Fogorvosi szemle, 2002 (95. évfolyam, 1-6. szám)
2002-04-01 / 2. szám
FOGORVOSI SZEMLE ■ 95. évf. 2. sz. 2002. 51 rehaladott foghiányt észleltek. 70 postmenopauzás nő vizsgálata alapján összefüggést véltek felfedezni az alveoláris csontnívó magassága és az általános skeletális osteopenia súlyossága között[41]. Ez az összefüggés akkor is fennállt, amidőn statisztikai analízissel a többi rizikótényezőt (dentális plakk, dohányzás stb.) kiiktatták. Az USA-beli Third National Health and Nutrition Examination Survey (NHANES) adatai alapján több mint 11 ezer 20-90 év közötti nő esetében a csípőcsont osteoporozisának foka és a fogágybetegség súlyossága között ilyen nagy vizsgálati anyag alapján is szoros korreláció mutatkozott [10]. A csípőcsont csont denzitásának mértéke és a parodontális csontpusztulás foka között mindkét nemben pozitív korreláció mutatkozott [7, 34] (3. ábra). 1. táblázat Az osteoporosis és a fogágybetegség rizikótényezői Rizikófaktor Osteoporosis Fogágybetegség Genetikai női nem férfi nem kaukázusi és ázsiai etnikum fekete családi előfordulás családi előfordulás menopausa gracilis csontozat IL-1 polymorphizmus Táplálkozás alacsony Ca-bevitel alacsony Ca-bevitel alacsony D-vitaminbevitel sok kávé, protein, só, foszfát vitamin A-, E-, C-hiány Környezeti dohányzás dohányzás Magatartási alkohol alkohol inaktivitás stress Szisztémás faktorok diabetes mellitus diabetes mellitus myeloma multiplex osteoporosis kötőszöveti betegségek hormonális FEMUR NYAK TROCHANTER INTRA TROCHANTER *-----------*---TELJES CSÍPŐ * 1 2 ODDS RATIO 95%-OS CONFIDENCA Grossi SG. et al. : Skeletal osteopenia increases the risk for periodontal disease J Dent Res !998:77:Abstr. #2140 3. ábra. Közel 12000 20-90 éves amerikai lakos femur nyak, trochanter major, trochanterek közötti régió, valamint a teljes csípőcsont denzitásai adatai alapján az osteoporozisban szenvedők körében szignifikánsan magasabb volt a súlyos parodontális csontpusztulás aránya, mint a normál csontdenzitási értékeket mutató kontroli-csoportban. A számított rizikótényező értéke 1,5-2,2 között mozgott. (95%-os valószínűségi arány) Ma jól ismert, hogy mind a generalizált osteoporozis progressziója, mind pedig a fogágybetegség romlása jól befolyásolható a különböző rizikótényezők kiküszöbölésével ill. kontrolljával. Osteoporozisban a fizikai aktivitás, bizonyos táplálkozási szokások megváltoztatása (fokozott Ca-bevitel), a dohányzás, a tömény szeszes italok, a nagymennyiségű coffein fogyasztásának elhagyása jótékonyan hat a betegség progressziójára [13]. A fogágybetegség szintén jól kontrollálható az életvitel változtatásával, a szájhigiéné javításával, a dohányzás elhagyásával [8, 9, 15]. Mindamellett a postmenopauzás osteoporozis legszorosabb kapcsolatot az oestrogenhiánnyal mutat. Oestrogen deficiens nőkben már egy év alatt jelentős csonttömeg-csökkenés következik be, és ezt nettó parodontális tapadásveszteség is kíséri. Ezzel szemben az oestrogen substitutióban részesült nők egy év alatt már minimális nettó parodontális tapadásnyereséget mutattak. Úgy tűnik, hogy az oestrogen hormonnak bizonyos „csontvédő” szerepe van [11], Az oestrogen hormon a csont „coupled bone remodelling” szabályozásában, az IL-1 ß- és TNF-a-termelés, valamint az érett osteoclastok stimulációjának szabályozásában játszik szerepet. Oestrogen hiányában az osteoblastok fokozott IL-6-termeléssel reagálnak, amely fokozza az osteoclast neogenezist [11], Az oestrogen/progesteron substitucio blokkolja a fokozott IL-1-termelést. Egyes vizsgálatok szerint szoros összefüggés volt az osetrogenszint és a parodontális tapadásveszteség között [29]. Postmenopauzás nőkben az osetrogen substitutiós kezelésben részesülő csoport éves átlagos parodontális tapadásvesztesége kisebb volt, mint az osetrogen substitutióban nem részesülő kontrollcsoporté [12, 13], Ilyen módon úgy tűnik, hogy az osetrogen bizonyos védelmet jelent a parodontium számára is [19]. A dohányzás szintén fontos rizikótényező mindkét betegség esetében. 2156 dohányos és 9750 nem dohányos nő csontdenzitás adatainak metaanalízise a dohányzást a legfontosabb, befolyásolható rizikótényezőként mutatta ki mindkét betegség esetében [24]. Eszerint erős dohányosok körében 2,5-szer nagyobb valószínűséggel alakul ki súlyos, destruktív parodontitis, mint hasonló korú nem dohányosok körében. Erős dohányosok lényegesen fogékonyabbak osteoporozis iránt is. A dohányzás hatása nagyon komplex az osteoporozis és a destruktív fogágybetegség pathomechanizmusában. Ezt sok, klinikai vizsgálat is alátámasztja. Úgy tűnik, hogy a dohányzás csontra kifejtett direkt hatását befolyásolja az életkor, a nemi hovatartozás és nőkben az osetrogenszint is. Férfiakban a dohányosok csonttömege átlagosan 10—15%-kal alacsonyabb, mint a nem dohányos kontrolioké [14] (4. ábra). Ezzel szemben a premenopauzás nők körében a dohányos és nem dohányos csoport csontdenzitása megegyezett, a postmenopauzás nők körében azonban a dohányos csoport szignifikánsan csökkent csontdenzitási értékeket mutatott [16].
