Fogorvosi szemle, 1999 (92. évfolyam, 1-12. szám)
1999-05-01 / 5. szám
A „Steady-state” állapot kialakulása után egyperces videofelvételen rögzítettük a kiindulási állapotot majd a tesztanyagok (teszt 1: aceton alapú bond; teszt 2: nem aceton alapú adhezív rendszer; kontroll: fiziológiás sóoldat) felhelyezését követó 5., 15., 30. és 60. percben újabb egy-egy perces videofelvételeket készítettünk a keringési viszonyokról ugyanazon a vizsgált érszakaszon. A kiértékelés során monitoron mértük az érátmérő-változásokat. Az értékeléshez a kiindulási értékekhez viszonyított százalékos érátmérő-változásokat számítottuk ki, s Anova segítségével vizsgáltuk a csoportok közötti eltéréseket. A megadott értékek: átlag±S.E. Eredmények A vizsgálat ideje alatt az egyes állatok szisztémás vérnyomása (85 Hgmm - 110 Hgmm) szignifikánsan nem változott. Kontrollkörülmények között az érátmérők 38,6 pm-nak adódtak, s az egyes mérési időpontok alatt nem változtak jelentősen. Az oszlopdiagramnak megfelelően (2. ábra) mindkét tesztcsoportban jelentős vasodilatatiót láthatunk a mérési időpontokban. Az érátmérő növekedése a kontrollcsoport értékeihez képest a 15., 30., 60. percben mutatott szignifikáns eltérést (p>0.05). Az egyes mérési időpontok kö-5. 15. 30. 60. 2. ábra. Az egyes vizsgálati időpontokban mért (a kiindulási értékekhez viszonyított) érátmérő változások (%) a kontroll (n=10; fekete oszlop), nem aceton tartalmú (n=10; világos oszlop) és az aceton tartalmú bondanyag (n=10; szürke oszlop) kezelés hatására. Az oszlopokon az átlag szórását (S.E.) tüntettük fel. A csillaggal jelzett időpontokban az érátmérő változások a teszt-csoportokban szignifikánsan különböztek a kontroli-csoportétól. 153
