Fogorvosi szemle, 2003 (96. évfolyam, 1-6. szám)

2003-02-01 / 1. szám

12

FOGORVOSI SZEMLE ■ 96. évf. 1. sz. 2003.

a szisztémás antifungális kezelést, feladata a szájüregi okok felszámolása. A szisztémás adminisztrációt lehetőleg a belgyógyász végezze! A következő szempontokat kell a fogorvosnak figyelembe venni SLE-s betegek fogászati kezelése során:

1. Vérzékenység. A szájsebészeti beavatkozások után számolni kell a postoperativ vérzés lehetőségével a thrombocytopenia miatt [30].

2. Bacterialis endocarditis. Ha az endocardium is érintett, számolni kell az infektív endocarditis veszélyével. Vérzéssel járó fogászati beavatkozás előtt antibiotikus profilaxis szükséges [39].

3. Az alapbetegség fellángolása gyógyszer hatására. Egyes gyógyszerek az alapbetegség kiújulását okozhatják (penicillin, szulfonamid), a tetracyclinek a fényérzékenységet fokozhatják. Ezért minden gyógyszer alkalmazásánál nagy körültekintésre van szükség [29].

A progresszív szisztémás sclerosis (PSS, scleroderma) olyan autoimmun betegség, amelyet a bőr és egyéb szervrendszerek fibrosisa jellemez, amely az érelváltozások és az excessiv kollagén-lerakódás következménye. A betegek mintegy 50%-ában a bőrben T- és B-lymphocytákból és macrophagokból álló gyulladásos infiltráció is kimutatható. A betegség tüneteit a kiserek kóros elváltozása, a gyulladás, a fokozott kollagén- és glukózaminoglikán- termelés, valamint a bőr és a belső szervek extracelluláris anyagába történő lerakódása okozza [8]. A feltűnő bőrtünetek mellett lényegesek az életet veszélyeztető szisztémás manifesztációk: a pleuritis, a pneumonitis, a coronariák involvációja ischemiás szívbetegség tüneteivel, polymyositis, malabsorbtio, valamint az ún. „scleroderma vese”. A perioralis lágyrészek fibrosisa miatt a szájnyitás korlátozottá válik (a maximális orális apertura csökken), microstomia jön létre. Az arckifejezés jellegzetes megváltozása, a szemrések szűkülete, a mimikái izmok korlátozottsága miatt kialakul a jellegzetes maszkszerű arckifejezés, az ún. „Dante-arc” (6. ábra), amelyet teleangiectasiák, pigmentált és depigmentált területek tarkítanak. A nyelv izmait, csakúgy, mint a nyelőcső izmait, involválja a fibrotikus folyamat, amelynek eredményeként a nyelv

6. ábra: „Dante arc” sclerodermában

lemerevedik, a nyelés és az étkezés szinte lehetetlenné válik. A kézfej és a lábfej jellemző tünete a Raynaudjelenség, és jellegzetes ezek kontraktúrája is. A fogászati radiológiai vizsgálat alkalmával megfigyelhető az angulus mandibulae resorbtiója, amelyet ortopántomográfiás vagy teleröntgen felvételen lehet jól látni [21], valamint a parodontális rés kiszélesedése, amely ismeretlen eredetű.

Ezek a folyamatok képtelenné teszik a betegeket a mindennapos szájhigiénés tevékenység elvégzésére, a kivehető fogpótlások használatára. Ennek következtében megnő a caries, a parodontitis, a candidiasis veszélye. Az esetek egy részében a nyálmirigyekben is zajló fibrotikus folyamat következtében secunder Sjögrenszindróma alakulhat ki [25]. Az ilyen betegek rendszeres fogászati gondozása elengedhetetlen, amit lokális fluorid kezeléssel is ki kell egészíteni.

Az idiopatikus inflammatorikus myopáthia (HM) olyan szisztémás autoimmun betegségcsoport, amelyre jellemző a krónikus szimmetrikus izomgyengeség (fontos diagnosztikai tünet a karizmok korai gyengesége) és az izmok mononukleáris sejtes beszűrődése. Mivel valamennyi harántcsíkolt izom megbetegedhet, változatos tünetek alakulhatnak ki, ilyenek a rágási, nyelési illetve légzési nehézségek [4], A szív érintettségét EKG-eltérések, arrhytmiák, jelzik. A betegségcsoporton belül klinikai, hisztológiai és immunológiai karaktereik alapján elkülöníthetjük a dermatomyositist (DM), a polymyositist (PM) és a sporadikusan előforduló zárványtestes myositist. A myositisek egy része paraneoplasztikus szindrómaként jelentkezik [2], A szájnyálkahártyán gyakori jelenség a teleangiectasia, amely a körömágyon is jellegzetesen azonos mechanizmussal keletkezik [10], Itt is megfigyelhető a hyposalivatio, és mintegy 30%-ban secunder Sjögren-szindróma kialakulása, majd ezek következményeként, valamint a szteroid kezelés miatt a fokozott hajlam szájüregi candidiasisra, cariesre és parodontitisre. A betegek nagy részében csökken a rágóerő, gyakori a temporomandibuláris ízület érintettsége. Dermatomyositisben gyakori az arcon jelentkező periorbitális lilásvörös exanthema („heliotrope rusíf). Az előbb említett tényezők miatt fontos a fogmegtartó kezelés, a jól elkészített fogpótlás, hiszen az ilyen betegek amellett, hogy rágási nehézségeik vannak, gyakran dysphagiában is szenvednek. Mivel gyakori tünet a kéz gyengesége (pl. fésülködési nehézség), itt is törekedni kell a kivehető pótlások lehető legegyszerűbb behelyezhetőségére és eltávolíthatóságára. A táplálkozást tehát a fogorvosnak minden lehetséges eszközével segítenie kell.

A kevert kötőszöveti betegség (MTCD -„mixed connective tissue disease" vagy „overlap” szindróma) esetében az SLE, az RA, a PSS és az IIM tünetei változatos módon kombinálódnak egymással. Típusos jelenség a polyarthritis, a Raynaud-tünet, a kézfej duzzanata, az ujjak jellegzetes „kolbászszerű” megvastagodásával, dysphagia, pneumonitis, tüdőfibrózis [1]. Ennek megfelelően a szájüregi manifesztációk is az egyes betegsé-