Fogorvosi szemle, 2001 (94. évfolyam, 1-6. szám)
2001-08-01 / 4. szám
FOGORVOSI SZEMLE ■ 94. évf. 4. sz. 2001. 137-140. Semmelweis Egyetem, Gyermekfogászati és Fogszabályozási Klinika A maradó fogak csírahiányának előfordulási gyakorisága és a kezelés lehetőségei DR. GÁBRIS KATALIN, DR. TARJÁN ILDIKÓ, DR. CSÍKI PÉTER, DR. KONRÁD FERENC, DR. SZÁDECZKY BEÁTA, DR. RÓZSA NOÉMI Irodalmi adatok szerint a fogak számbeli rendellenességei közül a csírahiány fordul elő a leggyakrabban, de a gyakoriságra vonatkozó konkrét adatok jelentősen különböznek. A hazai 6-18 éves korban előforduló csírahiányok gyakoriságának megállapítása céljából a szerzők 1875 - rendszerbetegségben nem szenvedő - gyermek és serdülő OP felvételét elemezték. Aplasia esetén részletes anamnézissel és klinikai vizsgálattal egészítették ki az elemzést. A bölcsességfogakat kihagyva 294 főnél (15,68%) találtak egy vagy több csírahiányt. Nemek között eltérést nem tapasztaltak. Az aplasia gyakorisági sorrendje: felső kismetsző, alsó második kisörlő, felső második kisörlő, alsó középső metsző. A fogcsoportok között a második kisörlők csírahiánya kiugróan magas (330). Moláris fog aplasiát 14 főnél találtak (0,74%). Az oligodontia előfordulási gyakorisága 1,12% volt. A klinikán alkalmazott kezelési módok bemutatása céljából a szerzők két aplasiás gyermek sikeres fogászati rehabilitációját ismertetik. Kulcsszavak: aplasia, oligodontia, gyakoriság, kezelés, esetismertetés A fogak számbeli rendellenességei között fontos szerepet játszik a csírahiány, mivel - az irodalmi adatok szerint - lényegesen gyakoribb, mint a hyperodontia. A gyakoriságra vonatkozó konkrét adatok azonban jelentősen eltérnek egymástól. Ez a megállapítás tejfogazatra és maradó fogazatra egyaránt igaz. Yonezu és mtsai [36] 2733 hároméves japán kisgyermek vizsgálata során a tejfogazatban 2,38%-ban, míg Daugaard- Jensen és mtsai [8, 9] dán gyermekeknél 54,9%-ban találtak aplasiát. A maradó fogakat vizsgálva Johannsdottir, Wisth és Magnusson [14] hatéves izlandi gyerekeken 5%-os, hazai viszonylatban Bakody [3] 3,7%-os gyakoriságot említ. Lapterés mtsai [17] 96 ikerpár vizsgálata során 11,5%-os gyakoriságról számolnak be. Az aplasia gyakorisága Down-kórosok körében lényegesen nagyobb; Kumasaka és mtsai [16] 63%-os, Mestrovic, Rajic és Papic [19] 38,6%-os gyakoriságot találtak. Az eltérő adatok és a csírahiányok okozta fogazati rendellenességek kezelésében történt változások miatt tűztük ki célul, hogy hazai viszonylatban vizsgáljuk gyermek- és serdülőkorban a csírahiányok gyakoriságát, valamint konkrét esetek ismertetésével a kezelés lehetőségeinek bemutatását. Anyag és módszer A Semmelweis Egyetem Gyermekfogászati és Fogszabályozási Klinikáján gyermekfogászati vagy fogszabályozási vizsgálat illetve kezelés céljából megjelent 6-18 év közötti - rendszerbetegségben nem szenvedő - gyermekek és serdülők OP-felvételeit elemeztük. Összesen 1875 felvételt értékeltünk. A vizsgáltak között 1083 volt a lány és 792 a fiú. Aplasia gyanúja esetén minden esetben megtörtént az érintettek alapos anamnézis felvétele és klinikai vizsgálata az esetlegesen foghiányt okozó események (baleset, fogeltávolítás) kizárása céljából. A röntgenfelvételek elemzése során a nemet, a kort, a csírahiányok tényét, a konkrét fogakat rögzítettük. Megállapítottuk a bölcsességfogak csírahiányát is, de az ezzel kapcsolatos adatokat - a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően - az eredmények között részletesen nem szerepeltetjük. Eredmények 1. A bölcsességfogak egy vagy több csírahiánya a 6- 18 évesek között 40%-ban fordult elő. 2. A bölcsességfogakat statisztikánkból kihagyva 294 főnél találtunk egy vagy több csírahiányt (15,68%). 3. Nemek között eltérést nem találtunk. A lányok között 15,70%, a fiúk esetében 15,53% gyakoriságot találtunk. 4. Az egyes fogak aplasiájának gyakorisági sorrendje: felső kismetszö (198); alsó második kisörlő (187); felső második kisörlő (143); alsó középső metsző (69). A maradó fogazatban tehát a kisörlők csírahiánya kiugróan magas (330). 5. Az /. táblázat az egy, kombinált illetve halmozott csírahiányos betegek számát mutatja be. Érkezett: 2000. december 19. Elfogadva: 2001. március 5.
