Fogorvosi szemle, 2005 (98. évfolyam, 1-6. szám)
2005-08-01 / 4. szám
142 FOGORVOSI SZEMLE ■ 98. évf. 4. sz. 2005. Satiny Kornélia Gero István PARODONTÖLÓGIA ■MBT m 9. kép „A nyelv” [12] című könyve, mely 1965-ben látott napvilágot. Hasonló, összefoglaló mű azóta sem jelent meg a hazai irodalomban, ami azért is furcsa, mert élettani szerepét, a fogorvosi kezeléseket (pl.: teljes lemezes fogpótlás) befolyásoló hatását, de a szájüregi daganatok sajnálatosan rossz magyarországi statisztikáját tekintve is nagyobb figyelmet érdemelne. A közel 250 oldalas könyv 14 fejezetre tagolódik. Az első a nyelv anatómiáját és szövettanát tárgyalja, majd ezt a nyelv fejlődéséről és fejlődési rendellenességeiről szóló rész követi. Az élettani fejezet után a száj mikroflórájával és az immunitás fogalomkörével ismerkedhet az olvasó. A mindennapi gyakorló fogorvos számára elengedhetetlen ismeretanyagot nyújt a vizsgálati módszereket ismertető fejezet. A könyv további részében a nyelv betegségeiről, az általános medicina területére tartozó betegségek nyelvtüneteiről és a nyelv daganatos betegségeiről szóló fejezetek következnek. Az utolsó fejezet a nyelvbetegségek terápiájával és megelőzésével foglalkozik. A fejezetek végén az adott témakörre vonatkozó igen bőséges irodalmat találhatunk. A szájüregi elváltozások pathológiájával és szövettanával foglalkozó művek sorát Boros Sándor,,Fogászati pathológia” című könyve [16] nyitotta meg 1961- ben (10. kép). A -néha önkényesnek tűnő rendszerben - tizenöt fejezetre tagolt könyv elsősorban az akkori kor 10. kép tudományos színvonalának megfelelően a morfológia oldaláról közelíti meg az egyes kórformákat. Emellett azonban számos esetben (pl.: a fogszuvasodás kóroktana) ismerteti a kor ma már túlhaladott elméleteit. Egyes kórformák (fogbél gyulladások) esetében a kórokok alapján végez osztályozást, majd a mindennapi gyakorló fogorvos számára terápiás javaslatokat is tesz. Külön fejezetet szán a cementállomány elváltozásainak, s egyidejűleg a szájüregi daganatoknak, az állkapocsízület és a nyálmirigyek megbetegedéseinek. A könyv jelentősége, hogy másfél évtizeden át segítette a fogorvosok képzését, de a benne leírtak jelentős része mára túlhaladottá vált. Boros könyvét követte 1977-ben a Csiba Árpád- Vámos Imre szerzőpáros „Odontogén daganatok” című könyve [17], mely az akkor már a vezető halálokok közé tartozó elváltozásokat tárgyalta, s jelentőségüket hangsúlyozta. E kiadványt követte egy év múlva Csiba Árpád „Szájpathológia” című műve [18]. Több mint két évtized elmúltával, 1999-ben látott napvilágot Suba Zsuzsanna „A szájüreg klinikai pathológiája” című [39], igen dekoratív kiadású tankönyve. A fogászatnak mint klinikai tudományágnak elméleti megalapozottságához járult hozzá a Fogorvostudományi Kar egyetlen elméleti intézete, mely 1978-ban mintOrálbiológiai Csoport jött létre a Kórélettan Intézeten belül. Vezetője Zelles Tivadar. Az 1989-ben önálló tanszék-
