Fogorvosi szemle, 2003 (96. évfolyam, 1-6. szám)
2003-02-01 / 1. szám
10 FOGORVOSI SZEMLE ■ 96. évf. 1. sz. 2003. riak, 16 éves kortól bármely életkorban előfordul, leggyakrabban 45-55 éves nőkön jelentkezik (a férfi : nő arány 1 : 3). Prevalenciája: a népesség 0,5-1 %-a az egész világon, vagyis a civilizált világ leggyakoribb, rokkantságot okozó betegsége [11]. Leglényegesebb orofaciális tünet a temporomandibuláris ízület érintettsége. Maga az ízület általában fájdalmatlan, de a szájnyitás korlátozott lehet, a radiológiai elváltozások gyakoriak, a fejecs ellaposodását, a betegségre jellemző eróziókat, illetve marginális proliferációkat láthatunk. Ezek a tünetek általában enyhék, a betegek nagy részénél nem okoznak működési zavart. Ugyanakkor fontos lehet, hogy más ízületek (a metacarpo-phalangealis ízületek) deformitásai, amelyek a kéz bizonyos mozgásait ellehetetlenítik, megakadályozhatják a beteget a napi szájhigiénés tevékenységében [33]. Ez külön figyelmet érdemel, ilyenkor a szükséges lehet speciális segédeszköz (pl. elektromos fogkefe), antibakteriális hatású szájöblítő használata, helyi fluorid-készítmény alkalmazása [28], Másrészt problémát okozhat egy-egy bonyolult fogpótlás használata, így ha már kivehető eszköz készül, akkor törekedni kell arra, hogy az a lehető legegyszerűbben behelyezhető és eltávolítható legyen. RA esetén az esetek nagy részében hyposalivatio lép fel, (Heleniusa és misai szerint ez kb. 80%-os), ami secunder Sjögren-szindrómának tulajdonítható [12], Az alapbetegség terápiájában használatos gyógyszerek számos orális mellékhatást okozhatnak: ulcerációk, lichenoid reakciók, ízérzés zavarai, szájszárazság. Kortikoszteroid terápia esetén fokozott a fertőzések iránti fogékonyság, lassúbb a sebgyógyulás ( 1. táblázat). 1. táblázat Az autoimmun betegségek trápiájában alkalmazott gyógyszerek oro-faciális mellékhatásai GYÓGYSZER MELLÉKHATÁS Nem szteroid gyulladás- Lichenoid-reakció csökkentők Ulceráció Kortikoszteroidok Candidiasis Elnyúlt sebgyógyulás Xerostomia Arany-tartalmú , Lichenoid-reakció készítmények D-penicillamine Ulceráció ízérzés zavara Antimaláriás szerek Lichenoid-reakció Cyclosporin Gingiva hyperplasia A Sjögren-szindróma (SS) primer és szekunder megnyilvánulási formában különíthető el, legfőbb jellemzője az exokrin mirigyek focalis gyulladása. A primer típusban a nyálmirigyek (kevert nyugalmi nyáltermelés értéke kevesebb, mint 0,1 ml/min) és a könnymirigyek csökkent működését (pozitív Schirmer-teszt) tapasztaljuk, amely a betegek számára sokszor kínzó szájszárazságban (xerostomia) és szemszárazságban (xerophtalmia) nyilvánul meg. A betegség prevalenciájáról magyarországi adatok nem állnak rendelkezésre, nemzetközi adatok alapján ez relatíve gyakori, kb. 0,1-1%-os, a férfi-nő arány is jellegzetes: 1 : 9, általában a 35-65 év közötti nők betegsége [34], Ha az alaptünetek mellett egyéb poliszisztémás autoimmun betegség is jelen van (SLE, RA, MTCD, MM vagy PSS), akkor secunder Sjögren- szindrómáról beszélünk. Az oro-faciális tünetek közül kiemelkedő a szájszárazság (xerostomia) érzete, amely azonban nem minden esetben korrelál az objektiven mérhető kevert nyugalmi nyálmennyiséggel. A csökkent nyáltermelés számos egyéb kellemetlenséget is okozhat, így pl. zavar keletkezhet a beszédben, a táplálkozásban és a nyelésben [31]. A szájszárazság miatt megnő a cariogén baktériumok és egyes gombafajok (Candida) száma [14], amely csíraszám-növekedés önmagában fokozott cariesaktivitásban nyilvánulhat meg [5, 20]. Különösen a fogsorviselőkön kifejezetten gyakoribb a candidiasis, nem ritka a cheilitis angularis előfordulása sem. A parotis duzzanata (mely nem mindig kétoldali) jellegzetes kísérője a betegségnek (1. ábra), ha tartósan fennáll, 1. ábra. Parotisduzzanat Sjögren-szindrómában felveti a malignus lymphoma gyanúját [18]. A betegek hajlamosak ascendáló sialoadenitisre is, a szájszárazság miatti ineffektiv szájüregi clearance miatt, főleg idősebb, dehidrált egyének esetében. A diagnózis megállapításában fontos az alsó ajakból vett kisnyálmirigy biopsziás lelet (a focalis gyulladás igazolására) (2-3. ábra), illetve a serumban keringő antinukleáris antitestek (anti-ssA és anti-ssB) kimutatása. A betegek rendszeres fogászati ellenőrzése és a RA-nál leírt gondozása az előbbiek miatt rendkívül fontos, emellett egyrészt a nyáltermelés indukciójával is jó eredményeket lehet elérni a még meglévő mirigyszövet serkentésével, mukolitikus szerek (carbocisztein, N-acetil cisztein) [37], pilocarpin [38], cukormentes rágógumi alkalmazásával,
