Fogorvosi szemle, 2000 (93. évfolyam, 1-12. szám)
2000-06-01 / 6. szám
Fogorvosi Szemle 93. 169-180. 2000. Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Szájsebészeti és Fogászati Klinika* (igazgató: dr. Szabó György egyetemi tanár), Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Konzerváló Fogászati Klinika** (igazgató: dr. Fazekas Árpád egyetemi tanár), MTA Műszaki, Fizikai, Anyagtudományi Kutatóintézet*** (igazgató: dr. Gyulai József akadémikus) Fogászati implantátumok felületkezelése nagy teljesítményű lézersugárral DR. JOÓB-FANCSALY ÁRPÁD*, DR. DIVINYI TAMÁS*, DR. FAZEKAS ÁRPÁD**, DR. PETŐ GÁBOR*** és KARACS ALBERT*** Az enossalis implantátumok funkcionális értéke a csontintegráció stabilitásában rejlik. A csontintegráció olyan dinamikus biológiai kapcsolatot jelent a csontszövet és az implantátum között, amely lehetővé teszi a rágóerő átvitelét, az implantátum teljes felületén keresztül, a mechanikailag megfelelő szilárdságú támasztószövetre. Bár a tudományos vizsgálatok sok érdekes adattal szolgáltak a csontintegráció biológiájáról, a pontos, molekuláris szintű sejtreakciók sok részlete még tisztázatlan. A kezdeti sejtreakciók területe az implantátum és a környező csont határzónája. Az itt végbemenő élettani folyamatok szempontjából az implantátum felületének két fontos tulajdonságát kell kiemelnünk: a felület tisztaságú és a felület morfológiáját. A fémimplantátumok biokompatibilitásáért a felületükön kialakuló stabil oxidréteg a felelős. Az oxidréteg a titán- és az oxigénmolekulán kívül más anyagok molekuláit is tartalmazhatja, így eltérhet az implantátumot összességében alkotó kémiai anyag összetételétől. Az anyagösszetétel változása legkülső atomrétegek vonatkozásában jelentkezhet mint a felület szennyeződésének következménye. Ezt a tényt számos szerző is megállapította [1, 2, 3, 13, 15, 17, 23], Ez a felületi szennyeződés eredhet természetesen az alapanyagból, de leginkább az implantátumok megmunkálása, kezelése, tárolása során keletkezik. Egyöntetűnek látszik az a vélemény, hogy bármilyen szenynyeződésnek negatív biológiai hatása van. Olefjord és Hansson (16) szerint a felületi szennyeződés katalizálhatja az oxidációt, így fokozhatja a Ti-ionok kioldódását az implantátumok felületéről. Uitto és mtsai (24) úgy vélik, hogy a felület szennyeződése csökkenti az anyag felületi energiáját, amely tulajdonság molekuláris szinten felelős a Érkezett: 1999. június 10. Elfogadva: 2000. március 20. 169
