist [10] végeztünk, középértékű artikulátorban. 2004. április 1-jétől a kórismézést egy új vizsgáló eljárással, számítógépes modullal kiegészített ultrahangos funkcionális vizsgálattalegészítettük ki. Az ARCUS digma olyan korszerű diagnosztikai eszköz, ami objektív, metrikus adatokat - többek között egyéni artikulátor beállítási értékeket-szolgáltat, és működés közben vizsgálja a stomatognath rendszert. A PROTAR egyéni értékű artikulátorokkal együtt diagnosztikai és therapiás egységet alkot. Egyszerűen kezelhető, pontossága és gyorsasága miatt a mindennapi gyakorlatban rendszeresen használjuk. Nem helyettesíti, hanem kiegészíti, és új dimenzióba helyezi az eddig ismert diagnosztikai és therapiás eljárásokat. Azon pácienseinknél, akiknél a stomatognath rendszer működési zavarának pontos okát eddig csak valószínűsíthettük, diagnózisunkat részleteiben is pontosan alátámasztotta ez a vizsgálati módszer. Ezen objektív diagnosztika természetesen a kezelések eredményében is lemérhető és ellenőrizhető, számszerű adatokkal. 2004. ápilis 01.-október 31. között 76 TMI dysfuctiós megbetegedésben szenvedő, eddig nem kezelt pácienst az anamnesis-felvétel, a klinikai vizsgálat, röntgendiagnózis után ARCUS digma készülékkel is megvizsgáltunk. Az ARCUS digma az eddigi arcíves extraoralis rajzolókészülékes mérőmódszerekkel ellentétben, a virtuális artikulátor koncepcióját követi. Kiküszöböli az eddigi módszerek vetüléséből és a nem ismert intercondylaris távolságból adódó hibákat. Ismeri a PROTAR artikulátorok geometriáját, a maxilla helyzetét az artikulátor ízületéhez viszonyítva, és az erre kiszámított relatív beállítási értékeket adja meg. Az alsó fogívre paraocclusalis sínnel rögzített ultrahang jeladó, valamint a koponyára rögzített vevő (1a. ábra) segítségével a mandibula maxillához viszonyított térbeli helyzetét az idő függvényében mutatja. Az adatok személyi számítógépre átvihetők, elemezhetők. A mandibula mérőpontjai: a symphysis pont és a kinematikai pontok. Kohno [17] vizsgálatai szerint a mandibulafejecsek geometriai középpontjának környezetében létezik egy olyan pont, melynek a protrusio és habitualis nyitómozgás közben kirajzolódó vonalai a sagittalis síkban csaknem egybeesnek, szinte fedik egymást [27] (1b. ábra). Ezek a pontok a kinematikai tengelypontok. Fiziológiás esetben ezen pont által rajzolt sarló alakú görbe az ízületi felszínnel párhuzamos. Ebből arra lehet következtetni, hogy ez a pont a különféle sagittalis mozgások során szinte kizárólag translatiót végez, ezért a rotációs mozgások centrumának tekinthető. A jobb és bal oldali condylus kinematikai tengelypontját összekötve megkapjuk a kinematikai tengelyt. protrúzió nyitómozgás 1a, b. ábra a. felszerelt szenzorok b. KP: kinematikai tengelypont, HP: zsanér-tengelypont (Pröschel ábrája) Az ábrák a számítógép monitorján megjelent képek. Az „X”, „Y” tengely a sagittalis, az „X”, „Z” a horizontalis, az „Y”, „Z” a frontalis síkot határozza meg. A zöld szín a jobb oldali, a piros szín a bal oldali kinematikai tengelypont. A kettő közötti vonal a kinematikai tengely pillanatnyi helyzete. A sárga szín az incisalis pont elmozdulását jelzi. A rácsbeosztás mértéke az ízületi pályáknál 5 mm-es, az incisalisnál 10 mm-es. A „+” a kinematikai és az incisalis pont pillanatnyi helyzete.
