Fogorvosi szemle, 2001 (94. évfolyam, 1-6. szám)
2001-02-01 / 1. szám
23 FOGORVOSI SZEMLE ■ 94. évf. 1. sz. 2001. A III. táblázat a különböző szociális és viselkedési formák szerinti eloszlást mutatja (az első és második kérdés esetében csak az apa válaszát vettük figyelembe, mert meglepő módon az anyák esetében nem voltak jelentős különbségek a lehetséges kategóriák közt). A válaszok megoszlását figyelembe véve a két város között nem voltak kiugró különbségek a szülők foglalkozását, végzettségét és fogmosási szokásokat illetően. Szignifikáns különbség a DMFT, a DMFS és a VPI vonatkozásában - minden esetben a főváros javára -, az apa végzettségében (p<0,05), a testvérek számának összességében mutatkozott (p<0,05). Az előzetes fluoridprofilaxis vonatkozásában szintén ez a tendencia látszott. A teljes vizsgált populációban a DMFT és DMFS értékek - csakúgy, mint a VPI - az apa iskolai végzettségével arányosan változtak. A családtagok számának emelkedése kedvezőtlen hatást gyakorol a DMFT-, DMFS- és VPI-értékekre. Az előzetes szisztémás fluoridprofilaxis alkalmazása 23,3% volt az egész populációban. Összefüggés mutatkozott az előzetes profilaxis valamint a DMFT- és a DMFS-értékek csökkenése közt, bár ez a csökkenés statisztikailag nem volt szignifikáns (p > 0,05) (IV. táblázat). Az iskolai teljesítmény, az apa beosztása az orális egészségre nem volt jelentős befolyással. A barázdazárt fogak száma mindkét városban egyaránt alacsony volt, a teljes vizsgált csoportban 0,04 ± 0,33% (0,06 ± 0,37% Budapesten és 0,03 ± 0,35% Debrecenben). A szájhigiéne a vizsgált serdülőkorú csoportban igen rossznak bizonyult, a fogak 41,66 ± 32,7%-át III. táblázat Az 586 serdülőkorú tanuló megoszlása szociális és viselkedési tényezők szerint Budapesten és Debrecenben Budapest (%) Debrecen (%) 1. Az apa beosztása:- vállalkozó 15,2 15,4- munkás, alkalmazott 35,0 37,5- középvezető, manager 10,9 9,5- nyugdíjas 8,9 8,6- egyéb 23,9 20,0 2. Az apa végzettsége*:- általános iskola 17,5 15,1- középiskola 60,7 68,6- főiskola vagy egyetem 21,8 16,3 3. Testvérek száma*:- nulla 14,0 8,9- egy vagy kettő 74,7 85,5- kettőnél több 11,3 5,5 4. Iskolai eredmények:- gyenge 7,1 0,3- átlagos 49,8 29,8-jó 39,6 59,6- kitűnő 3,5 10,2 5. Fogmosási szokások: 0,4 0,3- soha- rendszertelenül 3,1 4,0- egyszer vagy többször naponta 96,5 95,7 6. Előzetes fluorid profilaxis:- rendszeresen 15,3 4,3- rendszertelenül 19,3 8,6- soha 65,3 87,1 * az eltérés szignifikáns (p < 0,05) IV. táblázat Összefüggések a fogszuvasodás, a szájhigiéne, valamint bizonyos szociális és magatartási faktorok között (X ± SD) DMFT (mean ± S.D.) DMFS (mean ± S.D.) VPI (mean ± S.D.) 1. Az apa végzettsége p < 0,05 p < 0,05 p < 0,05- általános iskola n= 71 8,23 ± 5,36 12,04 ± 10,12 51,93 ±33,45- középiskola n=379 7,01 ±4,47 10,04 ±7,62 39,81 ±31,57- főiskola vagy egyetem n=109 6,06 ±4,57 8,44 ± 7,24 40,00 ±31,72 2. Testvérek száma p < 0,05 p < 0,05 p < 0,05- nulla n= 65 6,32 ± 5,01 9,32 ± 9,02 48,57 ±32,13- egy vagy kettő n=470 6,89 ±4,54 9,75 ± 7,38 39,91 ±31,74- kettőnél több n= 47 8,79 ± 5,35 13,04 ±9,93 48,57 ±31,38 3. Előzetes fluorid profilaxis p > 0,05 p > 0,05 p > 0,05- rendszeresen n= 30 5,27 ±3,28 6,77 ±5,00 35,17 ±33,11- rendszertelenül n= 43 7,56 ±4,65 10,26 ±7,35 49,29 ±31,17- soha n=240 6,99 V 4,75 10,22 ±8,18 40,71 ±32,02 piákkal fedettnek találtuk (45,07±30,87 Budapesten és 39,27 ± 32,02 Debrecenben). A két város között tapasztalt különbség nem volt szignifikáns. A VPI-értékek pozitív korrelációt mutattak a cariesprevalenciával (r = 0,2475, p < 0,01). Megbeszélés Munkánkban 586 kelet-magyarországi és fővárosi serdülőkorú fiatalra vonatkozó cariológiai és szájhigiénés adatokat és a különböző, velük kapcsolatos faktorokat
