Fogorvosi szemle, 1994 (87. évfolyam, 1-12. szám)
1994-05-01 / 5. szám
hártyára fekvő vagy abba benyomódó formát, mert innen még speciális eszközök segítségével sem távolítható el a lepedék. Jelen közleményünk tárgyát képező vizsgálataink során arról szerettünk volna meggyőződni, hogy a higiénés követelmények mennyire valósulnak meg a gyakorlatban, a becementezett hidak mennyire tisztíthatok, és viselőik hogyan tisztítják őket. A vizsgálatra olyan személyeket hívtunk, akik kb. egy évvel korábban kaptak rögzített pótlást. A kiküldött értesítésekre 30 beteg — 25 nő és 5 férfi - jelentkezett, életkoruk 25-63 év között változott. A csoport átlagos életkora 42,6 év volt. Összesen 74 hidat ellenőriztünk, köztük 58 műanyag vagy kompozit előrészes, 16 pedig kerámialeplezésű volt. A hidak 77%-a kb. egy éve került szájba, kisebb részük korábban, de 5 évnél nem régebben. A klinikai vizsgálat előtt megkérdeztük a páciensektől, hogy a hidak becementezésekor kaptak-e valamilyen felvilágosítást a tisztításra vonatkozóan, és ha igen, akkor mit. Tudakozódtunk azután is, hogy milyen eszközökkel végzik a fogmosást. Ezután a teljes fogazati status felvétele során megvizsgáltuk, hogy a szájban lévő hídtest formája milyen. Az állcsontgerinc felé néző felszín alakja szerint megkülönböztettünk homorú, sík felszínű és domború formát. Megállapítottuk a hídtest gingivához való viszonyát is, ami lehet alámosható, pontszerűen, illetve vonalszerűén érintő vagy feliek - vő. Ezt megtekintéssel és vékony szonda segítségével döntöttük el. Alámoshatónak tekintettük azt a hidat, amely alatt a szondát könnyedén, szorulásmentesen, a gingiva megsértése nélkül végig tudtuk vezetni, felfekvőnek pedig azt, amelyiknél ezt nem lehetett kivitelezni. Ezután plakkfestést végeztünk. Nehézséget jelentett a felfekvő hídtest alatti plakkmennyiség megítélése, ezért csak a plakk jelenlétét, illetve hiányát regisztráltuk. A vizsgálat végeztével a betegeket részletes szájhigiénés instrukcióval ellátva, motiválva bocsátottuk el. Eredmények A 30 beteg közül csak 11, a megjelentek egyharmada kapott felvilágosítást orvosától a híd tisztán tartására vonatkozóan. Közülük is legtöbbnek csak annyit mondtak, hogy „mosni kell" a hidat, de hogy milyen speciális segédeszközökkel és hogyan, azt már nem. Csupán két betegnek ajánlottak fogköztisztító kefét és fogselymet. Egyikük azonban nem tudta ezeket beszerezni. Egy személynek tanácsolták, hogy a fogkeféből távolítsa el a sörték egy részét úgy, hogy a végén maradjon 2-3 sor és ezzel tisztítsa ki a híd alatti területet. Összesen három beteg mondta el, hogy a fogkefén kívül más eszközt is használ fogmosáskor: egy az előbb említett átalakított fogkefét, egy fogköztisztító kefét, egy pedig fogselymet és szájzuhanyt. Ez utóbbi beteg fogorvostanhallgató volt, aki tanulmányaiból ismerte a száj higiénés eszközöket. Klinikai vizsgálataink eredményét táblázatokban foglaltuk össze. A megvizsgált hídtestek nagyobb része nem a higiénés követelményeknek megfelelően, hanem homorú felszínnel nézett a gingiva felé. Vonatkozott ez a műanyag előrészes és a kerámialeplezésű hidakra egyaránt. A kívánatos 132
