Fogorvosi szemle, 2004 (97. évfolyam, 1-6. szám)

2004-08-01 / 4. szám

FOGORVOSI SZEMLE ■ 97. évf. 4. sz. 2004.163-168. Semmelweis Egyetem, Fogpótlástani Klinika, Budapest Fogpótlás intoleranciás betegek pszichoterápiájában szerzett tapasztalatok értékelése 25 eset alapján DR. FÁBIÁN TIBOR KÁROLY, DR. KAÁN BORBÁLA, DR. FEJÉRDY LÁSZLÓ, DR. TÓTH ZSUZSANNA, ÉS DR. FEJÉRDY PÁL A nemzetközi és a hazai irodalomban számos publikáció foglalkozik a fogpótlás intolerancia problémájával. Azonban egy viszonylag nagyobb esetszámú vizsgálat a kórkép pszichoterápiás gyógyítási lehetőségeiről, illetve a pszichoterá­piás beavatkozás hatékonyságáról eddig hiányzik a hazai és a nemzetközi irodalomból egyaránt. Jelen közleményük­kel a szerzők ebben az irányban kezdtek vizsgálatokat. Adataik alapján úgy tűnik, hogy a terápia szempontjából döntő prognosztikai jelentősége van a páciens pszichiátriai alapbetegségének. A legrosszabb gyógyulási hajlamúak a szki­­zofréniás, szkizotípiás vagy paranoid betegek (BNO-10: F20-29) és a személyiség vagy viselkedészavaros (BNO-10: F60-69) páciensek. Eredményeik arra is rámutattak, hogy a pótolt foghiány állcsont szerinti lokalizációja kisebb mér­tékben, ugyanakkor a foghiány típusa nagymértékben befolyásolja a terápiás prognózist. Viszonylag jobban gyógyítha­tók a szubtotális és totális foghiánnyal kapcsolatos panaszok, míg a legtöbb teljesen terápiarezisztens eset a rögzített fogpótlásokkal kapcsolatban fordult elő. Adataikból levonhatjuk azt a következtetést is, hogy elsősorban a rövid terá­piás keretek tűnnek alkalmasnak a gyógyításra. Az első megközelítésben terápiarezisztens páciensek esetén komple­xebb terápiás metódusok (esetünkben: fény-hang-stimulációval kombinált hipnoterápia) alkalmazásával a beteg álla­pota korlátozott mértékben javítható. Kulcsszavak: fogpótlás-intolerancia, pszichoterápia, hatékonyság, prognózis Bevezetés A fogpótlás-intolerancia kifejezés alatt olyan lelki ere­detű tünetek kialakulását értjük, amelyeket a beteg fix vagy kivehető fogpótlásával (ritkábban magával a prot­­etikai beavatkozással) lényegi összefüggésbe hoz, azon­ban a patológiás jelenség oka alapos vizsgálat után sem magyarázható a szájüregi vagy szájkörnyéki képletek szervi elváltozásával, vagy a protézis hiányosságaival [15, 18]. A fogpótlás-intolerancia problémája régóta foglalkoz­tatja a fogorvosokat. A nemzetközi irodalomban szá­mos publikáció foglalkozik a fogelvesztés okozta lélek­tani reakciókkal, illetve ezek mélyebb lélektani gyökere­ivel [1, 8, 32, 35], A fogpótlás-intoleranciát kiváltó konkrét tényezőket is számos szerző vizsgálta. Több publikáció hívja fel a figyelmet a fogpótlás esetleges hibáira a tünetek provo­­kálásában [4, 7, 9, 27, 49]. A beteg rossz szociális hely­zete [43], a nők [36, 39, 41, 43] és az idősebb betegek [44] fokozottabb érintettsége, illetve a betegség alap­ját adó különféle pszichiátriai kórképek szerepe [36,44] ugyancsak ismertté vált. Az irodalmi adatok azonban elsősorban a betegvezetés hiányosságait emelik ki mint fő provokáló tényezőt [2, 7, 9, 26, 38]. Kimutatták azt is, hogy a fogpótlás-intolerancia kialakulása után, a beteg lelki vezetésének korrekciója (vagy megfelelő pszicho­terápiás illetve gyógyszeres beavatkozás) nélkül megis­mételt szomatikus beavatkozások (pl. a fogpótlás újbó­li cseréje) kifejezetten tovább rontják a beteg lelki álla­potát [36]. Mivel a kialakult kóros állapot gyógyítása nehéz, több publikáció szól a rizikóbetegek korai felismerésének lehetőségeiről elsősorban különféle személyiségtesz­tek protetikai beavatkozások előtti alkalmazásával [6, 41,48], azonban úgy tűnik, hogy a leghatékonyabb mód­szer mindmáig a gondos anamnézisfelvétel, és az orvos szubjektív megítélése [28, 47, 48], A gyógyítás lehetőségeivel ugyancsak számos nem­zetközi publikáció foglalkozik. A különböző szerzők hip­­noterápiás módszereket [2, 11] , relaxációs módsze­reket [11], személyiségközpontú pszichoterápiát vagy viselkedésterápiát [25], esetleg különféle pszichiátriai (elsősorban gyógyszeres) kezelési módokat [36] java­solnak. A publikációk nagy hiányossága azonban, hogy konkrét hatékonyságvizsgálatot egy esetben sem tar­talmaznak. A fogpótlás-intolerancia kérdéskörével a hazai iroda­lom is foglalkozott. [10, 22, 29, 30]. A hazai szerzők a probléma megoldását elsősorban a gondos anamné-Érkezett: 2004. június 16. Elfogadva: 2004. július 9.

Next

/
Oldalképek
Tartalom