Fogorvosi szemle, 2002 (95. évfolyam, 1-6. szám)

2002-04-01 / 2. szám

74 FOGORVOSI SZEMLE ■ 95. évf. 2. sz. 2002. lük kiemelten a neutrofil granulociták - első vonalbeli védekező szerepével, a gingiva gyulladással járó fertő­ződéséhez vezet (I. táblázat). A betegség progresszió­ját a mélyebb anatómiai struktúrák és párhuzamosan a súlyosabb klinikai kórformák felé azok a patogén csí­rák okozzák, amelyek legyőzik a gazdaszervezet helyi és általános védekező mechanizmusait és kolonizálják a subgingivalis teret [6]. A fogágy betegségeivel a 300 szájüregi kolonizáló speciesnek csupán tört hányada hozható etiológiai összefüggésbe. A felnőtt- és időskori parodontitisben elsősorban a Porphyromonas gingivalis, Prevotella intermedia és Bacteroides forsythus, a juve­nilis kórformákban, illetőleg más patogénekkel együtt az idősebb korosztályok fogágybetegségében az Actino­­bacillus actinomycetemcomitans játszanak oki szerepet [6, 33]. Mellettük súlyos parodontális gyulladásokból izoláltak még Wolinella recta, Fusobacterium nucleatum, Haemophilus aphrophilus, Eikenella corrodens, Cam­pylobacter rectus, Eubacterium saburreum, Capnocy­­tophaga és spirocheta specieseket, valamint néhány olyan kórokozót, amelyek nem találhatók meg az egész­séges szájüregben, így Enterobacteriaceae, Pseudomo­nas és Acinetobacterfajokat [1,6, 7]. Krónikus apicalis periodontitis esetében az apex körüli struktúrák gyulla­dását a fertőzött gyökércsatorna kórokozói indítják el. Ebben a zárt anatómiai térben az aerob és anaerob baktériumok közti egyensúly a lokális oxigénkonzumpció következtében az utóbbiak javára tolódik el [15, 21], A leggyakoribb gyökércsatorna-izolátumok a P. gingi­valis és P. intermedia mellett a Campylobacter, Entero­coccus, Eubacterium, Fusobacterium, Peptostreptococ­­cus, Propionibacterium és Streptococcus törzsek [18, 19]. A lokális szöveti invázió megbontja az epithelium integ­ritását, a baktériumoknak alkalmuk nyílik a vér- és nyirok­rendszeren keresztül történő tovaterjedésre. A kialakult parodontalis tasakban mintegy 107—108 mm3 baktérium található. Előrehaladott fogágybetegségben kifejezett ta­padásveszteség van, amely klinikailag generalizált ta­­sakképződésben nyilvánulhat meg, a tasakok sérült epi­­theliális felszíne elérheti az emberi alkar voláris felszí­nének méretét [30], Parodontális és periapicális infekciók esetén tranzitorikus bacteriaemia olyan mindennapos tevékenységek kapcsán is megfigyelhető, mint a fog­mosás és a rágás. A bacteriaemia incidenciája és mér­téke egyenesen arányos a gyulladás mértékével [31]. A szájüregi gyulladásból eredő kórokozók oki sze­repe bacterialis endocarditisben bizonyított tény, a sub­­acut lefolyású kórformák vegetációiban leggyakrabban orális eredetű streptococcusok, ritkábban Gram-nega­­tív szájüregi kórokozók fordulnak elő [1, 2, 7], Közülük a S. sanguis a vérlemezkék kálcium-independens ad­­herenciáját és adhézióját váltja ki [9], A vérlemezke­­aggregáció révén keletkező mikrotrombusok nemcsak a vegetáció megtapadását segítik elő a szívbelhártyán, hanem mikroembólusokat képezve, valamint hemodina­­mikai változást okozva szerepet játszhatnak pulmonaris hipertenzió, iszkémiás szívbetegség, stroke létrejöttében is. A klinikailag jelentős bacteriaemia veszélyével járó „véres” fogászati beavatkozásokat megelőzően alkalma­zott antibiotikum profilaxis hatékonyan kivédi az endo­­carditist az erre különösen fogékony betegek csoportjá­ban (II. táblázat) [5]. /. táblázat A fogágy betegségeinek kockázati tényezői Lokális rizikótényzők Elhanyagolt szájhigiéné Nyálkahártya-lézió Fogágybetegség Szondázható, mély tasak Gyökércsatorna-fertőzés Gyökérsérülés Általános rizikótényezők Életkor Nem Dohányzás Diabetes mellitus A neutrofil granulociták számának vagy funkciójának csök­kenése lnterieukin-1 gén polimorfizmus FcyRIlA gén polimorfizmus D-vitamin-receptor gén polimorfizmus Monocita leukaemia Gyógyszerek (Hidantoin) Sztressz és sztressz-feldolgozó élethelyzetek Oestrogen-hiányon alapuló osteopenia II. táblázat Endocarditis-profilaxist igénylő szívbetegek Magas rizikójú csoport Műbillentyűt viselők Infectiv endocarditisen már átesett betegek Komplex cianotikus vitiumban szenvedő betegek Sebészileg kialakított szisztémás-pulmonalis shunttel ren­delkező betegek Közepes rizikójú csoport Egyéb congenitalis vitiumok (kivéve a secundum típusú pit­vari septum defektus) Szerzett vitiumok Hypertrophiés cardiomyopathia Mitralis billentyű prolapsus regurgitatio vagy megvastago­dott billentyű jelenléte A bacteriális endocarditisnél lényegesen ritkábban fordul elő más szervek orális fókuszra visszavezethető bakteriális fertőzése. Szájüregi kórokozók oki szerepe igazolható idős egyének aspiratios pneumoniájának egy részében és feltételezhető az intenzív osztályokon kezeit, gépi lélegeztetett betegek tüdőgyulladásának hát­terében [25, 29]. Megbízható esetfeldolgozások igazolták a szájüregi kórokozók oki szerepét távoli szervek lympho­­gen- vagy haematogen-szóródás következtében kiala­kult bakteriális fertőzéseiben, így a fej-nyak régió és a

Next

/
Oldalképek
Tartalom