Fogorvosi szemle, 2004 (97. évfolyam, 1-6. szám)
2004-08-01 / 4. szám
FOGORVOSI SZEMLE ■ 97. évf. 4. sz. 2004.163-168. Semmelweis Egyetem, Fogpótlástani Klinika, Budapest Fogpótlás intoleranciás betegek pszichoterápiájában szerzett tapasztalatok értékelése 25 eset alapján DR. FÁBIÁN TIBOR KÁROLY, DR. KAÁN BORBÁLA, DR. FEJÉRDY LÁSZLÓ, DR. TÓTH ZSUZSANNA, ÉS DR. FEJÉRDY PÁL A nemzetközi és a hazai irodalomban számos publikáció foglalkozik a fogpótlás intolerancia problémájával. Azonban egy viszonylag nagyobb esetszámú vizsgálat a kórkép pszichoterápiás gyógyítási lehetőségeiről, illetve a pszichoterápiás beavatkozás hatékonyságáról eddig hiányzik a hazai és a nemzetközi irodalomból egyaránt. Jelen közleményükkel a szerzők ebben az irányban kezdtek vizsgálatokat. Adataik alapján úgy tűnik, hogy a terápia szempontjából döntő prognosztikai jelentősége van a páciens pszichiátriai alapbetegségének. A legrosszabb gyógyulási hajlamúak a szkizofréniás, szkizotípiás vagy paranoid betegek (BNO-10: F20-29) és a személyiség vagy viselkedészavaros (BNO-10: F60-69) páciensek. Eredményeik arra is rámutattak, hogy a pótolt foghiány állcsont szerinti lokalizációja kisebb mértékben, ugyanakkor a foghiány típusa nagymértékben befolyásolja a terápiás prognózist. Viszonylag jobban gyógyíthatók a szubtotális és totális foghiánnyal kapcsolatos panaszok, míg a legtöbb teljesen terápiarezisztens eset a rögzített fogpótlásokkal kapcsolatban fordult elő. Adataikból levonhatjuk azt a következtetést is, hogy elsősorban a rövid terápiás keretek tűnnek alkalmasnak a gyógyításra. Az első megközelítésben terápiarezisztens páciensek esetén komplexebb terápiás metódusok (esetünkben: fény-hang-stimulációval kombinált hipnoterápia) alkalmazásával a beteg állapota korlátozott mértékben javítható. Kulcsszavak: fogpótlás-intolerancia, pszichoterápia, hatékonyság, prognózis Bevezetés A fogpótlás-intolerancia kifejezés alatt olyan lelki eredetű tünetek kialakulását értjük, amelyeket a beteg fix vagy kivehető fogpótlásával (ritkábban magával a protetikai beavatkozással) lényegi összefüggésbe hoz, azonban a patológiás jelenség oka alapos vizsgálat után sem magyarázható a szájüregi vagy szájkörnyéki képletek szervi elváltozásával, vagy a protézis hiányosságaival [15, 18]. A fogpótlás-intolerancia problémája régóta foglalkoztatja a fogorvosokat. A nemzetközi irodalomban számos publikáció foglalkozik a fogelvesztés okozta lélektani reakciókkal, illetve ezek mélyebb lélektani gyökereivel [1, 8, 32, 35], A fogpótlás-intoleranciát kiváltó konkrét tényezőket is számos szerző vizsgálta. Több publikáció hívja fel a figyelmet a fogpótlás esetleges hibáira a tünetek provokálásában [4, 7, 9, 27, 49]. A beteg rossz szociális helyzete [43], a nők [36, 39, 41, 43] és az idősebb betegek [44] fokozottabb érintettsége, illetve a betegség alapját adó különféle pszichiátriai kórképek szerepe [36,44] ugyancsak ismertté vált. Az irodalmi adatok azonban elsősorban a betegvezetés hiányosságait emelik ki mint fő provokáló tényezőt [2, 7, 9, 26, 38]. Kimutatták azt is, hogy a fogpótlás-intolerancia kialakulása után, a beteg lelki vezetésének korrekciója (vagy megfelelő pszichoterápiás illetve gyógyszeres beavatkozás) nélkül megismételt szomatikus beavatkozások (pl. a fogpótlás újbóli cseréje) kifejezetten tovább rontják a beteg lelki állapotát [36]. Mivel a kialakult kóros állapot gyógyítása nehéz, több publikáció szól a rizikóbetegek korai felismerésének lehetőségeiről elsősorban különféle személyiségtesztek protetikai beavatkozások előtti alkalmazásával [6, 41,48], azonban úgy tűnik, hogy a leghatékonyabb módszer mindmáig a gondos anamnézisfelvétel, és az orvos szubjektív megítélése [28, 47, 48], A gyógyítás lehetőségeivel ugyancsak számos nemzetközi publikáció foglalkozik. A különböző szerzők hipnoterápiás módszereket [2, 11] , relaxációs módszereket [11], személyiségközpontú pszichoterápiát vagy viselkedésterápiát [25], esetleg különféle pszichiátriai (elsősorban gyógyszeres) kezelési módokat [36] javasolnak. A publikációk nagy hiányossága azonban, hogy konkrét hatékonyságvizsgálatot egy esetben sem tartalmaznak. A fogpótlás-intolerancia kérdéskörével a hazai irodalom is foglalkozott. [10, 22, 29, 30]. A hazai szerzők a probléma megoldását elsősorban a gondos anamné-Érkezett: 2004. június 16. Elfogadva: 2004. július 9.
