Fogorvosi szemle, 2002 (95. évfolyam, 1-6. szám)

2002-04-01 / 2. szám

FOGORVOSI SZEMLE ■ 95. évf. 2. sz. 2002. 73-77.

Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Fogorvostudományi Intézet, Debrecen

A fogágybetegségek és az általános szervi megbetegedések összefüggése- Összefoglaló referátum -DR. TAR ILDIKÓ, DR. MARTOS RENÁTA

A fogágybetegségeket kísérő gyulladásos folyamatok alveolaris csontresorptiót, a fogak meglazulását majd elvesztését idézik elő. A fogágy szöveteinek gyulladását az orális mikroflórából származó patogén kórokozók indítják el. A parodonciumba behatoló mikroorganizmusok mind a protektiv, mind a destruktív immun-inflammatorikus választ kiváltják. Ennek részeként citokinek, kemokinek, arachidonsav-metabolitok, reaktív oxigén- és nitrogéngyökök, valamint szöveti metalloproteázok termelődnek és szabadulnak fel, amelyeknek a sikeres védekezés mellett szövetkárosító hatása is van. A helyi fertőzés kétféleképpen befolyásolhatja a szervezet egészét. Először, a szájüregben perzisztáló krónikus gyulladás folyamatából kiinduló átmeneti bacteriaemia az arra érzékeny egyedekben metasztatikus fertőzést okozhat. Ennek közismert példája a veleszületett vagy szerzett vitiumos betegek bacteriális endocarditise. Másodszor, a lokális gyulladásban felszaporodó bakteriális eredetű lipopoliszacharidok (LPS) és a gyulladás helyén termelődő szolubilis mediátorok nemcsak helyi szövetkárosodást képesek okozni, hanem távoli szervek, szervrendszerek működését, kórállapotait is befolyásolhatják. Az utóbbi évtized vizsgálatai összefüggést sejtetnek a fogágybetegség és a mortalitás, a cardiovascularis, valamint autoimmun betegségek, krónikus obstruktiv tüdőbetegség, diabetes mellitus, a stroke, továbbá a koraszülés között. Ezek a prospektiv, kontrollált klinikai tanulmányok megerősítését váró, egyre határozottabban körvonalazódó epidemiológiai megfigyelések még inkább rávilágítanak a szájhigiéné és a fogorvosi ellátás népegészségügyi fontosságára.

Kulcsszavak: Parodontitis/mikrobiológia, rizikófaktorok, cardiovascularis betegség, koraszülés, diabetes, citokinek, gyulladásos mediátorok

Az ínyből, a processus alveolaris csontszövetéből, a parodontális ligamentumból és a foggyökér felszínét borító cementállományból álló parodoncium érintettsége a szervezet számos szisztémás megbetegedésében közismert, tankönyvi tény. A fordított összefüggés gondolatát, vagyis a parodoncium primer megbetegedéseinek a szervezet egészének állapotára gyakorolt káros, sőt patogén hatásának lehetőségét a 19. század végének és a 20. század elejének kórélettanilag megalapozatlan, a gyakorlatban kritikátlanul alkalmazott, divatos „gócfertőzés” elmélete hosszú évtizedekre diszkreditálta [10]. Az utóbbi években számos olyan, hitelt érdemlő epidemiológiai megfigyelést, illetőleg kontrollált klinikai tanulmányt közöltek, amelyek megalapozottan vetik fel a parodoncium közepesen súlyos és súlyos idült gyulladásainak egyéb kóroki tényezőkhöz társuló etiológiai szerepét a parodonciumtól távol eső szervek, szervrendszerek kórállapotainak vagy bizonyos szisztémás szervi megbetegedések előidézésében [8, 18]. Retrospektív klinikai tanulmányunkban 261, gócszűrés céljából intézetünkbe utalt, szemészeti, autoimmun, szív-, vese- és bőrbeteg egyén közül 216 esetben (83%) állapítottunk meg lokális gyulladással járó stomatológiai elváltozást. A fogászati megbetegedések kórisméi között leggyakrabban, 121 esetben (56%) a parodoncium betegségei (krónikus apicalis periodontitis: 69, parodon-Érkezett: 2001. november 27.

Elfogadva: 2002. január 25.

titis complicata: 52) fordultak elő [35], A cariesszel ellentétben a fogágybetegség nem civilizációs betegség, hiszen a fejlett fogászati ellátáshoz jutó és a szájhigiéné iránt fokozott igénnyel rendelkező népesség között ritkábban fordul elő, mint az elhanyagolt szájhigiénéjű és orális státusú egyénekben. Ez utóbbiak nagy száma miatt azonban mégis népbetegségnek tekinthetjük, hiszen világszerte a lakosság 5-20%-a, hazánkban mintegy félmillió ember szenved a parodontitis súlyos, destruktív formáiban, így népegészségügyi jelentőségét sem önmagában, sem pedig a potenciális szisztémás hatásait tekintve nem hanyagolhatjuk el [6, 13].

Referátumunk a fogágy súlyos, idült gyulladásos elváltozásaival szoros epidemiológiai összefüggést mutató távoli és szisztémás betegségek, illetőleg a két körfolyamatot összekapcsoló lehetséges kórélettani tényezők áttekintésére vállalkozik.

Periodontális kórokozók által előidézett metasztatikus fertőzések

Az emberi szájüreget több mint 300-féle mikroorganizmus kolonizálja. Bármely tényező, amely megbontja a parodontium anatómiai integritását, a szájüregi mikroflóra egyensúlyát, vagy interferál a fagociták - közü