Fogorvosi szemle, 1997 (90. évfolyam, 1-12. szám)

1997-10-01 / 10. szám

mm-nél sekélyebb tasakok esetében azonban jobb eredmények várha­tók a zárt subgingivalis kürettől, míg ennél mélyebb tasakok mellett a lebenyes feltárás ad jobb eredményt [4, 5]. A vertikális csonttasakok feltöltését célzó különböző autogén vagy heterogén csontszövetekkel, ill. csontpótlókkal végzett klinikai vizs­gálatok szerint ezek használata klinikailag vagy radiológiailag kimu­tatható jelentős tapadásnyereséghez és a csonttasak telódéséhez ve­zet (bone fill). Hisztológiai vizsgálatok azonban igazolták, hogy ilyen­kor nem jön létre valódi kötószövetes tapadás, és a beültetett idegen anyag meggátolja a valódi kötószövetes regeneráció megindulását [6]. Igazolt, hogy a hidroxilapatit tartalmú csontpótlók beültetése után a szemcséket kötószövetes tok veszi körül, a fog mentén pedig széles hámtapadás húzódik. Lényegében krónikus idegentest-granulóma ké­pét láthatjuk a szövettani metszeten. Az autogén csontbeültetések után sem regenerálódik a gyökérhártya-rendszer, és a kialakult an­kylosis következtében elóbb-utóbb felszívódik a gyökér, ugyanúgy, mint a fogvisszaültetések után. Ez nem jelenti azt, hogy az említett műtéti technikák nem javíthatják a parodontium állapotát, de nem felelnek meg annak a célnak, hogy az elpusztult parodontium lege artis regenerálódjon. A plakk-kontroll szerepe a parodontális regenerációban Minden gyulladásos eredetű fogágypusztulás oka a dentális plakk; csak közel tökéletes plakkmentes körülmények között következhet be valamilyen parodontális gyógyulás akár reparáció, akár regeneráció. Tehát ilyen szempontból lényegtelen, hogy milyen műtéti technikát, ill. segédanyagot alkalmazunk, sikert csak akkor érhetünk el, ha a dentális plakkot tartósan távol tudjuk tartani a fognyakon (4. ábra) [2, 23]. Ha a dentális plakkakkumuláció tovább folyik, a folyamatok ismételten a pusztulás irányába billennek el, és nemhogy tapadás­nyereséget nem várhatunk, de további tapadásveszteséggel kell szá­molni. 4. ábra: a) és b) Nagyon jó szájhigiénia mellett nagyfokú tapadásveszteség ellenére hosszú ideig megőrizhető a csökkent értékű parodontium gyulladásmentes állapota 292

Next

/
Oldalképek
Tartalom