Fogorvosi szemle, 2002 (95. évfolyam, 1-6. szám)
2002-02-01 / 1. szám
8 FOGORVOSI SZEMLE 95. évf. 1. sz. 2002. 4.3. Állcsontortopédia, fogszabályozás A legtöbb hasadékos fogszabályozási kezelést igényel, tehát a hasadékcentrumban az állcsontortopédia nagyon fontos szerepet tölt be [71], Az állcsontorthopédiai kezelés három lépcsőben történik: a) Sebészi beavatkozások előtti kezelés Lényege: „szopó lemez” vagy obturator A kezelés célja: a felsőállcsont segmens növekedési irányának befolyásolása (a lemez folyamatos becsiszolásával), a gyerek ivásának megkönnyítése, a nyelv helyzetének normalizálása [23, 35]. Az állcsont-segmensek növekedési irányának befolyásolása lehetővé teszi, hogy az ajakzárást feszülésmentesen, a lehető legideálisabb körülmények között végezzük [23]. A szükséges lemezterápiát a szájpadzárásig kell folytatni. b) A fogváltások idején végzett orthodonciai kezelések Amennyiben korán jelentkezik a maxilla hátrahelyeződése, úgy az ún. Delaire-maszkot alkalmazzuk. A 6-9 életév közötti kezelésekkel a szabálytalanul álló metszőfogak és az oldalsó segmens keresztharapásának korrekcióját végezzük. Az alveolus plasztika előtt a csontnak illetve a belenövő szemfognak helyet kell nyitni, és a végleges transzverzális dimenziót be kell állítani. A szemfog előtörését követően biztos, hogy rögzített készülékes fogszabályozó kezelésre lesz szükség. Ezen kezelésekhez az alveolusplasztika fog retenciót biztosítani [10, 24, 46], c) A maradó fogazaton alkalmazott orthodonciai kezelés általában két lépésben történik.- Miután a hasadék melletti szemfog gyökere kétharmad részben kifejlődött, a felső fogívet ill. alveoláris ívet transzverzálisán - általában beragasztott gyorstágító készülékkel - a kívánt, végleges méretre állítjuk. Ezt a tágítást követi az alveolus-hasadék csontplasztikája. A csont átépüléséig a készülék marad retencióként. Amennyiben további csontsebészeti beavatkozásra nincs szükség, a zárt maradó fogsor kialakulását követően, rögzített fogszabályozó készülékkel beállítjuk az okklúziót. Ha a csontdeformitás nem olyan mértékű, hogy ortognátiai műtétre lenne szükség, akkor folytatódik a fogszabályozó kezelés a stabil normokklúzió eléréséig.- Kifejezett szkelettalis eltérések esetén („kombinált eset”) a rögzített fogszabályozó kezelést a sebészi korrekció időpontjához igazítva kb. egy évvel megelőzően kezdjük el. A műtétet követően a finom okklúzió beállítása és a kombinált beavatkozás retenciója kb. egy évet vesz igénybe [46, 51], 5. Kontroll vizsgálatok Minden hasadékcentrumban alapvető követelmény, hogy a betegeket a kezelés kezdetétől a 20. életévük betöltéséig folyamatosan kontrollálni és az eredményeket dokumentálni kell. Probléma, hogy az eredményeket igazán csak felnőttkorban tudjuk megítélni, és a nem azonos kritériumok szerinti tudományos összehasonlítás nagyon nehéz [1, 14, 20, 27, 38, 43, 64, 65]. 6. Korrekciós lehetőségek felnőtt korban A felnőtt hasadékosok korrekciós ellátásának első fázisa egy összetett vizsgálat és elemzés, mely klinikai-sebészi, orthodonciai, OP-, RH-, tele rtg.-vizsgálatokból és analízisből, valamint modellanalízisből áll. Ezen vizsgálatok elvégzése és kiértékelése után készítjük el az egyéni kezelési tervet. Első lépés a fogazat és a száj szanálása, konzerváló fogászati, parodontális kezelés, vertikális sipolyok, defektusok sebészi zárása. Ezt követi az orthodonciai kezelés, amely két részből áll. Egyrészt a fogazat megfelelő rendbe állítását, egyben a később esetleg szükséges orthognathiai műtéthez az előkészítést, másrészt a processus alveolaris hasadék ellátásához a collabált maxilla gyors tágítását jelenti. A csontplasztikát - amennyiben fistula is van - két lépcsőben végezzük; először a fistula két rétegben történő zárását, majd 4-6 hónap múlva a csontbeültetést. Az osteoplasztika után 6 hónappal, illetve a befejezett orthodonciai előkészítés után elvégezzük a szükséges osteotomiákat (6.a, b, c és 7.a, b, c ábrák). A gyógyulás után következik az orthodonciai finombeállítás, majd a szükséges ajak- és orrkorrekció. A kezelési terv így világos és egyértelmű, azonban a helyzet nem ilyen egyszerű. Ennek fő oka az, hogy ma Magyarországon a legfrissebb internetes hirdetések szerint 25 osztály kínál hasadékos ellátást. (A Semmelweis Egyetem Szájsebészeti és Fogászati Klinikája ebben nem szerepel). Mint a klinikánkon kezelt felnőtt hasadékos beteganyag elemzéséből kitűnik, az ellátás nem egységes, szétaprózott és a mai kor alapkövetelményének tekintett teamek nem léteznek. Ezek alapján levonható az a következtetés, hogy a primer ellátás és gondozás elégtelensége vezet az elfogadhatatlan helyzethez. Ha elosztjuk a hasadékosok számát az ellátó helyek számával, évente egy osztályra 6-10 beteg jut. Ilyen esetszám mellett megkérdőjelezhető a kívánt gyakorlat. Bár a teamekhez szükséges fogszabályozó szakemberek számban rendelkezésre állnak Magyarországon, a klinikára került betegek csupán elenyésző hányada részesült orthodonciai kezelésben. A legnagyobb probléma mégis az, hogy ezen betegek számára az ellátás szempontjából legkedvezőbb alkalom elveszett, emiatt legtöbbször csak kompromisszumos megoldások, sok-