Fogorvosi szemle, 2000 (93. évfolyam, 1-12. szám)
2000-03-01 / 3. szám
HÍREK Tájékoztató a Fog- és Szájbetegségek Szakmai Kollégium négy és fél éves (1995. május 26.-1999. december 31. közötti) munkájáról A Fog- és Szájbetegségek Szakmai Kollégium tagjainak és tisztségviselőinek (elnök, titkár, MOK-összekötő) négy évre szóló megválasztására 1995. május 26-án került sor. Ezúton is fontos annak hangsúlyozása, hogy a fogászat minden szakterület (fogpótlástan, parodontológia, gyermekfogászat, fogszabályozás, endodontia, cariologia, szájbetegségek, oralbiologia, implantologia, dento-alveolaris sebészet, fogorvosi szervezés, preventív fogászat és a maxillofacialis sebészet) képviselője bekerült a kollégiumba. A Kollégium (továbbiakban FSZSZK) 1999. május végén lejárt mandátumát az egészségügyi miniszter 1999. dec 31-ig meghosszabbította. Erről a négy és fél éves munkáról próbálok most beszámolni, a fontosabb eseményekről információt adni. Mint arról korábban beszámoltunk, a választási ciklus első évében a népjóléti miniszter 16/1995. (IV. 13.) NM számú rendelete alapján a szakmai kollégiumok választása, jogállása és működési rendje megváltozott. A NM akkori rendelete szerint a Fog- és Szájbetegségek Szakmai Kollégiuma 21 fős, az új, 1999. évi rendelet szerint 23 fős. Az elmúlt években több kísérlet történt a különböző szakmák részvételével arra, hogy a minisztérium a kollégiumok számát növelje. A MOK és MOTESZ javaslatára ez megtörtént, a miniszter a kollégiumok számát 33-ról 38-ra emelte, de némi keserűséggel kell megállapítanunk, hogy a fogászat és szájsebészet vezetőinek aktivitása, kezdeményezőkészsége sem volt elegendő ahhoz, hogy a szájsebészet és a maxillofaciális sebészet önálló kollégiumot hozhasson létre. Az új — 1998-ban kinevezett — egészségügyi miniszter a kollégiumok számát tovább nem emelte, és a sok ígéret ellenére nem lett önálló kollégiuma az arc- állcsont- és maxillofaciális sebészetnek, így most arról tudok beszámolni, hogy a fogászat és a szájsebészet továbbra is egyetlen szakmai kollégiummal bír, ami fokozott felelősséget jelent a FSZSZK és tagjai számára. Érvényben maradt tehát az 53/1996. NM. számú rendelet, mely szerint „...új szakmai kollégium abban az esetben létesíthető, ha Magyarországon, valamint az Európai Unió valamely tagállamában az adott tudományterület ismereteiből alapszakképesítés szerezhető.” Ugyanezen rendelet szerint a „Kollégium tagjait a MOK, a MOTESZ, az orvostudományi egyetemek, valamint az MTA Orvosi Osztálya által jelölt személyek választják maguk közül”. Fontos elemei voltak a rendeletnek az összeférhetetlenséggel és a kollégiumok működésének összehangolásával foglalkozó részek. A kollégium mandátumának 1999. évi lejártával új rendelet lép életbe, 2000. január 1-jétől. A korábbi rendelethez képest kiemelten fontos, hogy a kollégiumokat a Magyar Orvosi Kamara működteti. Sokak által vitatott a rendelet összeférhetetlenséggel kapcsolatos része, mivel ellentmondásnak tűnik, hogy a fogászat (és más területek) privatizációjának erősödése ellenére azok, az egyébként maximálisan alkalmas személyek nem lehetnek kollégiumi tagok, akik tulajdonosai, vezető tisztségviselői egészségügyi vállalkozásoknak. A FSZSZK az elmúlt négy és fél év során összesen 27 ülést tartott. A tárgyalt napirendi pontok száma több mint 100. Az üléseken a megjelenés 70-100% között váltakozott. Az egyes tagok megjelenési aránya azonban nagy különbséget, 52—93% közötti értéket mutat. A Kollégium első ülésein elfogadta ügyrendjét és a munkarendre vonatkozó koncepcióját. Érdemes ennek néhány megállapítását feleleveníteni, mivel az eltelt idő 91
