Fogorvosi szemle, 1999 (92. évfolyam, 1-12. szám)
1999-02-01 / 2. szám
Anyag és módszer A SZOTE Fogászati és Szájsebészeti Klinika Szájsebészeti Osztályán 1996. június 1. és 1997. március 1. között vizsgálatsorozatot végeztünk az odontogén fertőzés miatt kezelt betegek vizsgálati mintáiból. Felméréseink során csak olyan betegek esetében végeztünk bakteriológiai tenyésztést és értékeltük azokat, akiknél a terápia részeként extraorális incisiora került sor. Tettük ezt abból a megfontolásból, hogy a vizsgálati minta a szájüreg normál baktériumflórájával ne kontaminálódjék. Ezen idő alatt összesen 34 betegen végeztünk incísiót; 20 férfi és 14 nő, az átlagéletkor 34 év volt. A legfiatalabb beteg 4, a legidősebb 65 éves volt. A gyulladás okaként 29 esetben fogeredet volt bizonyítható, 5 betegnél egyéb okot találtunk, ezek megoszlását az I. táblázat mutatja. A mintavétel minden esetben extraorálisan, fecskendőbe történő aspirációval vagy sebészi feltárást követően tamponnal történt. A sterilitás szabályainak betartásával a tamponos minták Stuart-féle transzportközegben, míg a fecskendőbe aspirált vizsgálati anyagok a levegő útjának steril gumidugóval történő lezárása után ugyanebben a fecskendőben kerültek a laboratóriumba. A vizsgálati anyagok a mintavétel után 1 órán belül feldolgozásra kerültek. A baktériumok tenyésztését és identifikálását a standard módszereknek megfelelően végeztük [9, 11]. A vizsgálati anyagok leoltása minden alkalommal komplett aerob és anaerob véres agarra, valamint Gramnegatív baktériumok izolálása céljából szelektív aerob és anaerob táptalajra történt. A gombák tenyésztését Sabouraud-agaron végeztük. Az aerobok tenyésztésére szolgáló komplett táptalajokat 5%-os C02 jelenlétében 37°C-on 48 óráig inkubáltuk. Az anaerobok tenyésztésére használt táptalajokat speciális anaerob kamrában (Bactron Shel. Láb. U. K.) 5-7 napig inkubáltuk 37°C-on. Az izolált baktériumok identifikálása ATB automata identifikáló rendszerrel (bioMerieux, Franciaország), valamint az anaerob izolátumok esetén gázkromatográfiás eljárással történt. Az érzékenységi vizsgálatokat mikro-leveshígításos módszerrel, E-teszttel végeztük. I. táblázat A gyulladás oka Betegek száma Fogeredetű gyulladás Meglévő fog által okozott gyulladás 26 (alsó fog); 20 molaris, 6 egyéb Posztextrakciós gyulladás 3 (alsó fog); 1 (felső fog) Egyéb, a fej-nyak tájékon előforduló gyulladás f urunculosis 1 lymphadenitis purulenta 1 parotitis purulenta 2 abscessus buccae 1 Összesen 34 46
