Fogorvosi szemle, 2003 (96. évfolyam, 1-6. szám)
2003-04-01 / 2. szám
54 FOGORVOSI SZEMLE 96. évf. 2. sz. 2003. A mechanikai hatás következtében létrejövő abrasio fogalomkörébe tartozik a pipázás okozta incisalis kopás, mely a pipaszár, a varrónők metszőfogain előforduló incisalis kopás pedig a gombostű fogakkal történő fogása miatt alakul ki [22, 24, 27, 33, 34]. A foglalkozási ártalmakkal kapcsolatosan keletkező fogkopás, a foglalkozási mikrotraumák (szabó, cipész, kárpitos, akik mintegy harmadik kézként használják fogazatukat), az üvegfúvók, a fúvószenészek fogazatának kopása (pontos diagnózis megjelölése nélkül!) már több mint 30 évvel ezelőtt említésre került a hazai irodalomban [21] Az erosio a fog kemény szöveteinek progresszív csökkenése. Az erosio oka a savi behatás, melynek hátterében leggyakrabban táplálkozási faktorok (szénsavas, cukros italok gyakori fogyasztása, vegetáriánus étrend, savanyú gyümölcs, leginkább citrom, narancs gyakori szopogatása) említhetők [6, 18, 22, 24, 25, 27, 33], A kóros nyelőcső-gyomor-működés következtében létrejövő reflux, és a főleg fiatal nőknél előforduló táplálkozási zavarokkal járó pszichiátriai kórképek (bulimia, anorexia nervosa) a mesterségesen előidézett hányás révén szintén kóroki tényezőként szerepelhetnek [29, 30]. Ritkán az erosio savas gőzök belélegzése útján, foglalkozási ártalomként [32], vagy krónikus alkoholizmus miatti gyakori hányás következtében is kialakulhat [26], de lehet idiopáthiás is. Jellemzően az adott kóroki tényezőknek megfelelő lokális savhatásnak kitett fogfelszíneken fordul elő, mely a szakirodalom szerint a pathológiás foganyag veszteség leggyakoribb súlyos panaszokat okozó formája. Amennyiben az erosio kialakulásának oka a táplálkozási zavarok következtében kialakuló gyakori hányás, többnyire a felső frontfogak és premolárisok palatinális felszínén, savanyú ételek (bizonyos gyümölcsök, főleg citrom gyakori fogyasztása, szopogatása) hatására pedig a frontfogak labiális felszínén látható (3. ábra), hasonlóan a savas gőzök belélegzésének hatására kialakuló erosióhoz [24, 25, 32, 34], Bizonyos, a nyáltermelés csökkenésével járó megbetegedések, állapotok, pl. Sjögren-szindróma, krónikus szorongásos állapotok, mellékhatásként szájszárazságot okozó gyógyszerek szedése nemcsak a caries, hanem az erosio kialakulására is hajlamosítanak [22], A csökkent nyáltermelés a fogorvos által, a rendelőben egyszerűen diagnosztizálható [19, 20]. Ennek elvégzése indokolt lehet, ha az erosiós léziók kialakulására nem találunk magyarázatot. Mind az abrasio, mind az erosio és az attritio valamint ezek kombinációjának vizsgálatára és objektív leírására alkalmazható a Smith és Knight által leírt Fogkopási Index [23] (III. táblázat). Összehasonlítva a Fogkopási III. táblázat Foganyagveszteséggel kapcsolatos klinikai szimptómák (Smith és Knight, 1984) 1. Pulpaexpozíció 2. Vitalitásvesztés 3. Szekunder dentin láthatóvá válása 4. Dentinexpozíció a buccalis vagy lingualis felszíneken 5. Barázdált cervicalis felszín 6. Homorú incisalis vagy occlusalis felszín 7. A fogfelszín-vesztés egyik állcsontban fokozottabb, mint a másikban 8. Az érintett incisalis vagy occlusalis felszínek között lehetetlen érintkezést létrehozni a mandibula bármely helyzetében 9. Az érintett felszínt fedő tömések nem tartósak 10. A fogfelszín-vesztés visszatérő fogérzékenységet okoz Indexet Huszár Abrasiós Indexével, a Huszár által leírt 3 fokozat [12] kritériumai csaknem megfelelnek a Fogkopási Index 2-3-4. fokozatának. Huszár azonban csak az occlusalis felszínekre vonatkoztat, míg Smith és Knight az összes fogfelszínt figyelembe veszik, és részletesebb a beosztásuk. A teljesség kedvéért meg kell említeni, hogy az irodalomban a pathológiás foganyagveszteséggel kapcsolatosan megjelent az abfractio fogalma is [8]: traumás occlusio, a fog nem tengelyirányú megterhelése következtében létrejövő kóros elváltozás, az anatómiai korona meghajlása, ezzel a fog nyakán anyaghiány, törés kialakulása. Ez a theoria azonban még nem kellően bizonyított. A pathológiás foganyagveszteséggel járó állapotok korrekt diagnosztizálásában döntő jelentőségű a gondos anamnézis-felvétel és klinikai vizsgálat (mely leszárított fogfelszínek különböző irányból, megfelelő megvilágításban történő vizsgálatából és intraorális rtg.-felvételek készítéséből áll). A kapott információk segítségével tájékozódunk a beteg szubjektív panaszairól, a panaszok fennállásának idejéről, a tünetekkel kapcsolatba hozható anamnesztikus adatokról (rossz szokások, általános betegségek, gyógyszerszedés stb.). A klinikai és radiológiai vizsgálat segítségével általában jól leírhatók a szájban található elváltozások. A diagnózis felállítása azonban sokszor bonyolult, komplex feladat, mert az elváltozások legtöbb esetben kombinálódnak. A terápia 3. ábra. Citrom gyakori fogyasztása következtében kialakuló erosio
