Fogorvosi szemle, 1995 (88. évfolyam, 1-12. szám)
1995-01-01 / 1. szám
ad 1. A fogászati egészségügyi gondozás alapvető adatainak és mutatóinak tanulmányozása az országonkénti adatok felmérését szolgálja, beleértve az epidemiológiai helyzetet, a munkaerőt (fogorvosok, asszisztensek, szájhigiénikusok. fogtechnikusok stb. aránya), feldolgozva az adott országbeli irodalmi adatokat, és összehasonlítva azt nemzetközi adatokkal. Megfelelő irányelvmintákat és kérdőíveket is mellékelnek. ad 2. A praxisprofil és az ezzel kapcsolatos időráfordítási protokoll az általános fogorvosi praxist folytatók 1(3 profil aktivitásának megoszlását, ill. az erre fordított időt tanulmányozza 13 országban. A vizsgált praxisprofilok: diagnosztika, háromféle preventív tevékenység (szájhigiénés instrukció, fluoridok, barázdazárás, depurálás), tömések, endodontia, fix és kivehető fogpótlások, parodontalis kezelés, orthodontia, szájsebészet és egyéb adminisztratív-technikai tevékenységek. Ezek időráfordítási megoszlása érdekesen különböző képet ad az egyes országokban, és ennek alapján a jövőbeli trendek, ill. azok irányítása is meghatározható. A további felmérésekhez ugyancsak mellékelik a protokollokat, kérdőíveket. Ezek az ml,-ttok alapot nyújtanak a financiális tervezéshez is. ad 3. Térítés- (honorárium-) index protokoll mintákat tartalmaz a harmadik rész. Az első két pont felméréseinek ismeretében bármely országban meghatározható egy adott fogászati tevékenység monetáris értéke a következő paraméterek alapján: a térítésbe bevont népesség százalékos aránya, a beteg által fizetett térítés százaléka, a térítés meghatározásába bevont partnerek, valamint a térítés meghatározott v. nem meghatározott volta. A térítést kezelési egységenként lehet kiszámolni, meghatározott tevékenység alapján, mint pl: „egy felszínre terjedő amalgámtömés”, „frontfog gyökértömése’', „teljes alsó-felső protézis”, „óráihigiénés instrukció” stb. szerint, a különböző térítési szisztémáknak megfelelő indexrendszerben. A kézikönyv feltétlenül figyelmébe ajánlható mindazoknak, akik a hazai fogorvosi tevékenységlista-pontrendszer felállításában részt vesznek. A kézikönyvet, ill. a további irodalmat (térítés ellenében) a következő címen lehet kérni: KEY figure, software engineering. Amstel 240. 1017 AK Amsterdam, The Netherlands; Fax: 31-20-626-51-14. Dr. Bánóézy Jolán Müller, Hans-Peter: Az Actinobacillus actinomycetemcomitansszal összefüggő parodontitisek különböző formáinak klinikai és mikrobiológiai vizsgálata a betegség elterjedése, lefolyása és kezelése szempontjából. Habilitationsschriften der Zahn-, Mund- und Kieferheilkunde. Quintessenz, Berlin, 1994. 152 oldal, 43 ábra, 32 táblázat. Ára: 62 DM. H. Р. Müller dolgozata kilenc fejezetből áll. a végén a felhasznált irodalom jegyzéke és a tárgymutató. A bevezető után rövid parodontalis anatómiai áttekintés található, majd a harmadik fejezet foglalkozik a gyulladásos parodontalis kórformákkal. A negyedik rész az Actinobacillus actinomycetemcomitansszal (A. a.) foglalkozik a lokalizált juvenilis parodontitisnél és más típusú fogágy betegségeknél. Az ötödik fejezet az A. a.-szál összefüggő parodontitises betegek subgingivalis plakkjában található baktériumokat veszi számba. A hatodik rész a kezelésről szól, majd a hetedik az A. a. posztoperatív jelenlétét tárgyalja. Az írást általános megbeszélés, majd az összefoglaló zárja. A szerző részletes kutatásainak eredményeképpen néhány érdekes megállapítást tesz közzé. Az Actinobacillus actinomycetemcomitans (A. a.) egy Gram-negatív, capnophil pálca, mely nagy szerepet játszik a lokalizált, juvenilis parodontitis (LJP) keletkezésében. A dolgozat a tenyésztésekben kimutatható baktérium előfordulását vizsgálja a subgingivalis plakkban, a bucca- és nyelvnyálkahártyán, valamint a nyálban. Vizsgálja még a lokalizált juvenilis parodontitis, valamint más A. a.-szál összefüggő parodontitisek subgingivalis mikroflórái közti különbséget is. A fő kérdés az, hogy a juvenilis parodontitisnél sikeresen alkalmazott, antibiotikummal kombinált parodontalis kezelés más A. a.-szál összefüggő parodontopathiákban a baktériumot képes-e eliminálni? A mű vizsgálja még néhány egyszerűbb, az A. a.-t kimutató diagnosztikai paraméter klinikai hasznosságát a már kezelt betegek esetében. 24
