Fogorvosi szemle, 2000 (93. évfolyam, 1-12. szám)

2000-01-01 / 1. szám

előnytelenek lehetnek, vagy nincs jelentőségük a kerámiaréteg stabilitása szempontjából.- Ha a kerámiaréteget túl kevés folyadékkal keverve, „szárazon” visszük fel, az az égetés után a kerámia porózus szerkezetét, és a mechanikai minőség romlását okozza (5. ábra).- Az a kerámiaréteg is törésveszélynek van kitéve, amely a csupán 0,1 mm vastag fémöntvényre van rávíve a vállszegletben (a korona vállon levő és váll alatt túlérő szegélyrészének találkozásánál) (6. ábra).- A fémkerámia koronák palatinális oldalán a kerámiaréteg gyakran vékonyan végződik. Törései kidolgozáskor és polírozáskor, de a koronák szájba helyezésekor és becsiszolásakor is előfordulnak (7. ábra).

Az ismertetett metodikai hibák ötvözettől függetlenek. Ezeket a hibákat jelentősen csökkenthetjük, de teljesen ki is zárhatjuk.

2. A fémkerámia hibáinak szisztémás okai nyilvánvaló, hogy a fémötvözetcsoportok különbözőségének függvényei. Az ötvözetek olyan tulajdonságokat hordoznak, melyek az elkerülhetetlen hibákért felelősek.

Az egyik ezek közül a fontos tulajdonságok közül a hőtágulási együttható. Ez az ötvözetben a kerámia égetési eljárása során a fémváz felmelegítésekor és különösen a kerámiával bevont fémváz szobahőmérsékletre való lehűtésekor fejti ki hatását. A fémötvözetek hőtágulási együtthatóját a kerámiamasszák tulajdonságaihoz kell igazítani, ez azonban nehezen valósítható meg. A szisztémás hibák kiküszöbölésére vagy redukálására speciális feldolgozási módszereket kell keresnünk.

Erre mutatnak rá például kezdettől fogva a nemnemesfém-ötvözeteknél. Bár a jelentős nikkeltartalmú és a kobalt-króm ötvözetek — elvben - sajátságos oxidrétegképzésük révén különösen alkalmasak a kerámiamasszához való kötődésre, szisztémás jellemzőjüket, a hőtágulási együtthatót is jobban figyelembe kell vennünk.

Ha a lassú lehűtés követelménye ellen vétünk, repedések keletkeznek a fémvázra égetett kerámiamasszában, rendszerint nem a kötési zónában. Jó kötés dokumentálható például a Wiron sorozat három különböző fajtájánál (Wiron 77, 88, 99) (8. ábra). Buborékképződés nem figyelhető meg, repedések azonban előfordulhatnak. Ez látható a kerámiával leplezett kobalt-króm ötvözetről (Wirobond C-ről) készült metszeten (9. ábra). A fémváz túlzottan el lett vékonyítva, és ezáltal a rákerült kerámiaréteg egyenetlen és túl vastag. Más kobalt-króm ötvözetek vizsgálatait is figyelembe véve, ezt a csoportot (nemnemesfém-ötvözetek) nem tartom megfelelőnek. Meg kell jegyeznünk, hogy a nemnemesfém-ötvözetekből készülő fémvázakat - bár azok rugalmassági modulusa duplaannyi, mint a nemesfémötvözeteké — sem vékonyíthatjuk el túlzottan. A hőtágulási együttható befolyása következtében a vékonyabb vázaknál az égetésnél erőteljes deformáció léphet fel a fémben, amit a szilárd, ráégetett kerámia nem tud követni, és ez a későbbiekben repedéshez vagy töréshez vezet.

A palládiumötvözetekhez előnyös áruk miatt igen komoly reményeket fűztek. Kiderült azonban, hogy ennek az anyagnak elsietett, tu13