Fogorvosi szemle, 2001 (94. évfolyam, 1-6. szám)
2001-02-01 / 1. szám
22 FOGORVOSI SZEMLE 94. évf. 1. sz. 2001. A vizsgálatok adatait a DMFS-, és a DMFT-indexek segítségével írtuk le. Az orálhigiénés státust a módosított Visible Plaque Index (VPI) (Ainamo és Bay, [1]) alapján állapítottuk meg. Az index a buccalis vagy lingualis felszíneken lévő látható piákkal rendelkező fogak százalékát jelzi. A tanulók kérdőíveket kaptak, melyeket tanáraik felügyelete mellett kellett kitölteniük. A szülők munkahelyi beosztás szerinti besorolása a következő kategóriákba történt: • vállalkozó • munkás, alkalmazott • középvezető, manager • felső vezető • nyugdíjas • egyéb A szülők képesítése alapján történő besorolás kategóriái az alábbiak voltak: • általános iskolai • középiskolai • főiskolai/egyetemi végzettségűek A testvérek számával kapcsolatban „0, 1 vagy 2, 2- nél több” kategória közül választhattak. A gyerekek iskolai teljesítménye négy kategória szerinti csoportosításban: • gyenge • átlagos • jó • kitűnő A fogmosási szokásokat a következő variációkban definiáltuk: • soha • rendszertelenül • egyszer vagy többször naponta Rákérdeztünk arra is, hogy előzetes szisztémás fluorid-profilaxis történt-e (tabletta formájában). A válasz az alábbiak valamelyike lehetett: • igen (folyamatosan, min. két éven keresztül) • rendszertelenül (kevesebb, mint két évig) • nem A fogat mosó tanulók mindegyike fluoridtartalmú fogkrémet használt és alacsony fluoridtartalmú ivóvizet fogyasztott. Statisztikai analízis: a két csoportban kapott értékek összehasonlítására a Student-féle T-tesztet alkalmaztuk. A cariesprevalencia korrelációjának megállapításához a Pearson-féle korrelációs koefficienst használtuk. Az eredmények feltüntetésekor az átlag ± S.D.t alkalmaztuk. A kérdőívek kiértékelése a mennyiségi változókra az egyszempontos variancia-analízissel történt. A minőségi változók (a szülők szociális és gazdasági helyzete, iskolai eredmények stb.) vizsgálata %2 próbával történt. Minden statisztikai elemzés a Windows SPSS statisztikai szoftver 8.0 verziójával készült. Eredmények A vizsgált populáció 5,1%-át találtuk cariesmentesnek (6,9% Budapesten és 3,7% Debrecenben). Mivel statisztikailag kimutatható eltérés a DMF értékeiben az életkor és a nemek vonatkozásában nem volt, az eredményeket mindkét városban a teljes vizsgált csoportokra vonatkoztatva írtuk le. Az 586 megvizsgált serdülőkorú gyermek átlagos DMFT-értéke - beleértve az incipiens carieses léziókat is - 6,99 ± 4,67 volt. A cariesprevalencia Debrecenben szignifikánsan magasabbnak mutatkozott, mint Budapesten (átlag DMFT Debrecenben: 7,61 ± 4,67; Budapesten: 6,17 ± 4,57) (p < 0,05). Az /. táblázata DMFT-értéket és komponenseit mutatja a két város viszonylatában. I. táblázat A DMFT-értékek és komponenseik a 14-16 éves magyarországi serdülőkorúakban Budapesten és Debrecenben (X ± SD) Budapest (n=261) Debrecen (n=325) Összes (n=586) DMFT* 6,17 ±4,57 7,61 ±4,67 6,99 ±4,67 DT 3,23 ±2,83 3,35 ±3,24 3,29 ± 3,06 MT** 0,16 ±0,48 0,63 ± 1,12 0,42 ± 0,92 FT* 2,78 ±2,85 3,65 ±3,41 3,26 ±3,20 *p<0,05 *’p<0,01 Az átlag D-értékek nem (3,35 ± 3,24 Debrecenben, 3,23 ± 2,83 Budapesten), azonban az MT és FT a fővárosban szignifikánsan alacsonyabbak voltak, mint Debrecenben. [MT: 0,16 ± 0,48 és 0,63 ± 1,12 (p < 0,01); FT: 2,78 ± 2,85 és 3,65 ± 3,41 (p < 0,05)] Az átlag DMFS-értékek 9,95 ± 7,94 voltak a populáció egészében (7,96 ± 6,76 Budapesten, és 11,55 ±8,46 Debrecenben). A DFS-értékek elülső és hátulsó régiók szerinti megoszlása hasonló volt a két városban (II. táblázat). II. táblázat A DMFS átlagértértékek, összetevőik és különbségek az elülső és hátulsó régiókban (X ± SD) Budapest (n=261) Debrecen (n=325) Összes (n=586) DS* 2,12 ±3,03 4,34 ± 5,50 3,35 ±4,70 MS 2,13 ±2,24 1,96 ± 3,09 2,04 ± 2,74 FS* 3,71 ±4,29 5,24 ± 5,41 4,56 ±5,00 DMFS* 7,96 ±6,76 11,55 ±8,46 9,95 ± 7,94 DFS-elülső 0,61± 1,28 1,56 ±2,79 1,13 ± 2,30 DFS-hátulsó 5,23 ± 5,04 8,03 ±5,47 6,78 ± 5,47 DFS* összes 5,84 ± 5,74 9,59 ±7,03 7,92 ± 6,75 *p<0,05
