Fogorvosi szemle, 1994 (87. évfolyam, 1-12. szám)
1994-05-01 / 5. szám
Fogorvosi Szemle 87. 131—136. 1994. Szent-Oyörgyi Albert Orvostudományi Egyetem, Fogászati és Szájsebészeti Klinika (igazgató: dr. Mari Albert egyetemi tanár), Szeged Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat, Szakorvosi Ellátás, Fogászat* Rögzített hidak szájhigiéniai vonatkozásai DR. RADNAI MÁRTA, DR. KERTÉSZ ANNAMÁRIA*. DR. FAZEKAS ANDRÁS A foghiányok pótlását szolgáló fogművek, bármilyen körültekintően készülnek is, szájba kerülve fokozzák azon tényezők létrejöttének lehetőségét, amelyek veszélyeztetik a fogmű körüli szövetek egészségét [16, 17]. így növelik a fogszuvasodásért és a parodontopathiák kialakulásáért felelős plakk felszaporodásának veszélyét, kisebb vagy nagyobb mértékben akadályozva a természetes tisztulást. A higiéniai elvárások teljesítését lehetővé tevő rögzített fogmű szerkesztésének és kivitelezésének elvei a fogpótlástani ismeretanyagnak már régóta lényeges részét képezik. Ezek szerint — egyebek között — különösen fontos, hogy a hídtest milyen anyagból készül [13], milyen a formája, és hogyan viszonyul a foghiány helyén lévő állkapocsgerinchez [4, 5, 6, 7, 11, 12, 20, 24]. A hídtestet és benne az egyes természetes fogakat helyettesítő hídtagokat úgy kell kialakítani, hogy minél nagyobb felszínen öntisztuló és a művi tisztításra mindenütt hozzáférhető legyen. Ehhez speciális eszközök alkalmazása is szükséges [1, 2, 5, 8, 9]. Sok esetben azonban az esztétikai igények tökéletes teljesítésére való törekvés miatt a higiéniai alapelvek háttérbe szorulnak. Az ilyen protetikai ellátás ellene szól a gyógyítás nil nocere alapelvének. Stein [22] tanulmányában körültekintő vizsgálatokra alapozva vetette el az olyan hídtest létjogosultságát, amely nyeregszerűen fekszik a fogatlan állcsontgerincen, hangsúlyozva a konvex és tökéletesen sima felszínek fontosságát. Szoros összefüggést talált a hídtest alatti pangás és a nyálkahártyában kialakuló gyulladásos reakciók között. Több szerző egybehangzó véleménye, hogy a hídtestre rakódó plakk prediszponáló tényezője a szövetek irritációjának. A szakirodalomban részletesen közölt szövettani vizsgálatok szinte minden esetben a krónikus gyulladás jelenlétét igazolták a hidakkal érintkező nyálkahártyában [3, 10, 16, 17, 18, 21. 22, 23, 25]. A gingivába nyomódó hídtestek eltávolítása után pedig sokszor találtak fekélyes laesiót. Ezt támasztotta alá Cavados [3] kísérlete is, amelynek során gravírozott gipszmintákra elkészített felfekvő hídtestek 4 hónapos viselés múlva enyhébb-súlyosabb nyálkahártya-elváltozást okoztak egészen a gingiva kifekélyesedéséig. A klinikai tapasztalatok szerint a hídtest gingivalis felszínének kialakításakor mindenképpen kerülni kell a homorú és nyálka-Érkezett: 1993. december 17. Elfogadva: 1994. január 15. 131
