Fogorvosi szemle, 2003 (96. évfolyam, 1-6. szám)
2003-04-01 / 2. szám
76 FOGORVOSI SZEMLE 96. évf. 2. sz. 2003. memoriei Prof. BilaçciJ' felirattal (V. évf., 2-3 sz.). Ez már kizárólag román nyelven jelent meg, címe ettől kezdve csak Revista Stomatologicá. Megjegyezzük még, hogy 1934-től I. Aleman lett a főszerkesztő, de Orient, Höncz, Kopár és Vass végig, a (közben 20-ra megszaporodott) munkatársak közt találhatók. A lap hasábjain eredeti közlemények, összefoglaló referátumok, rövid gyakorlati útmutatások, lapszemle, könyvismertetés, egyesületi hírek, egyéb hírek és reklámok jelentek meg. A folyóirat terjedelme 1934-től bővült, az eredeti cikkeket pedig francia és német nyelvű öszszefoglalóval adták közre. Mivel mind az évfolyamok, mind az egyes számok hézagosán jelentek meg és „visszaszámozás” is előfordult, ezek megjelenési idejét és számozását megadjuk: I. évf. 1923, 1-12 sz.; II. évf. 1924, 1-12 sz.; III. évf. 1925,1-12 sz.; IV. évf. 1926, 1-3 sz.; V. évf. 1927, 1 sz.; V. évf. 1928, 2-3 sz.; V. évf. 1934,1-4 sz.; VI. évf. 1935, 1-12 sz.; VII. évf. 1936, 1-12 sz.; Vili. évf. 1-10 sz.; IX. évf. nem jelent meg; X. évf. 1940,1 sz. Ezzel a lap megszűnt, mert Bukarestben megjelent az országos fogorvosi szaklap Revista Romänä de Stomatologie címen. 2. Mivel a Revista Stomatologicá magyar nyelvű írásokat 1928-tól kezdődően többet nem jelentetett meg, a magyar anyanyelvű fogorvosok új közlési lehetőséget kerestek. Az 1928. január 1-jén Kolozsváron beinduló magyar nyelven közlő Revista Medicalä - Orvosi Szemle- Ärztl. Rundschau szerkesztősége, a fogorvosok többszöri kérésére elfogadta azt a javaslatot, hogy Stomatologia címen állandó mellékletet jelentessen meg. így 1929. február 15-től, a II. évf. 2-es számával kezdődően, beindult az első erdélyi, csak magyar nyelvű szakorvosi folyóirat (2. ábra). Ennek az Orvosi Szemlétől független szerkesztősége volt. Az induláskor Vass Zoltán töltötte be a szerkesztői, míg Kopár Gerő a főmunkatársi tisztséget. Az 1931. évi 10-es számtól (IV. évf.) Krémer Ármin lesz a szerkesztő, illetve Kopár és Vass a főmunkatársak. Az 1932. évi 1-es számtól a főmunkatársak között megjelenik még Feles Péter (Budapest) és Alma Mohora Popoviciu neve is. 1933 végén Krémer külföldre távozik, s így az 1934. évi 1-es számtól ismét Vass a szerkesztő, és ő is marad végig. Az 1935. évi 2-es számtól (Vili. évf.), a meglévők mellett még Farkas Ernő neve is szerepel a főmunkatársak között. További változás e téren nem történt. A Stomatologia 3-10 oldalnyi terjedelemben, az anyalap végén, azzal egybekötve és vele folyamatosan számozva, havonta jelent meg. Mérete természetesen az anyalapét követve: 29x21 cm volt. Bizonyára cikkek hiányában a Stomatologia többször is hiányzott az Orvosi Szemléből. így: 1929-ben és 1930-ban a 4-es; 1931-ben az 1, 2, 3, 5, 7 és 9-es; 1932-ben a 8-as; 1933-ban a 10, 11 -es; 1934-ben a 9-es; 1935-ben a 8- as és a 12-es szám. 1936-ban és 1937-ben, hiánytalanul 12-12 szám jelent meg. Az 1937. évi 12-es szám volt az utolsó. Az Orvosi Szemle még egy évig élt, de 1938- ban (XI. évf.) a 9., talán a 10. számmal az anyalap is megszűnt. A Stomatologia indulásakor a beköszöntőben a szerkesztő a lap célkitűzéseit így fogalmazta meg:....lépést szeretne tartani a stomatologia minden részének haladásával, a gyakorlati életnek lehetőleg minden igényéhez alkalmazkodni akar, és a tudományos kérdéseken kívül a fogorvosok szociális valamint gazdasági problémáival is foglalkozni kíván”. Minden szám tartalmazott 1-2 eredeti közleményt, amit általában a következő rovatok követtek: lapszemle, könyvismertetés, hírek, hirdetések, új anyagok, új módszerek, a mindennapi praxis számára, kérdések-feleletek és reklámok. Az eredeti dolgozatok és referátumok változatosak voltak, a fogorvostudomány és határterületeinek minden ágát felölelték, túlnyomórészt gyakorlati vonatkozásúak. Válogatás nélkül megemlítünk néhány dolgozatcímet: „A foetor ex ore kór- és gyógytana; Régi és új szempontok az orthodontiás terápiában; Dentális eredetű szemzavarok; Diagnostikus és therapeutikus hibák trigeminus neuralgiánál; A széteső pulpájú fogak idegcsatornáinak baktériumflórája; Az amalgámokról és azok használatáról; Nemes fémek a fogászatban; A kézi és könyökdarabok fertőtlenítése; A fokális infekciók; A fogszu aethiologiája és profilaxisa; A protetikai kerámia indikációi és technikája; A szájüreg rosszindulatú daganatai; Lehet-e szó házi fogorvosról? Melyik kor a legalkalmasabb a fogszabályozási kezelés elkezdésére? A fogorvosok foglalkozási megbetegedéseiről; Tömhető-e recidiva mentesen a putrid gyökércsatornával bíró fog? Égetett porcelán betétek készítése; Új eljárás a kazettás fogpótlás terén”. A hazai szerzőkön kívül gyakran közöltek külföldiek is, így Feles P., Bonyhárd B., Simon B. (Budapest), W. Roessler, P. Goldberger (Bées), H. Strahl (Rostock), K. Eiander (Göteborg), M. Kollmann (Halle), G. J. Dietrich (Heidelberg) és mások. Összegezve az eddigieket a következőket szögezhetjük le: A Revista Stomatologicá - Stomatologiai Szemle nem két különálló [4], hanem egy folyóirat volt, kétnyelvű címmel és 1927-el bezárólag kétnyelvű (román-magyar) tartalommal. Megjelenésének periódusa nem 1920-1926, illetve 1923-1924, hanem 1923-1940 volt. A Stomatologia nem 1925 és 1940 között [4], hanem 1929. február 15-től, 1937 decemberrel bezárólag jelent meg, mindvégig csak magyar nyelven. Szükségesnek tartjuk rámutatni arra is, hogy miben látjuk az okát ez erdélyi fogorvosi folyóiratokkal kapcsolatos pontatlanságoknak. Elsősorban sajnálattal kell azt megállapítanunk, hogy a két világháború között Erdélyben a kiadott orvosi és gyógyszerészeti folyóiratok már ritkaságszámba mennek. Hazai könyvtárakban állományuk hiányos és egyre csökken. Magyarországon pedig egyes lapok vagy teljesen hiányoznak, vagy csak hézagosán találhatók meg [3]. Másodsorban pedig nem kell elfelejteni, hogy az említett bibliográfia összeállítása idején (az 1950-es évek első fele) kommunikáció- és
