Fogorvosi szemle, 1999 (92. évfolyam, 1-12. szám)
1999-05-01 / 5. szám
zott nem mutatkozott szignifikáns különbség. A nem aceton tartalmú csoportban az érátmérők átlagosan 5±0,44 pm (13,7±l,54%)-ot, az aceton tartalmú csoportban pedig 6,8±0,78 pm (14,8±l,39%)-ot növekedtek. A két tesztcsoport között nem találtunk szignifikáns különbséget. Prestasist, stasist a bondanyagok hatására egyetlen esetben sem tapasztaltunk. Megbeszélés Kísérleteinkben a bondanyag felhelyezésekor azonnal jelentkező vascularis reakciókat vizsgáltuk, hiszen a tömőanyagok kezdeti toxicitása a legjelentősebb, és ez az idő elteltével csökkent [5, 11]. Az esetleges preparációs károsodásokat óvatos preparálással, hűtéssel s az előkészítés során exponált pulpájú fogak értékelésből történő kizárásával igyekeztünk a tesztanyag hatásától elkülöníteni. A 60 perces várakozási idő a nyugalmi állapot kialakulása mellett [9] az esetlegesen nem látható preparációs károsodások felderítését is szolgálta. Mivel a kontrollcsoportban az egyes vizsgálati időpontokban mért érátmérők között nem találtunk jelentős különbségeket, a tesztcsoportban megfigyelt válaszokat a vizsgálat anyag hatásának tekinthetjük. A kavitás alapja és a pulpaüreg között visszamaradó védő dentinréteg vastagsága jelentősen befolyásolhatja az egyes anyagok által kiváltott válaszreakciót. Vitálmikroszkópos modellünkön támpontot nyújtott az a tény, hogy a dentinen keresztül történő keringés megfigyelése - más szerzők utólagos hisztológiai mérései szerint - reprodukálhatóan viszonylag azonos dentinfal-vastagságot feltételez (az objektív oldalon pedig 40-50 pm). Ennél vastagabb dentinréteg ugyanis lehetetlenné teszi a keringés megfigyelését. Eredményeink azt mutatják, hogy a vizsgált bondanyagok rendelkeznek kezdeti vasodilatáló hatással a patkányfogak pulpális ereire, mely a vizsgálati időszak végéig szignifikánsan megmaradt. Némi numerikus csökkenés mindkét csoportban megfigyelhető a 60. percre, de ez nem szignifikáns. Az aceton tartalmú bondanyagok nagyobb toxicitását feltételezve, a két bondanyag okozta változásokat összevetettük: nem találtunk a két csoport között szignifikáns különbséget semelyik vizsgálati időpontban. Tehát az aceton alapú bondanyag nem okozott modellünkön jelentősebb véráramlás-változást, mint a nem aceton alapú bondanyag; feltehetően ennek az az oka, hogy az aceton nem tudott bekerülni a pulpába. A megfigyelt keringésváltozásokat nem kell szükségszerűen toxikus, patológiás elváltozás jeleként tekinteni. Matthews [15] figyelte meg a pulpa szövetében, hogy a dentinfalon keresztül érkező káros ingerekre az (ún. capsaicin sensitive) idegek vasodilatatiót okozó bio154
