Fogorvosi szemle, 1997 (90. évfolyam, 1-12. szám)

1997-02-01 / 2. szám

Jellemző, hogy plakkindexek esetében a kezdeti intraexaminer error akár 50% is lehetett, ami azt jelenti, hogy az egymás után megismételt mérési adatoknak közel fele nem egyezett a következő­vel [26]. Megfelelő gyakorlással a két vizsgálat értékei akár 90%-ban is egyezhetnek egymással, de még nagyon gyakorlott vizsgáló eseté­ben is számolni lehet 10-13%-os hibával [8, 25, 27]. Az interexaminer error nem összeszokott és begyakorolt team esetében igen magas, és a vizsgálati eredmények nem összehasonlíthatók. Tartós gyakorlással elérhető, hogy az interexaminer error megközelítheti az optimális intraexaminer error szintjét [24]. Ez azt jelenti, hogy ha egy adott vizsgáló módszerrel plusz-mi­­nusz 10%-os eltérést mérünk két csoport között, akkor ez a legop­timálisabb esetben is a vizsgáló módszer hibahatárain belül esik, és így valódi eltérés nagy biztonsággal nem mondható ki még ak­kor sem, ha statisztikai módszerrel szignifikáns eltérést mutatha­tunk ki. A viszonylag mérsékelt hatású szerek, ill. klinikai módszerek ha­tékonyságának vizsgálatakor különösen fontos a vizsgáló módszer tűrési határának csökkentése, a vizsgáló módszer megbízhatóságá­nak és érzékenységének fokozása. A Turesky által módosított Quig­­ley-Hein-index eredetileg a fogak buccalis és lingualis felszíneit vizsgálta és értékelte. Mandel [16, 17] javasolta, hogy a klinikai ex­perimentális vizsgálatoknál a plakk kiterjedését nem a teljes buc­calis és lingualis felszínen vizsgálják, hanem a Löe-Sillnes-index­­hez hasonlóan osszuk három egységre mind a buccalis, mind a lin­gualis felszíneket. így külön értékelve a distobuccalis, a középső és mesiobuccalis, valamint a distolingualis, a középső és mesiolingua­­lis felszíneket lényegesen precízebb és érzékenyebb szájhigiéniás in­dexhez jutunk. Az utóbbi években számos közlemény jelent meg a Triclosan-tartal­­mú fogkrémek plakk- és gingivitisellenes hatásának bizonyítására. Az adatok szerint a Triclosan-tartalmú fogkrémmel 13-50%-os plakk és 15-45%-os gingivalis indexérték redukciót lehetett elérni a hagyo­mányos fogkrémet használó kontrollcsoporthoz viszonyítva [4, 5, 6]. Sok esetben azonban a közleményekben közölt különbségek alig ha­ladják meg a vizsgálatban használt indexek optimális intraexaminer error értékét [4, 7]. Célul tűztük ki, hogy megvizsgáljuk, milyen mértékben befolyásol­ja a kapott szájhigiéniás értékeket, ha a két felszínű index helyett az érzékenyebb hat felszínű indexet használjuk a vizsgálatban. Kíván­csiak voltunk arra is, hogy befolyásolja-e az indexek szelektivitását, ha a vizsgálati személyek a vizsgálat előtti reggel nem mosnak fogat, összehasonlítva azzal a csoporttal, mely ilyen instrukciót nem kapott. Továbbá vizsgáltuk, hogy a Triclosan-tartalmú fogkrém ínygyulladás­ellenes hatása mennyire érvényesül mérsékelt gingivalis index átlag­értékeket mutató populációban. 37

Next

/
Oldalképek
Tartalom