Fogorvosi szemle, 1999 (92. évfolyam, 1-12. szám)

1999-02-01 / 2. szám

Anyag és módszer A SZOTE Fogászati és Szájsebészeti Klinika Szájsebészeti Osztályán 1996. június 1. és 1997. március 1. között vizsgálatsorozatot végeztünk az odontogén fertőzés miatt kezelt betegek vizsgálati mintáiból. Felmé­réseink során csak olyan betegek esetében végeztünk bakteriológiai tenyésztést és értékeltük azokat, akiknél a terápia részeként extra­orális incisiora került sor. Tettük ezt abból a megfontolásból, hogy a vizsgálati minta a szájüreg normál baktériumflórájával ne konta­­minálódjék. Ezen idő alatt összesen 34 betegen végeztünk incísiót; 20 férfi és 14 nő, az átlagéletkor 34 év volt. A legfiatalabb beteg 4, a leg­idősebb 65 éves volt. A gyulladás okaként 29 esetben fogeredet volt bizonyítható, 5 betegnél egyéb okot találtunk, ezek megoszlását az I. táblázat mutatja. A mintavétel minden esetben extraorálisan, fecs­kendőbe történő aspirációval vagy sebészi feltárást követően tampon­nal történt. A sterilitás szabályainak betartásával a tamponos minták Stuart-féle transzportközegben, míg a fecskendőbe aspirált vizsgálati anyagok a levegő útjának steril gumidugóval történő lezárása után ugyanebben a fecskendőben kerültek a laboratóriumba. A vizsgálati anyagok a mintavétel után 1 órán belül feldolgozásra kerültek. A bak­tériumok tenyésztését és identifikálását a standard módszereknek megfelelően végeztük [9, 11]. A vizsgálati anyagok leoltása minden alkalommal komplett aerob és anaerob véres agarra, valamint Gram­­negatív baktériumok izolálása céljából szelektív aerob és anaerob táp­talajra történt. A gombák tenyésztését Sabouraud-agaron végeztük. Az aerobok tenyésztésére szolgáló komplett táptalajokat 5%-os C02 jelen­létében 37°C-on 48 óráig inkubáltuk. Az anaerobok tenyésztésére használt táptalajokat speciális anaerob kamrában (Bactron Shel. Láb. U. K.) 5-7 napig inkubáltuk 37°C-on. Az izolált baktériumok identifi­kálása ATB automata identifikáló rendszerrel (bioMerieux, Franciaor­szág), valamint az anaerob izolátumok esetén gázkromatográfiás eljá­rással történt. Az érzékenységi vizsgálatokat mikro-leveshígításos módszerrel, E-teszttel végeztük. I. táblázat A gyulladás oka Betegek száma Fogeredetű gyulladás Meglévő fog által okozott gyulladás 26 (alsó fog); 20 molaris, 6 egyéb Posztextrakciós gyulladás 3 (alsó fog); 1 (felső fog) Egyéb, a fej-nyak tájékon előforduló gyulladás f urunculosis 1 lymphadenitis purulenta 1 parotitis purulenta 2 abscessus buccae 1 Összesen 34 46

Next

/
Oldalképek
Tartalom