Fogorvosi szemle, 2001 (94. évfolyam, 1-6. szám)
2001-02-01 / 1. szám
FOGORVOSI SZEMLE ■ 94. évf. 1. sz. 2001.21-25. Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Stomatológiai Klinika,* Debrecen, Semmelweis Egyetem Gyermekfogászati és Fogszabályozási Klinika,** Orálbiológiai Tanszék,**** Budapest, Debreceni Egyetem Szociológia Tanszék*** Debrecen Összehasonlító caries epidemiológiai vizsgálatok serdülőkorú fiatalokban DR. MADLÉNA MELINDA,* DR. GÁBRIS KATALIN,** DR NAGY GÁBOR,* MÁRTON SÁNDOR,*** GÁL NOÉMI,** DR. KESZTHELYI GUSZTÁV,* DR. BÁNÓCZY JOLÁN**** Munkánk célja a cariesprevalencia és a szájhigiéne vizsgálata 14-16 éves korú egyéneken az ország két különböző városában, valamint ezek és a szociális-gazdasági helyzet tényezői között kimutatható lehetséges összefüggések értékelése. A cariológiai vizsgálatokat a WHO (1997) előírásainak megfelelően, a szájhigiéne értékelését az Ainamo és Bay által 1975-ben leírt VPI-index segítségével végeztük.A szociális-gazdasági helyzetre vonatkozóan a tanulók kérdőívet töltöttek ki. A cariesmentes egyének előfordulása 5,1%, a DMFT-érték 6,97 ± 4,67, a DMFS-érték 9,95 ± 7,94 volt. A VPI-index (41,66 ± 32,7%) pozitív korrelációt mutatott a cariesprevalenciával. A DMFT- és a DMFS-érték - hasonlóan a VPI-értékhez - az apa képzettségével arányosan csökkent. A testvérek számának növekedése kedvezőtlenül hatott a DMFS-, DMFT- és a VPI-értékekre. Kulcsszavak: serdülőkorúak, caries epidemiológia, VPI, szociális-gazdasági tényezők A gyermekkori cariesfrekvencia és -intenzitás külföldön tapasztalt jelentős csökkenése a nyugati országokban a kutatók figyelmét a fiatal és idősebb felnőttek cariesviszonyai felé fordította [4, 5, 8, 10, 11, 15-19, 23-25], Ezekben a korcsoportokban a cariesrizikó tényezők körülhatárolása, a megfelelő - életen keresztül gyakorolható (lifelong) - prevenciós módszerek kiválasztása és az ezzel kapcsolatos magatartási formák elfogadása nem megoldott. Magyarországon a cariesprevalencia - bár csökkenőben van -, de még mindig magas, összehasonlítva a nyugati országokban leírt értékekkel [4, 6, 8, 14, 23], Ezek az adatok elsősorban a fiatalabb korcsoportokat érintik, és meglehetősen kevés értékelhető információ áll rendelkezésre a magyar serdülőkorú korosztály cariesviszonyairól. Hazánkban Gábris és mtsai [7] által serdülőkorúak körében végzett vizsgálatok szerint a magas cariesprevalenciával szignifikáns összefüggést mutatnak a nyálban mért magas mikrobiológiai értékek. Jelen tanulmány célja a cariesprevalencia és a szájhigiéne vizsgálata 14-16 éves korú egyéneken az ország két különböző városában, valamint ezeknek a szociális-gazdasági helyzettel, a szülők beosztásával, iskolai végzettségével, a testvérek számával, a korábbi fluorid profilaxissal, a vizsgálatban részt vett tanulók iskolai tanulmányi eredményével kimutatható lehetséges öszszefüggések értékelése. Anyag és módszer A cariológiai és szájhigiénére vonatkozó felméréseket 586, 14-16 (15 ± 0,8) éves serdülőkorú tanulón végeztük. A tanulók 44,5%-a fővárosi (261 tanuló), 55,5%-a pedig debreceni (325 tanuló) volt. A vizsgálatokat két kalibrált orvos végezte. A vizsgálat fogászati székben, mesterséges megvilágítás mellett a fogak leszárítását követően a WHO (1997) előírásoknak megfelelően tükör és szonda segítségével történt. Az M felszíneket az elülső fogsor-régióban (hármastól hármasig) kettőnek, a hátulsó régióban pedig háromnak számoltuk. A hiányzó fogakat külön regisztráltuk aszerint, hogy caries vagy egyéb ok (pl. orthodontiai okok) miatt kerültek eltávolításra. A barázdazárt fogakat szintén külön jelöltük, az incipiens léziók is külön kódot kaptak. A bölcsességfogakat, elő nem tört maradó fogakat és tejfogakat kizártuk. A fogakat előtörtként értékeltük, ha bármely része áttörte a nyálkahártyát. Az alkalmazott kódok a következők voltak: • 0 = ép • 1 = incipiens caries • 2 = caries • 3 = tömött • 4 = tömött + caries • 5 = eltávolított fog (caries miatt) • 6 = eltávolított fog (egyéb ok miatt) • 7 = barázdazárt fog • 8 = a vizsgálatból kizárt fog * A dolgozat írása idején V. éves fogorvostanhallgató A Népjóléti Minisztérium által támogatott tárcaszintű kutatási téma: 452/1996 Érkezett: 2000. június 30. Elfogadva: 2000. november 17.
