Fogorvosi szemle, 2003 (96. évfolyam, 1-6. szám)

2003-04-01 / 2. szám

FOGORVOSI SZEMLE ■ 96. évf. 2. sz. 2003. 75-80. Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Mikrobiológiai tanszék, Románia Magyar nyelvű vagy magyar nyelven is közlő fogorvostudományi szakfolyóiratok Erdélyben 1919 és 1940 között DR. PÉTER MIHÁLY Erdélyben a két világháború között, rövidebb-hosszabb ideig, több magyar nyelvű vagy magyarul is közlő orvosi folyóirat jelent meg. Közülük csak a fogorvostudománynak volt saját lapja, nevezetesen két fogorvosi (Revista Stomatotogicá - Stomatologiai Szemle 1923-1940; Stomatologia 1929-1937) és egy fogtechnikusi szakfolyóirat ( Viata Dentarä - Dentlstisches Fachblatt - Fogászati Szaklap 1934). Mivel e folyóiratokról nehéz hozzáférhetőségük miatt, eddig csak ke­vés vagy pontatlan adatot közöltek, jelen munka ezek kiegészítését és pontosítását tűzte ki célul. E lapok nemcsak szak­mai, hanem tudománytörténeti szempontból is több figyelmet érdemelnének. Kulcsszavak: erdélyi orvosi folyóiratok, fogorvosi szaklapok, fogtechnikusi szaklapok Erdélyben a két világháború között rövidebb-hosszabb ideig több magyar nyelvű vagy magyarul is közlő orvosi folyóirat jelent meg. Figyelmet érdemel, hogy közülük csak a fogorvostudománynak voltak saját szaklapjai, nevezetesen két fogorvosi és egy fogtechnikusi lap. An­nak ellenére, hogy az e periódusban kiadott orvosi folyó­iratok ismertetésével több dolgozat is foglalkozott [1-3, 5-9], a fogászati lapokra nem tértek ki, vagy csak érin­tőlegesen említették azokat. Dolgozatunknak az a célki­tűzése, hogy e szaklapokról további adatokat közöljön, azért, hogy megismertesse azokat az anyaországi fog­orvosi testülettel (mivel az egyetemes magyar szakiro­dalomnak sajátos részét képezik), ugyanakkor pontosít­sa a Magyar Fogászati Bibliográfia, XII. Folyóiratok cí­mű fejezetének erdélyi vonatkozásait [4], növelve ezáltal e bibliográfia értékét. E folyóiratok sorsát azért is érdemes nyomon követni, mert történetük hűen tükrözi a kisebbségi törekvések lehetőségeit. 1. Az időrendben elsőként megjelent fogorvosi szak­lapról az említett bibliográfia [4] - azt két külön lapnak feltüntetve - a következőket írja: „Revista Stomatolo­­gica (Cluj) 1920-1926 között (román-magyar nyelven). Szerk.: Bilaskó György.”, illetve: „Stomatologiai Szem­le. 1923-24 (Kolozsvár-Cluj). Szerk.: Orient Gyula”. A valóság az, hogy nem két különböző, hanem egy és ugyanazon folyóiratról van szó, melynek pontos címe: Revista Stomatologicä - Stomatologiai Szemle (1. áb­ra), s melyet Kolozsváron adtak ki havonta, 1923 janu­árral kezdődően. A lap a „Kolozsvári Fogorvos-Doktorok Szövetségének folyóirataiként indult, majd „A Románi­ai Fogorvos-Doktorok Országos Szövetségének hiva­talos lapja” felirattal jelent meg. A lap különben az első romániai fogorvosi szaklap volt. Mind címe, mind tartal­ma egy ideig kétnyelvű: román és magyar. A szerkesz-Érkezett: 2001. szeptember 25. Elfogadva: 2002. február 27. tők és munkatársaik névsora többször módosult, bővült. Mérete 22x16 cm volt. Az oldalak számozása 1 -1 évfo­lyamon belül folyamatosan történt. Induláskor a szerkesztő I. Orient, főmunkatársak prof. dr. G. Bilasko, dr. G. Birlea, prof. dr. Höncz K., dr. Kopár G. (a nevek ottani Írásmódját pontosan követjük, beleértve a keresztnév kezdőbetűjének a családnév elé vagy utána helyezését ). A II. évfolyamtól a mun­katársak között megjelenik dr. Papilian (keresztnév kez­dőbetűje nélkül). A III. évfolyamtól a munkatársak jegy­zéke a következőképpen alakult: Dr. I. Aleman, dr. I. Babutiu, prof. G. Bilaçko, prof. Höncz K., dr. Kopár G., dr. A. Mohora, dr. Papilian. Még ez év 12. számától új tisztség jelenik meg: szerkesztőségi titkár, dr. I. Aleman személyében, míg a szerkesztő bizottság dr. Z. Vass­­sal bővül. 1926. július 22-én hirtelenül elhunyt Bilasko professzor, valószínűleg e miatt a IV. évfolyamnak csak 3 száma jelent meg. 1927-ben (V. évf.) csak egy számot adtak ki, ennek főszerkesztője továbbra is I. Orient, a szerkesztők dr. I. Aleman és dr. Z. Vass, a munkatár­sak: dr. I. Babutiu, prof. dr. C. Höncz, dr. G. Kopár, dr. A. Mo­hora és dr. Papilian. Ez volt az utolsó címében és tartal­mában kétnyelvű szám. Bilasko professzor, bár jó román hazafi volt, rendkívüli szakmai és politikai tekintélyével fenn tudta tartani a lap kétnyelvűségét. Halála után en­nek vége szakadt. Ez esetben mit jelentett a kétnyelvű­ség? Az elején, a román vagy magyar hirdetéseket és reklámokat kivéve, mindent tükörfordításban románul és magyarul, egymás után, azonos laptestben közöltek. Ké­sőbb egyre gyakrabban olyan román nyelvű írások is megjelentek, melyeket magyarra már nem fordítottak le. Néhány számban német nyelvű cikket is találunk. 1928-ban egy külön számot hoztak ki Bilasko pro­fesszor tiszteletére és méltatására „Numärul consacrai

Next

/
Oldalképek
Tartalom