Fogorvosi szemle, 2002 (95. évfolyam, 1-6. szám)
2002-12-01 / 6. szám
FOGORVOSI SZEMLE ■ 95. évf. 6. sz. 2002. 235-239. Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Fogászati és Szájsebészeti Klinikája* és Bőrgyógyászati Klinikája**, Pécs A rágóképesség helyreállítása elhúzódó nyomási urticaria esetén DR. SZABÓ GYULA *, DR. FARKAS BEATRIX ** A közlemény célja, hogy csekély invazivitású fogászati beavatkozás esetén fellépő szövődményre hívja fel a figyelmet, kiemelve az általános szervezeti háttér összetett kóroktani jellegzetességeit. A bőr nyomási urticariájában, valamint polivalens túlérzékenységben szenvedő betegnél a szájnyálkahártya területén a bőr csalánfoltjainak megfelelő, oedemás elváltozás jelentkezett. A kezelési terv fő kérdése az volt, hogy a fogatlan nyálkahártya-csontalapzat terhelése milyen mértékben vehető igénybe. A maradék fogazat megtartó és preventív kezelése után a kivehető részleges fogsorok készítésekor a szelektív terhelés alapelveit alkalmaztuk: a felső állcsonton a teljes fogatlanságot megelőző állapotnak megfelelően borító fogsor alaplemezt, az alsó állcsonton a fémlemez próba után egy második funkciós lenyomattal a vegyes megtámasztás lehetőségeit használtuk ki. A fogsorok behelyezése utáni időszakban a nyálkahártyák a terhelést tolerálták és csak a dorzális zárás vonalában alakult ki olyan duzzanat, amelyet további tehermentesítő becsiszolással kellett megszűntetni. Az eset tanulsága az, hogy az anamnesztikusan ismert nyomási urticaria megléte mellett elviselhető szinten tartható a nyálkahártya-csontalapzat igénybevétele. Különösen a submucosában gazdag nyálkahártyán alakulhat ki olyan nagymértékű oedemás (urticaria gigantea, Quinckeoedema) reakció, mely légzési nehézség, fulladás révén az életet is veszélyeztetheti. Kulcsszavak: nyomási urticaria, teljes fogatlanságot megelőző állapot, kivehető lemezes fogpótlás A környezeti allergénekkel szembeni specifikus szenzibilizáltság a fogászati kezelés előtti anamnézisben egyre gyakrabban előforduló kórelőzményi adat. Az allergiás reakció során a szervezet a testidegen anyaggal (allergénnel) való ismételt kapcsolatot követően kóros, fokozott immunreakcióval válaszol, mely szöveti gyulladás, szervi funkciózavar formájában nyilvánulhat meg. Allergiás reakció a szervezet bármely területén kialakulhat, a külvilággal érintkező felszínek (bőr, nyálkahártyák) predilekciós területet képeznek [2, 6]. Az immunreakciókat didaktikai szempontból Coombs és Gell 4 fő csoportba osztotta, úgymint az azonnali, hisztamin-felszabadulás talaján létrejött IgE mediálta l-es típusú; a komplement mediálta, cytotoxicus ll-es típusú; az immunkomplex mediálta, lll-as típusú és a IV-es, késői típusú immunreakció [4], Az l-es típusú immunreakciókhoz tartozó urticaria elemi jelensége az urtica (csalánfolt), mely az erek perméabilités fokozódása, plazma-kiáramlás révén, legtöbbször hisztamin-felszabadulás következtében az irha felső részében jön létre. A bőrön bárhol, általában testszerte, számos, különböző nagyságú, a bőr szintjéből virágágyszérűén előemelkedő, halványvörös-vörös, viszkető elváltozás. A kórkép akut (akut intermittáló) és krónikus formája ismert. Az életet veszélyeztető legsúlyosabb variánsa az anaphylaxiás shock. A fizikális urticariák csoportját valamilyen fizikai tényező (nyomás, hideg, meleg stb.) hatására, a kontaktus helyén kialakuló, savós gyulladással járó elváltozások alkotják, melyet általános tünetek is kísérhetnek. A nyomási urticaria a mechanikus inger helyén, a tartós nyomásnak kitett területeken, látenciát (30 perc-9 óra) követően, szubjektív panaszokkal (viszketés, égő érzés, fájdalom) jelentkezik [2], A mindennapi gyakorlatban a helyes diagnózis felállítása, vagyis annak eldöntése, hogy allergiás mechanizmus alapján létrejött betegséggel, vagy pedig egyéb, pl. fizikai tényezők által kiváltott kórképpel állunk szemben, problémát jelenthet [7-9], Az allergiás reakció fennállásának bizonyításában in vitro és in vivo allergológiai tesztek, valamint a fizikai ágenssel történő expozíció segíthet [11]. Esetismertetésünkkel arra a kérdésre kerestünk választ, hogy a bőr és nyálkahártya nyomási urticariája esetén milyen lehetőség van a nyálkahártyát terhelő alaplemezes fogpótlás készítésére. Esetismertetés 54 éves nyugdíjas nőbeteg 1999 júniusában jelentkezett körzeti fogorvosánál a bal felső hetes fogából kiinduló fájdalom miatt, kérve az aktuális panasz megszüntetésén túl a szükséges fogkezeléseket is. Az általános egészségi állapotra irányuló kérdésekre adott válaszokból kitűnt, hogy a fej alátámasztásakor a Érkezett: 2002. augusztus 10. Elfogadva: 2002. szeptember 8.
