Fogorvosi szemle, 2002 (95. évfolyam, 1-6. szám)
2002-02-01 / 1. szám
FOGORVOSI SZEMLE ■ 95. évf. 1. sz. 2002. 7 Leginkább a Sanvenero - Roselli-féle [50] módszer használatos, amikor a cranialisan nyelezett, median pharynx lebenyt a lágyszájpad nasalis nyálkahártya rétegével egyesítjük. Ritkábban alkalmazott módszer a Schönborn- [52] - Rosenthal-féle [48] eljárás, melyet Trauner [63] módosított. Lényege, hogy a caudalisan nyelezett median garatlebenyt a lágyszájpad hátsó széléhez varrjuk. 3.3.2. Osteoplasztika A Veau által javasolt, lehetőség szerint „minden anatómiai réteg egyesítése” körébe tartozik a processus alveolaris csontos rekonstrukciója is. Az osteoplasztikát lehet primeren az ajak vagy a szájpadhasadék zárásakor [9, 36, 53, 58] és secunder módon 9-12 éves korban végezni. Primeren végzett műtét esetén gyakori a beültetett csont felszívódása [38, 43], emiatt ma szinte kizárólag a secunder osteoplasztika ajánlott. 3.3.3. A dysgnathiák műtéti korrekciója A hasadékosoknál fellépő különböző állcsonthelyzeti anomáliák az ún. dysgnathiák - különösen, ha semmilyen állcsontorthopédiai kezelés nem történt -, a pubertás után válnak kifejezetté. A deformitás mértéke több tényező együttes hatásának a következménye (pl. a hasadék súlyossága, az alkalmazott műtéti zárási módszer, a zárás időpontja, hány alkalommal történt műtét), de a torzulások (az arcközép sagittalis, transversalis és vertikális alulfejlettsége, az alsó archarmad túlfejlődése) az állcsontorthopédiai kezelés ellenére is létrejöhetnek. A műtéti korrekciók: Le Fort I, II, III. + segment osteotomiák, a mandibulán sagittalis és segment osteotomiák, illetve ezek kombinálása [16, 28, 37, 44, 60] 3.3.4. Orrkorrekciók Bár a primer ajakzárás során mindent megteszünk az orrjárat szélességének illetve szimmetriájának beállítására, a megrövidült septum korrekciójára, mégis visszamaradhatnak különféle deformitások, pl. egyoldali hasadék esetén a septum elülső éle az ép oldal felé, hátul viszont a hasadék oldal felé hajlott, nem ritka, hogy alul a keményszájpad hasadékába becsípődött. További eltérés, hogy az orrszárnyporc térdszerüen besüllyedt, a crus mediale megrövidült, a crus laterale viszont megnyúlt, szélesebb és hajlott. A primer orrkorrekciók, orrcsúcs- és porckorrekciók a hegképződés és a következményes növekedési zavar miatt ma már nem ajánlottak. Ezeket a 17. életév után, a szükséges állcsontorthopédiai műtéteket követően végezzük. A legtöbb egyoldali hasadék esetén a ferde és gyakran széles csontos vázat, a septumot és a lamina perpendicularist osteotomiákkal kell korrigálni [3, 8, 27, 65]. Az orrcsúcsot, a phyltrumot és az orrszárnyat második ülésben ajánlott korrigálni [17, 28, 32, 40, 64], Ezzel egy időben el lehet végezni az esetleg szükséges hegkorrekciókat és a szimmetriahibák, valamint a rövid columella korrekcióját is. Kétoldali hasadék esetén az orr lehet széles, hajlott illetve nyereg formájú. Ezeket az orrplasztikai elvek szerint korrigáljuk [11,65]. 4. A multidisciplináris kezelésben és gondozásban résztvevő főbb szakterületek 4.1. Logopédia A szájpadhasadékosok beszédzavarainak komplex meghatározását Arnold [2] adta meg és rhinoglossiának nevezte el, Vrticka és mtsai [68] tovább diferenciálták a zavarokat és megkülönböztetnek primer tüneteket, mint hyperrhinophonia (pathológiásan felerősödött hangrezgés a nyitott orr miatt); hyperrhinolalia (az oralis hang nasalis áthallása) és secunder tüneteket, mint palatophonia (hangzási elváltozás a túlfunkcionált hangképzés következményeként, hátrahelyezett nyelvtartással), valamint palatolalia (a palatinalis artikulációs zóna áthelyeződése pharyngealis és laryngealis irányba). A primaer zavarokat sebészileg, a secundereket logopédiai kezeléssel lehet korrigálni. A fenti komplex beszédsymptomákon kívül csaknem minden esetben megállapítható egy legkevesebb féléves beszéd- és beszédfejlődés-lemaradás [15]. A beszédzavarokat a lehető legkorábban kezelni kell, különben maradandóvá válnak. A szülők figyelmét korán fel kell hívni arra, hogy a gyereket motiválják, de ne erőltessék a helyes kiejtést. A kontrollálatlan beszédgyakorlás állandó helytelen hangzáshoz vezethet [69, 70], A 3. életévben egy teljes körű logopédiai és phoniátriai vizsgálatot kell végezni, és ha szükséges, el kell kezdeni a kezelést. A dokumentálás audiogramm és hangfelvétel készítésével történik. Hallászavarok esetén fül-orr-gégészeti vizsgálat és kezelés szükséges. A beszédjavító műtétek eredményessége korhoz kötött; minél idősebb a beteg, annál kisebb az esély a jó eredményre [69, 70]. 4.2. Fül-orr-gégészet (FOG) A teamben a fül-orr-gégészetnek fontos szerepe van, különös tekintettel a szájpad - garat - középfül anatómiai viszonyaira. FOG-vizsgálat során a hallási viszonyok, a középfül, dobhártya, az adeno-tonsillaris szövetek folyamatos ellenőrzése történik. A hallászavarok, középfül-betegségek mielőbbi felismerése rendkívül fontos. A korai diagnózis és terápia függvénye a későbbi eredmény [26, 39, 54], Indokolt esetben már a 2. életévtől szükség lehet speciális hallásvizsgálatra is [15, 22]. Az esetleges adeno- vagy tonsillectomia szükségességét több szakma együttes véleménye illetve a várható eredmény és következmény figyelembevételével kell eldönteni [7].
