Fogorvosi szemle, 2003 (96. évfolyam, 1-6. szám)

2003-04-01 / 2. szám

53 FOGORVOSI SZEMLE ■ 96. évf. 2. sz. 2003. esetleg láthatóvá vált dentin színe és a defektus lokali­zációja [5, 16]. Az attritio a fogak keményszöveteinek (illetve a ke­ményszövetek restaurációjának) fiziológiás kopása, mely a rágás, illetve az occlusiós vagy approximális fel­színek közötti érintkezés következtében jön létre. A fog­kopásnak ez az egyetlen olyan típusa, mely bizonyos határig fiziológiás. Az attritio mértéke az életkor előreha­ladtával azonban olyan súlyossá válhat, mely már-kel­lemetlen szubjektív tüneteket okozva - pathológiásnak tekinthető. Jelentősen hozzájárulhat a pathológiás kór­kép kialakulásához az extrém rágóerő, a kemény, rostdús táplálék rendszeres fogyasztása, illetve a bruxizmus, valamint bizonyos foglalkozások esetében a porártalom. Az attritiós defektusokat a fog occlusalis vagy approximalis felszínein látható különböző nagysá­gú lecsiszolt fénylő területek, kopási facetták jellemzik. Először csak a zománc, majd a folyamat fokozódása so­rán már a dentin is érintett (1. ábra) és a folyamat egé-1. ábra. Attritiós foganyagvesztés (72 éves férfi páciens) szén a pulpakamráig terjedhet. A fogkopásnak ez a tí­pusa létrejöhet mind tej-, mind maradófogakon [22, 27, 33]. A tejfogak a rágás okozta attritio mértékét gyerme­keknél hazánkban legutóbb Madléna és mtsai[ 17] vizs­gálták. In vitro fogcsiszolatokon végzett mikroszkopikus vizsgálataik során kapott eredményeik alapján azt a kö­vetkeztetést vonták le, hogy a feltételezésekkel ellentét­ben a rágás nem csökkent jelentősen a gyermekek kö­rében, mivel az általuk vizsgált, különböző populáci­ókból származó tejfogak vonatkozásában az attritio magasabb értékeket mutatott a korábbi, Huszár[ 13,15] által végzett hasonló vizsgálatok eredményeinél. Huang és Machida [11] a tejszemfogakon észlelte a legna­gyobb mértékű kopást, míg Madléna és mtsai nem ész­leltek a tejmetszők és a tejszemfogak közt különbséget. Az abrasio a korszerű meghatározás szerint a fogko­pásnak az a fajtája, mely nem szokványos mechanikai (rágás) igénybevétel, nem funkcionális okok következ­tében alakul ki. Leggyakoribb lokalizációja a felső szem­fogak, premolárisok nyaki része. Az esetek jelentős ré­szében a fogfelszín többnyire az erős horizontális fog­kefélés okozta cervikális barázdákkal jellemezhető, me­lyek kialakulását megelőzi a gingiva recessziója (2. ábra). A dentin esetleges szabaddá válásakor, a dentin-csa-2. ábra. Jellegzetes lokalizációjú, „jobbkezes” fogkefe használatára utaló abrasio tornácskák megnyílásakor jelentős érzékenységet és esztétikai panaszokat okozhat [2], Az abrasio kialakulá­sában szerepet játszhatnak a professzionális és az egyéni szájhigiéné során használatos abrazív anyagot tartalmazó készítmények [2, 7], bár valószínűleg nem önmagukban, hanem más faktorokkal kombinálódva. A professzionális szájhigiéne során a hagyományos horzsakőpor (Pumice) gyakori alkalmazása erős abrazív volta, s így fogállományt (és ínyt is) károsító ha­tása miatt nem ajánlatos. A korszerű polírozó paszták dörzsanyagának szemcsenagysága sokkal finomabb, így kevésbé károsító. Az Air abrasive technikák, melyek segítségével nagy nyomású vízsugárral abrazív anya­got (általában kalcium- vagy nátrium-bikarbonát oldat) juttatunk a fog felszínére, szintén okozhatnak zománc­vagy dentin-károsodást. Bár az újabb készülékek már fi­nom szemcse összetételű oldattal és olyan nyomással dolgoznak, nagy biztonsággal használhatók a haszná­lati urasítás betartása minden esetben, de különösen a dentin vonatkozásában alapvetően fontos, mivel ebben az esetben a fog anyagvesztesége tízszeres. Az egyé­ni szájhigiéne során alkalmazott fogkrémek abrazív anyag tartalma fokozza a tisztító hatását. A fogkrémek nedves tömegének közel felét abrazív anyagok (kalci­um-karbonát, kalcium-foszfát, alumínium-oxid, sziliká­­tok) adják, melyek elsősorban esztétikai célt, az elszíne­­ződött pellicula eltávolítását szolgálják (a plakk eltávolí­tása pusztán fogkefével, fogkrém nélkül is lehetséges). A fogkrém abrazív hatása az abrazív anyagok mennyi­sége mellett az összetevők szemcsenagyságától és ke­ménységétől függ. Az abrazív anyagok olajos polírozó anyagot is tartalmaznak, melyek csökkentik abrazív szemcsék okozta károsodást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom