Fogorvosi szemle, 2002 (95. évfolyam, 1-6. szám)
2002-04-01 / 2. szám
FOGORVOSI SZEMLE ■ 95. évf. 2. sz. 2002. 75 mediastinum gennyes gyulladásaiban, orbitalis infekciókban, agytályogban és purulens meningitisben, osteomyelitisben és ízületi protézisek gennyes fertőzéseiben, hepatobiliáris és urogenitális fertőzésekben [25, 26]. Immun-inflammatorikus mediátorok mint kóroki tényezők a gyulladásos fogágybetegség és távoli szervek megbetegedése, illetőleg szisztémás kórállapotok kapcsolatában A parodontalis gyulladásban számos fehérvérsejt, köztük neutrofil granulocita (Ne), monocita/makrofág (Mo), limfocita (Ly) és plazmasejt vesz részt [8, 23]. Rajtuk kívül a gingiva és a parodontális ligamentum rezidens fibroblasztjai, az osteoblasztok, osteoklaszt és epithel sejtek a patogén szájüregi baktériumokkal és egymással kölcsönhatásba kerülve egy sor szolubilis mediátor és effektor molekulát, így immunglobulinokat (lg), inflammatorikus citokineket, kemokineket, reaktív oxigén- és nitrogén-intermediereket, arachidonsav metabolitokat és mátrix metalloproteázokat termelnek (MMP) [8, 18]. Számos kísérletes adat és kontrollált klinikai megfigyelés támasztja alá a Gram-negatív kórokozókból származó lipopoliszacharid (LPS) - Mo-mediátor anyagok (citokinek, prosztaglandinok, leukotriének) tengely alapvető szerepét a parodontalis betegségek patogenezisében. A mediátor molekulák koncentrációja drámai módon emelkedik a parodontális szövetekben és a sulcus-folyadékban a betegség súlyosságával párhuzamosan, illetve az akut fellángolásokhoz társuló progresszió idején [3j. A tengely működésének lokális következménye a kemokinek, a ciklooxigenáz-2, az interleukin (IL)-2 receptor és egyéb sejtaktivitást jelző sejtfelszíni molekulák mRNS és fehérjeszintű kifejeződésének fokozódása révén, pozitív visszacsatolási regulációs mechanizmusok beindításával, a gyulladás intenzitásának, a védekező és destruktív effektor molekulák szintézisének fokozódása [3, 8, 12, 14, 15, 16, 20, 21, 39]. A kórokozóval szemben szintetizálódó IgG típusú antitest hatékonyságát, illetőleg a lobos folyamat precipitálásában történő részvételét alosztály-specificitása, valamint a vele mint ligandummal kölcsönhatásba lépő Fc receptor (FcyRUA) genetikai polimorfizmusa szabja meg [27, 38]. A protektiv és destruktív effektor molekulák aránya megfelelő kezelés nélkül ritkán tolódik el az előbbiek javára, spontán kórlefolyás esetén többnyire kötőszöveti károsodás, alveolaris csontfelszívódás, végül fogvesztés következik be. A parodontalis tasak és a sulcus-folyadék a gyulladásos mediátorok kiváló termelő és raktározó helye, forrása, bennük a két legfontosabb proinflammatorikus citokin, az IL-1 ß és a tumornekrózis faktor (TNF)-a koncentrációja eléri a pmol/L-es nagyságrendet, azaz olyan szintet, amely a szisztémás lobos és immunválasz befolyásolására is alkalmas [3]. Különösen magas az inflammatorikus mediátorok szintje hiperszekretoros fenotípusú Mo (Mo+) sejtekkel rendelkező egyénekben, illetőleg az IL-1 gén polimorfizmusa esetén [3, 30], Ráadásul nemcsak a gyulladásos mediátorok, hanem a termelődésüket iniciáló LPS is szisztémás immun-inflammatorikus válasz kiváltására képes mennyiségben jut be a keringésbe a gyulladt fogágy szövetein keresztül [37]. Az LPS és a gyulladásos mediátorok hatására emelkedik az akut fázisfehérjék, a von Willebrand-faktor, a fibrinogén, az Ig-ok szintje, a vörösvérsejt-süllyedés, a perifériás vér CD4/CD8 Ly aránya, leukocitaszáma és az aktivitásukat jelző kemilumineszcencia mértéke [3, 17, 22, 30, 34]. Mindezek a tényezők jelentősen képesek befolyásolni cardiovascularis, autoimmun és egyéb betegségek kialakulását, kórlefolyását. A fogágybetegségek lehetséges kóroki szerepe egyéb betegségekben Az elmúlt években több jól tervezett és gondosan kivitelezett tanulmány eredménye utal arra, hogy a krónikus, mérsékelten súlyos és súlyos parodontális betegség az egyéb közismert cardiovascularis rizikótényezők hatásának figyelembevételével is emeli a cardiovascularis betegségek, így az atherosclerosis, a koronáriás szívbetegségek, közöttük kiemelten a fatális kimenetelűek és a stroke kockázatát [3, 30], Az összefüggés különösen a 40-50 év közötti férfiak között mutatkozik erősnek. A pontos kiváltóokokat egyelőre nem ismerjük, azonban egyre határozottabban körvonalazható a fentebb vázolt szisztémás immun-inflammatorikus válaszreakció, valamint a trombogén orális kórokozók patogenetikai szerepe. A szolubilis mediátorok mellett az antimikrobiális sejtes immunitás lehetséges kóroki szerepére utal az a tény, hogy predominánsan P. gingivalis által okozott fogágybetegség atheroscleroticus plakkjaiból citokinek termelésére képes P. g/ng/Vafe-specifikus T-sejt kiónokat sikerült izolálni [4]. Feltételezhetően az IL-17TNFa/prosztaglandin-felszabadulás amplifikálásával járul hozzá a parodontitis a krónikus obstruktiv tüdőbetegség és a koraszülés kialakulásához [8, 28], Egy idén publikált prospektiv tanulmány adatai szerint a generalizált parodontális betegségben szenvedő kismamáknak több mint négyszeres esélyük volt koraszülésre, szemben stomatológiailag egészséges társaikkal. Az egyéb kockázati tényezők tekintetében kiegyenlített rizikófaktor erőteljes fordított arányosságot mutatott a koraszülöttek gesztációs korával [11], Autoimmun betegségek kiváltásához, a szisztémás gyulladás fokozásához a periodontális eredetű citokin-kiáramlási szindróma mellett feltehetőleg hozzájárul egyes orális patogén mikroorganizmusok molekuláris mimikrije a humán hősokk fehérje 60 és a vele homológ bakteriális fehérje között [24, 33], Közismert tény, hogy diabetes mellitusos betegek között lényegesen gyakoribb a súlyos fogágybetegség előfordulása, mint a normális cukorháztartású egyénekben.
