Fogorvosi szemle, 2001 (94. évfolyam, 1-6. szám)
2001-08-01 / 4. szám
142 FOGORVOSI SZEMLE ■ 94. évf. 4. sz. 2001. Anyag és módszer A protetikai elláthatóságot négy különböző osztályba soroltuk. Az I. osztályban az epilepszia vonatkozása nem befolyásolja látványosan kezelési tervünket. A II. osztályban enyhébb, a III. osztályban szigorúbb megkötéseket alkalmazunk. A IV. osztályban tevékenységünket sürgősségi betegellátásra korlátozzuk. A protetikai elláthatóság I. osztálya: 1. Gyógyult epilepsziás betegek: a) Ha a paciens 3-5 éves gyógyszerszedési periódus után rohammentes, a neurológusok gyógyszerelvonással próbálkozhatnak. b) Egyes gyermekkorban induló epilepsziák a serdülőkorban maguktól elmúlnak [1,2, 3, 22, 29], c) Gyógyszerszedés következtében roham mentessé vált betegek. Fontos számunkra, hogy az antiepileptikum-szérumszint meghatározásával a terápia betartása és hatékonysága ellenőrizhető legyen [18, 25], 2. Alkalmi konvulziót (mely leggyakrabban grand mal roham) elszenvedett betegek. Kialakulhat belgyógyászati krízisállapotban: metabolikus zavarok miatt vagy terhességi toxaemia tüneteként. Ha a provokáló tényező megszűnik, a tünet nem ismétlődik [18, 22], 3. Reflexepilepsziákban szenvedő betegek. A rohamokat specifikus inger váltja ki (pl.: fényinger, tv, fogorvosi lámpa ki-be kapcsolása) [15], 4. Időszakosan rohamozó betegek. Ha a fellépő rohamformák olyanok, amelyek nem befolyásolják a protetikai kezelhetőséget. Ezek a rohamformák a következők: a) Absence rohamok, pár másodperces tudatzavar, elrévedés, mely nem jár motoros jelenségekkel. b) Elemi parciális rohamok közül azok, melyek nem terjednek ki a fej-nyak régióra. Parciális rohamban a tudat nem érintett, járhat csak motoros tünetekkel, de lehet szomatoszenzoros roham vizuális, akusztikus, gusztatórikus szenzációkkal, vegetatív tünetekkel. c) Komplex parciális rohamok, melyek nem járnak oralis automatizmusokkal. A viselkedés és a beszéd néhány másodpercig zavart, sztereotip mozgások felléphetnek [18, 25], A protetikai elláthatóság II. osztálya: A protetikai kezelhetőség il. osztályába tartoznak az elemi parciális rohamok azon formái, melyek a pofa, arc, ajak, nyelv, rágóizmok ritmikus rángásával, klonizációjával járnak, és azok a komplex parciális rohamok, amelyek orális automatizmusokkal (csámcsogás, nyeldeklés, csücsörítés) járnak. Fentiek kedvezőtlen irányú többletterhelést jelentenek a rágóapparátus számára, amit a protetikai kezelési terv készítésekor figyelembe kell vennünk [20, 23, 28], A továbbiakban csupán a kezelési terv fogpótlástani vonatkozásait ismertetjük [9], A részleges foghiányok (Fábián és Fejérdy), osztályozása szerinti protetikai 0 osztályban a fogak restaurációjához a nagyobb mechanikai ellenállású tömőanyagok használata és betétek készítése célszerű, háttérbe szorulnak az esztétikai szempontok [20], Kerámia inlayk, héjkerámiák, sarok- és élpótlások készítése nem javasolt, fém vagy fém alapú leplezett borítókoronát tartunk korrekt megoldásnak [9, 11, 12], Részleges foghiányok osztályozása szerinti protetikai 1A osztályban már egy fog elvesztése is - a foghiány közismert következményein túl - a nyelv elharapása miatt komoly sérüléshez vezethet [7, 9, 12], A maradó fogak okklúzióba illeszkedése után készíthetünk fémkerámia vagy akriláttal leplezett öntött hidat [10], Tényleges hátrányt ma már nem jelent, hogy a porcelán rideg, könnyen lepattanhat, és a pótlás nehezen javítható, mert a magas csücskök mintázásának elkerülése, egyéni értékű artikulátorban a csoportvezetés, a korrekt okklúzió és artikuláció kialakítása minimálisra csökkenti e hibalehetőséget. Az akrilát leplezés hátrányai közül kiemeljük gingivairritáló hatását [11], Segédpillérek bevonása szükségessé válhat. A részleges foghiányok osztályozása szerinti protetikai 1B osztályban az íveltebb foghiány jelent problémát [8], Gyakorta előfordul, hogy az átlagosnál több segédpillér felhasználása, nagyobb extenzió javallt, mint átlagos esetekben. A részleges foghiányok osztályozása szerinti protetikai 2A osztályban engedményeket tehetünk a protetikai alapelvekből fix pótlás készítése érdekében [9, 12, 15], Molarisok hiánya esetén a 6-os fogakat egy-egy szabad véggel pótolhatjuk. Akrilát alaplemez készítése abszolút kontraindikált törés és idegen test aspirációjának veszélye miatt. Célszerű a nagy kiterjesztésű, nem redukált, széles összekötő részekkel ellátott, részleges kivehető fémlemez tervezése. Kapocselhorgonyzás ritkán, csak igazoltan enyhe lefolyású epilepsziáknál jöhet szóba. Előnyben részesítjük a kombinált megoldást finommechanikai rögzítők alkalmazásával. A nyomógombos rögzítőeszközök erősen stabilizálják a kivehető részt, formájuk olyan, hogy roham esetén sem okozhatnak sérülést. A részleges foghiányok osztályozása szerinti protetikai 2B osztályban is, fix pótlás készítése érdekében, engedünk az alapelvekböl [9, 12, 13, 20], A merevítőrudas elhorgonyzás előnye, hogy sínezi a maradék fogakat, a terhelés gingivaközelben jelentkezik, a kivehető rész eltávolításakor sem marad a szájban éles felszín. A részleges foghiányok osztályozása szerinti protetikai 2A/1. és 3. osztályban fémhálós merevítésű vagy fém alaplemezt javasolunk, teleszkópos elhorgonyzással,
