Fogorvosi szemle, 1999 (92. évfolyam, 1-12. szám)
1999-02-01 / 2. szám
mindig Algipore és saját csont, a másik oldal HTR és saját csont volt. A fennmaradó 3 esetből 2 esetben Algipore és saját csont, egy esetben HTR és saját csont volt a „graft” anyag. A sinuselevatióval egy időben egy vagy több implantátumot (Juhász, IMZ, Goldstern) helyeztünk be, a tervezésnek megfelelően. Egy esetben egy implantátum mellé 2 hónap múlva még két implantátumot helyeztünk be. A 3D CT-felvételeket General Electric ProSpeed Plus géppel végeztük:- az első felvételt a tervezés időszakában,- a második felvételt a műtét után,- a harmadik felvételt az implantátumok terhelése előtt,- a negyedik felvételt a terhelés után egy évvel készítettük el. Eredmények 1. Műtéti szövődmények.- Közvetlen posztoperatív szövődményt klinikailag egy esetben sem észleltünk. Az elkészített CT-felvételek szerint egy esetben kétoldali sinusgrafting után az Algipore + csont oldalon közepes fokű sinusitis zajlott le (a HTR + csont oldalon nem volt gyulladás).- Műtét után 5 hónappal egy esetben egy implantátum az arcüregbe került, melynek eltávolítása után 2 héttel a graftanyagot is (Algipore + csont) akut sinusitis miatt el kellett távolítani. 2. A beültetés után egy évvel és a terhelés után egy évvel mind klinikailag, mind radiológiailag a már említett egy eseten kívül jó, teherbíró új csont képződött. 3. Tapasztalataink szerint a 3D CT-felvételek közül leginkább informatívok a laterális, a posterior-anterior és superior-inferior vetületiből készített felvételek voltak. Megbeszélés A 3D CT mint kiegészítő vizsgálat a preprotetikai sebészetben is már évek óta rutin eljárásnak számít. A különböző szoftverek (mint pl. a „SIM-PLANT”) segítségével az implantátumok helyét minden eddigi módszernél pontosabban lehet megtervezni, szimulálni lehet a sinuselevatiót, előre lehet látni a szükséges graft volumenét. A 3D CT- tervezéssel kapcsolatosan számtalan közlés ismertes [1, 2, 4, 6, 10, 11]. A kivitelezés sikerének vagy hibáinak ellenőrzése azonban már korántsem ilyen rutin eljárás. Kent [3] 16 beteg 27 sinusgraftjának sorsát ellenőrizte a műtétet követő 5-10 év múlva 3D CT segítségével. Grossman módszerével [3] a sinus maxillaris új alapjától az alveolaris gerincig, illetve az implantátum apexe és a sinusalap közti távolságot, az új csont vastagságát mérte. A sinuselevatio sikerét 42