Fogorvosi szemle, 1997 (90. évfolyam, 1-12. szám)
1997-02-01 / 2. szám
Jellemző, hogy plakkindexek esetében a kezdeti intraexaminer error akár 50% is lehetett, ami azt jelenti, hogy az egymás után megismételt mérési adatoknak közel fele nem egyezett a következővel [26]. Megfelelő gyakorlással a két vizsgálat értékei akár 90%-ban is egyezhetnek egymással, de még nagyon gyakorlott vizsgáló esetében is számolni lehet 10-13%-os hibával [8, 25, 27]. Az interexaminer error nem összeszokott és begyakorolt team esetében igen magas, és a vizsgálati eredmények nem összehasonlíthatók. Tartós gyakorlással elérhető, hogy az interexaminer error megközelítheti az optimális intraexaminer error szintjét [24]. Ez azt jelenti, hogy ha egy adott vizsgáló módszerrel plusz-minusz 10%-os eltérést mérünk két csoport között, akkor ez a legoptimálisabb esetben is a vizsgáló módszer hibahatárain belül esik, és így valódi eltérés nagy biztonsággal nem mondható ki még akkor sem, ha statisztikai módszerrel szignifikáns eltérést mutathatunk ki. A viszonylag mérsékelt hatású szerek, ill. klinikai módszerek hatékonyságának vizsgálatakor különösen fontos a vizsgáló módszer tűrési határának csökkentése, a vizsgáló módszer megbízhatóságának és érzékenységének fokozása. A Turesky által módosított Quigley-Hein-index eredetileg a fogak buccalis és lingualis felszíneit vizsgálta és értékelte. Mandel [16, 17] javasolta, hogy a klinikai experimentális vizsgálatoknál a plakk kiterjedését nem a teljes buccalis és lingualis felszínen vizsgálják, hanem a Löe-Sillnes-indexhez hasonlóan osszuk három egységre mind a buccalis, mind a lingualis felszíneket. így külön értékelve a distobuccalis, a középső és mesiobuccalis, valamint a distolingualis, a középső és mesiolingualis felszíneket lényegesen precízebb és érzékenyebb szájhigiéniás indexhez jutunk. Az utóbbi években számos közlemény jelent meg a Triclosan-tartalmú fogkrémek plakk- és gingivitisellenes hatásának bizonyítására. Az adatok szerint a Triclosan-tartalmú fogkrémmel 13-50%-os plakk és 15-45%-os gingivalis indexérték redukciót lehetett elérni a hagyományos fogkrémet használó kontrollcsoporthoz viszonyítva [4, 5, 6]. Sok esetben azonban a közleményekben közölt különbségek alig haladják meg a vizsgálatban használt indexek optimális intraexaminer error értékét [4, 7]. Célul tűztük ki, hogy megvizsgáljuk, milyen mértékben befolyásolja a kapott szájhigiéniás értékeket, ha a két felszínű index helyett az érzékenyebb hat felszínű indexet használjuk a vizsgálatban. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy befolyásolja-e az indexek szelektivitását, ha a vizsgálati személyek a vizsgálat előtti reggel nem mosnak fogat, összehasonlítva azzal a csoporttal, mely ilyen instrukciót nem kapott. Továbbá vizsgáltuk, hogy a Triclosan-tartalmú fogkrém ínygyulladásellenes hatása mennyire érvényesül mérsékelt gingivalis index átlagértékeket mutató populációban. 37