Fogorvosi szemle, 2005 (98. évfolyam, 1-6. szám)
2005-08-01 / 4. szám
141 FOGORVOSI SZEMLE kai kapcsolatos szkeptikus állásfoglalását olvashatjuk. A 12. fejezet a maxillofacialis traumatológia tárgykörében íródott. A könyv szöveges részét számos, a műtéti eljárások kivitelezését bemutató rajz és fénykép teszi értelmezhetőbbé. 1970-ben jelent meg Szabó Jenő egyetemen kívüli főorvos segédtankönyve „Ambuláns szájsebészet” címmel [43]. A könyv igen sok, jól szerkesztett ábrával (fényképet nem tartalmazott) teszi szemléletessé a gyakorló fogorvosok számára elsajátítható dentoalveolaris sebészeti beavatkozásokat. 1980-ban jelent meg Vámos Imre-Berényi Béla-lnovay János „Szájsebészet” című tankönyve [48]. A könyv szerzői a 25 évvel korábban megjelent tankönyv hiányosságait kiküszöbölve, elsősorban a gyakorló fogorvosok tevékenysége kapcsán előforduló dentoalveolaris és traumatológiai beavatkozások terápiájával foglalkoztak. A korábban sokszor helytelenül, összefoglaló néven szájsebészetnek nevezett tudományterületek korrekt szétválasztását jelenti Szabó György 1997-ben megjelent „Szájsebészet, maxillofacialis sebészet” című tankönyve [44], A mű jelentőségét mutatja, hogy rövid időn belül mind angol, mind orosz nyelvű fordítása is megjelent. A szájsebészet területén a műtéti technikák fejlődése és a kifejlesztett új biokompatibilis anyagok elterjedése a foghiányok pótlásának megszüntetése céljából egyre nagyobb teret nyert az implantológia. Korábban a szájsebészettel és a fogpótlásokkal foglalkozó művek egy-egy rövid fejezete tárgyalta ezek csoportosítását, ismertette elkészítésük rövid leírását. Az első magyar nyelvű összefoglaló mű szerzője Divinyi Tamás, a könyv címe „Fogászati implantológia”, a megjelenés éve: 1994 [20], melyet azonos címmel kibővített 2. kiadás követett 1998-ban. Az implantáció-alapú fogpótlásokat tárgyalja az „Implantációs fogpótlások a fogorvosi gyakorlatban” címmel 2002-ben megjelent újabb kiadvány [21], melynek szerzői Divinyi Tamás, Kádár László és Flóth Lajos. A szájbetegségeknek, mint önálló tudományterületnek a tankönyve csupán 1959-ben jelent meg. Ekkor adták ki Sugár László „Szájbetegségek” [40] (8. kép) című tankönyvét (közel 35 évvel Morelli azonos című művét követően). A könyv négy részre tagolódik. Az első a szájképletek leírásával és élettanával foglalkozik, a második a diagnosztikai vizsgáló módszereket ismerteti, a harmadik a szájnyálkahártya betegségeit tárgyalja, míg a negyedik rész a parodoncium kóros elváltozásairól szól. A mű a korábbiaktól eltérően a betegségek osztályozásának alapját nem azok lokalizációja alapján tárgyalja, hanem a modern szemléletnek megfelelően az etiológiát helyezi az előtérbe. A szakterületnek az általános orvosokkal történő megismertetése céljából került kiadásra 1963-ben szerző „Szájbetegségek gyógyítása” című kézikönyve a Gyakorló orvosok könyvtára sorozatban [41]. Az elsővel megegyező címmel, de jelentősen megváltozott tartalommal jelent meg Sugár László- Bánóczy Joián-Rácz István és Sallay Kornélia újabb tankönyve [42] 1975-ben. A könyv ismerteti a betegségek ■ 98. évf. 4. sz. 2005. 8. kép kialakulásának patomechanizmusában feltárt legújabb ismereteket, a modern vizsgáló és terápiás eljárásokat. A betegségek osztályozása kapcsán megőrizte az etiológiai szempontok elsődlegességét. A fogorvostanhallgatók akkori képzésének megfelelően a könyv bőrgyógyászati fejezettel is kiegészült. A könyv jelentős előnye a számos színes fénykép. Az „oral medicine” további szakosodása vezetett el ahhoz, hogy az akkor már önálló tudományterületként elismert parodontológia két vezető oktatója, Sallay Kor- J nélia és Gera István „Parodontológia” (9. kép) című tankönyve [37] 1981-ben megjelenhessen. A könyv rövid történeti ismertető után az ép fogágy fejlődésével, anatómiájával és működésével ismerteti meg az olvasót. Ezt a fogágybetegségek beosztása, a plakk okozta parodontalis gyulladás, valamint egyéb parodontális jelenségek i és kórképek ismertetése követi. A diagnosztikai fejezet után a gyógyítás irányelveiről olvashatunk. Ezen belül kiemelt részt szánnak a szerzők a komplex parodontális terápia módszereinek ismertetésére. A könyv végén a megelőzésről, a fogágybetegségek epidemiológiájáról és a gyermekkori fogágybetegségekről szóló fejezetek következnek. Noha a hivatalos tankönyvek rangjára az akkori viszonyok közt nem emelkedett, szakmai tartalmát tekintve meghatározó volt Balogh Károly-Lelkes Kornél
